Vissza kell adni az örökösöknek Camille Pissarro festményét

Egy francia bíróság arra kötelezett egy amerikai házaspárt, hogy szolgáltassa vissza az impresszionizmus egyik legnagyobb festőjének művét, amelyet zsidó tulajdonosaiktól raboltak el a nácik a második világháború alatt.

Bruce és Robbi Toll azt állították, hogy jóhiszeműen vásárolták meg az 1887-ben, vízfestékkel készült „Borsószedők” című képet. 1995-ben, a Christie’s aukciósház árverésén 600 000 angol fontot (211 millió Ft) fizettek érte. Toll a bíróságon is úgy nyilatkozott, hogy nem voltak tudatában annak, hogy a ma több millió fontot érő festményt a cipőgyártásból meggazdagodott Simon Bauertől kobozták el a nácik a háborúban. Bauertől egyébként további 92 műalkotást is elvettek a német megszállókkal kollaboráló Vichy-kormány idején.

Az eredeti tulajdonos unokája, a 87 éves Jean-Jacque Bauer ezzel szemben meg van győződve arról, hogy a műkincs múltja ismert volt az amerikai vásárlók előtt, akik a téma szakértőinek tekinthetők, ráadásul a kép rajta van a német megszállás alatt elrabolt műtárgyak hivatalos listáján.

A Toll házaspárt védő ügyvéd, Ron Soffer igyekezett megcáfolni ezt az állítást: „Védenceim nem szakértők és nem művészettörténészek. Az aukciós katalógusban pedig sehol nem közölték, hogy a festményt elrabolták.” Az ügyvéd szerint a háború után a francia kormány kellő mértékben kártalanította a Bauer családot.

Bauerék akkor látták elérkezettnek az időt a családi tulajdon visszaszerzésére, amikor értesültek arról, hogy a képet egy Pissarro retrospektív kiállítás alkalmából kölcsönadták a párizsi Marmottan Múzeumnak. Először egy bírósági határozatot szereztek, mely megtiltotta, hogy a festményt kivigyék Franciaországból, majd perre mentek. Korábban már többször előfordult, hogy francia bíróságok megsemmisítették a nácik által zsidóktól elkobzott műtárgyak adásvétel útján szerzett tulajdonjogát. Arra viszont a hatvanas évek óta nem volt példa, hogy magánszemélytől kobozták volna el a tulajdonában lévő, elrabolt műtárgyat. A bírósági határozatok eddig csak múzeumokat, vagy közintézményeket köteleztek a jogtalanul megszerzett alkotások visszaszolgáltatására.

Bauer 1944 szeptemberében szabadult fel, nem sokkal azelőtt, hogy koncentrációs táborba deportálták volna. A háborút követően azonnal megkezdte gyűjteménye darabjainak felkutatását, de 1947-ben bekövetkezett haláláig nem járt sok sikerrel. Családtagjai beszámoltak róla, hogy a háború alatt Simon Bauer rengeteget szenvedett, testileg, lelkileg és anyagilag is meggyötörte az üldöztetés. Leszármazottai folytatták a kutatást, de ők sem jutottak messzire. Mint kiderült, a „Borsószedőket” 1965-ben és egy évvel később is elárverezték a londoni Sotheby’s aukciósház árverésén.

Hasonlóan nagy jelentőségű igazságtétel 2006-ban történt, amikor Gustav Klimt öt festményét szolgáltatta vissza a bécsi Belvedere múzeum az eredeti zsidó tulajdonos leszármazottainak. A döntést rendkívül hosszú bírósági csatározás előzte meg.

2011-ben egy müncheni adóhatósági rajtaütés során leltek rá több száz, nácik által elrabolt műalkotásra, köztük Matisse és Picasso festményeire. A képeket bizonyos Cornelius Gurlitt lakásban rejtegették. Cornelius apja a nácikat kiszolgáló műkereskedő volt a háború idején.

A német csapatok összesen 650 000 műtárgyat zsákmányoltak, melyek közül mintegy 100 000 sorsa a mai napig ismeretlen.

Forrás: Telegraph

  • Küldés emailben