Az észak-izraeli Pekiin faluban, az ősi zsinagóga romjainak vizsgálata közben bukkantak egy 1800 éves, héber feliratos kőoszlopra az Izraeli Régészeti Hatóság emberei.
Az oszlop fejjel lefelé feküdt az épület udvarán. Miután észrevették a rávésett feliratot, szakembereket hívtak, akik szerint feltehetően azokat tisztelték meg a felirattal, akik a zsinagógaépítés költségeinek fedezésére pénzt ajánlottak fel.
Joáv Lerer régész elmondta, hogy Pekiin számos talmudi bölcs otthona volt egykor, itt tanított például rabbi Simon bár Jocháj is. „Bizonyos vagyok benne, hogy a most felfedezett leletek sok új információt adnak erről a római és bizánci kori zsidó településről.”
Pekiinben már működik a település kétezer éves zsidó múltjával foglalkozó látogatói központ. Vezetője, Uriel Rosenbaum szerint a kőoszlop feltárása „páratlan jelentőségű történelmi felfedezés… Senki sem száll vitába az írásos bizonyítékkal. Egy ősi zsinagóga állt itt.” – tette hozzá.
Pekiint ma főleg drúzok, illetve keresztény és muszlim arabok lakják, de a második szentély ideje óta folyamatos a zsidó jelenlét a településen. Ez alól csupán az 1936-39 közötti arab lázongás időszaka volt kivétel, amikor a zsidók Haderába menekültek. Közülük csak a Zinati család költözött vissza, de az ő életük ma sem könnyű: 2007-ben felégették házukat és megrongálták gépkocsijukat.
Zeev Elkin, a Jeruzsálemi Ügyek és Örökség Minisztériumának vezetője elmondta: „Ezen a helyen mindig is volt zsidó jelenlét. Nagy megtiszteltetés, hogy éppen az én hivatali időm alatt került sor egy ekkora jelentőségű felfedezésre, mely Izrael 2000 évvel ezelőtti történetéről mesél.”
Az elmúlt évben számos nagy jelentőségű régészeti felfedezés történt Izraelben. Júliusban szintén a Gálilban (Galileában) tártak fel egy bibliai jeleneteket megjelenítő, mozaikpadlós zsinagógát. Nem sokkal később, egy ugyanebből a korszakból származó, megégett papirusztekercset sikerült rekonstruálni, melyből kiderült, hogy az egyik legkorábbi bibliai szöveget tartalmazza a tekercs. Áprilisban több száz, cserépdarabra írt, héber nyelvű üzenetet találtak a Holt-tenger közelében, melyekből világossá vált, hogy 2600 évvel ezelőtt, az első szentély korabeli Izraelben igen magas volt az írni-olvasni tudók aránya. Márciusban Jeruzsálemben kerültek elő héber nyelvű pecsétnyomók az első szentély idejéből. A lelet különlegességét emelte, hogy egy nő neve – Eliháná bát Gáel – szerepelt rajta. „A női neveket tartalmazó pecsétek mindössze néhány százalékát teszik ki a feltárt pecséteknek. Ennek oka az, hogy a nők nagy többsége nem rendelkezett saját vagyonnal. Ez a lelet egy kivételes helyzetben lévő asszonyról tanúskodik.” – mondta Chágáj Miszgáv professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem oktatója.
A Jeruzsálemben és Izrael már területén talált, ősi héber nyelvű leletek különösen fontosak manapság, amikor annyian vitatják el a zsidó nép jogát ősei földjéhez és kérdőjelezik meg a zsidó történelem Izraelhez köthető eseményeit.
Forrás: Tower