A JTA nevű internetes portálon keresztül keresik egy – feltehetőleg –, a világháború előtt íródott szakácskönyv eredeti tulajdonosát. A magyar nyelvű kóser szakácskönyvre internetes adok-veszek oldalon bukkant egy 29 éves Silver Springben élő nő.
„Emlékül egy jó chaverának.” – ez áll a magyar nyelvű kóser szakácskönyv első oldalára írva kézírással, alatta az aláírás, Icutól, és a dátum Admont 1946. X. 7. Valaki más a könyv tartalomjegyzéke alá egy pogácsareceptet jegyeztek fel, míg a címlapon gyerekes kézírással ez áll: Roth Izsák, Komárom. A szakácskönyv szerzője Rosenfeld Mártonné, míg előszavát Deutsch Mózesné írta. Ennek az öt személynek a kilétét és sorsát szeretné felkutatni Tara Lotstein. A könyvből egyedül az előszót jegyző Deutsch Mózesnéről derül ki a kiléte: ő a szabadkai ortodox rabbi felesége volt. A könyvet Budapesten adták ki, ám a kiadás éve nincs feltüntetve.
„Arra gondoltam, megtalálhatnám a könyvben megnevezettek leszármazottait. Mi történt Deutsch Mózesnéval, vagy ezzel a fiatal fiúval, Roth Izsákkal? Túlélték? Szeretnék (a leszármazottak) megkapni ezt a könyvet, csak mert a rokonaik szerepelnek benne?” – magyarázza kutatása indokait Lotstein
A JTA segítségért az Egyesült Államok Holokauszt Múzeumának szakértőihez fordult, ám a kutatást nagyban nehezíti, hogy az említett nevek igen gyakoriak. Ami egyértelmű, az az, hogy a könyvet „Icu” az ausztriai Admontban felállított menekült táborban ajándékozta valakinek. A szakértők feltételezése szerint valamiért nagyon fontos személyes jelentősége volt a könyvnek, ezzel magyarázható, hogy magával vitte – talán a szerző egyetlen példánya volt művéből. Elképzelhető az is, hogy az illetőt nem deportálták, hanem például a budapesti gettóban élte át a háborút, hiszen a koncentrációs táborok foglyai nagyon ritkán tartottak maguknál a tilalmak ellenére könyveket. Éppen ezért ezek a könyvek különlegesen nagy értéket képviselnek.
Lotstein elmondása szerint nagyon sokat tanult a könyvből a kóserság szabályairól, ugyanakkor meglepték a felhasznált alapanyagok, így például a nagymennyiségű vaj használata. A ma olvasójának szokatlan lehet az is, hogy a könyvben nem tüntettek fel sem sütési hőfokot, sem a szükséges edények méreteit.
Tara Lotstein akkor tanult meg magyarul, amikor Orosz és közép-európai tanulmányokat hallgatott az egyetemen. A diplomázás után kutatóként és fordítóként dolgozó fiatal nő magyar judaikákat gyűjt, így bukkant rá a szakácskönyvre, amelyért 145 dollárt fizetett.
Amennyiben bármilyen információval rendelkezik az említett személyekről vagy a szakácskönyvről, kérjük írjon az admin@zsido.com címre.