A Gázai-övezet mellett a fák jelentik a védelem első vonalát.
A gázai határon fekvő izraeli településeket védő, a biztonsági rendszer részét képező növénysávok is áldozatául estek a Hámász tüzes papírsárkányainak és gyújtóanyagot hordozó léggömbjeinek. A határsávban évtizedek óta ültetnek védelmező fákat, ezek jelentős része azonban az utóbbi hónapok gyújtogatásaiból eredő tüzek martalékává vált.
A Negev nyugati részének települései köré az 1950-es évektől telepítettek védelmi célokat szolgáló erdősávokat. Az elmúlt években a növénysávokat a Keren Kájemet leJiszráel (Zsidó Nemzeti Alap) adományaiból erősítették meg. A biztonsági célokat szolgáló, természetes védelmet adó növények telepítéséért felelős Icik Lugasi elmondta: „Ezek a védelmi növények nagyon sokat jelentenek. A fák eltakarják a helyi közösségeket és utakat, és ezzel megnehezítik a terroristák számára a közvetlen támadásokat. Az általuk nyújtott álca védi a földműveseket a mesterlövészektől, és szükség esetén a katonaság is használhatja őket fedezékként. Ezen felül a területre kilőtt rakéták is nagy eséllyel fáknak ütköznek először, és amikor az ilyen rakéta földet ér, a fák felfogják a legtöbb repeszt. Amikor a 25-ös út mellett ültettünk fákat, meghívtam Dániel Viflic édesapját, aki úgy vélte, hogy ha egy korábbi támadás idejében fák lettek volna a helyszínen, a fia nem sérült volna meg. Dániel 2011. áprilisában veszítette életét, amikor [terroristák] páncéltörő rakétával találták el az iskolabuszt, melyen utazott.”
A hosszú hónapok óta tartó gyújtogatás azonban, melyben hatalmas területek, termőföldek, természetvédelmi területek semmisültek már meg, hatalmas károkat okozott a Negev nyugati részének 11 települése köré telepített, és féltve őrzött védelmi növénysávokban. A Keren Kájemet munkatársai éjt nappallá téve dolgoztak az elmúlt hetekben, hogy csökkentsék a kár mértékét, és mentsék a menthetőt. Eukaliptuszok, fenyőfák és akáciák tucatjai váltak a terroristák által gyújtott tüzek martalékává. Az újabb növények beültetésével azonban meg kell várni az esős időszakot: „Várjuk a telet, az esőt, hogy lássuk, mi tér magához és mi nem. Ahol szükség van rá, ott előkészítjük a talajt az ültetéshez. Azt gondolom, hogy a felnőtt eukaliptuszok felélednek. A fiatal fákat azonban, valamint a teljesen leégett fenyőket teljesen ki kell majd vágnunk, és a talajt újra elő kell készítenünk az ültetéshez. Legközelebb kevesebb fenyőt ültetünk: bár különösen jól tűrik Dél-Izrael nagymértékben száraz klímáját, nagyon gyúlékonyak.” – mondta Lugasi. „Tudom, hogy a zöld télen visszatér, és az anemónák is megnőnek. Megnyerjük ezt a háborút a fák javára. Megvan az erőnk, a befolyásunk és a képességünk az újraültetésre – ez létünk esszenciája, és továbbra is eszerint kell cselekednünk.”