Napokkal izraeli látogatása előtt tört ki a kínos botrány: az izraeli hírszerzés bizalmas információit fecseghette ki Donald Trump az orosz vezetőknek. Az elnök magyarázkodik, a hírszerző közösség a fejét fogja.
“Izrael legrosszabb rémálma igazolódott” egy vezető hírszerző szerint azzal, hogy Donald Trump az elmúlt héten, Washingtonban fontos titkosszolgálati információkat osztott meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Szergej Kiszljak nagykövettel. A The New York Times kiderítette, két forrás pedig megerősítette, hogy az elnök által kiszivárogtatott bizalmas információk forrása Izrael, ráadásul úgy, hogy az izraeliek előtte kifejezetten kérték Trumpot, hogy legyen nagyon óvatos az érzékeny infókkal. Közismert, hogy Oroszország Irán és a szíriai háborús rezsim legstabilabb támasza, nem mindegy tehát, milyen kezekbe kerülnek az izraeli hírszerzés bizalmas információi.
A The Washington Post szerint laptopokba rejtett robbanóanyagokkal kapcsolatosak az infók, amelyek továbbadása veszélyeztetheti az Iszlám Állam környezetében dolgozó hírszerzők munkáját. (Az IS ilyen módon akart állítólag repülőgépeket robbantani.) Az izraeli hírszerzéshez közeli források szerint a minősített adatok az ellenség műveleti kommunikációját és jeleit elfogó izraeli kapacitást érinthetik, ami a katonai hírszerzés legérzékenyebb és legbizalmasabb területe. Ez a technológia képes monitorozni az ellenséget, anélkül, hogy nyomot hagyna, és képes megszakítani annak katonai műveleteit. Az oroszok mindenesetre azonnal cáfolták a felreppent híreket, “fake news-nak” (álhíreknek) minősítve azokat.
Izrael, amely a Trump-csapat orosz-közelisége miatt már januárban óvott bizalmas adatok átadásától Washingtonnak, egyelőre nyugodtan reagált az ügyre. Hivatalosan még nem erősítették meg az izraeli forrásról szóló hírt, de Ron Dermer washingtoni nagykövet közölte, hogy országának teljes a bizalma az amerikaiakkal való kooperációban, és kifejezte örömét, hogy a kapcsolatok Trump elnöksége idején még mélyülhetnek is. A Haaretz emlékeztet rá, hogy az amerikai és az izraeli hírszerzés az elmúlt két évtizedben fokozta együttműködését, legtöbb közös műveletük Irán, illetve a két általa támogatott terrorszervezet, a Hezbollah és a Hamász ellen irányult. A két fél hatékony együttműködésének köszönhető, hogy néhány éve sikerült megszakítani Irán nukleáris fegyverkezési programját.
“Elnökként meg akartam osztani Oroszországgal a terrorizmussal és a repülésbiztonsággal kapcsolatos tényeket” – írta Trump, hangsúlyozva, hogy ehhez “minden jogom megvan”, hiszen azt akarta elérni, hogy Moszkva határozottabban lépjen fel az Iszlám Állam és a terrorizmus ellen. Trump legfőbb nemzetbiztonsági tanácsadója, H.R. McMaster is azt hangsúlyozta, hogy főnökének semmilyen “alkalmatlan beszélgetése” nem volt az oroszokkal, nem keletkezett rés a hírszerzésben, sőt, azt sem tudta, hiszen nem tájékoztatták róla, hogy mi volt az információ forrása.
Mindeközben Izraelben nagy várakozás előzi meg Trump első vizitjét, pláne, hogy már az új nagykövet, David Friedman érkezése is kisebb vihart kavart: sem a nagykövetség átköltöztetése, sem a siratófal státusa nem eldöntött kérdés még a jelek szerint Washingtonban. Miközben Trump lesz az első amerikai elnök, aki hivatalos minőségbenlátogat el a falhoz, az új nagykövet pedig – a diplomáciában kissé szokatlan módon – éppen a falnál elmondott imával kezdte meg izraeli küldetését (amit Netanjahu miniszterelnök “erős szolidaritási gesztusnak” nevezett), addig a Trump-látogatást előkészítő csapat egyik vezetője azt közölte az izraeliekkel, hogy a fal “nem is az ő területükön van, hanem az a West Bank része”. Washingtonban gyorsan elhatárolódtak ettől az izraelieket sokkoló megjegyzéstől, mondván, az nem tükrözi Amerika hivatalos álláspontját, McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó azonban nem volt hajlandó nyíltan állást foglalni fal ügyben, lévén az “politikai döntés” kérdése.
Ugyancsak kínos, hogy a mai napig eldöntetlen az amerikai követség Jeruzsálembe költöztetésének kérdése is. Emlékezetes, hogy Trump választási ígéretei között szerepelt a lépés, amit győzelme után előbb megerősített, majd hosszú ideig hallgatott arról, valóban hajlandó-e Izrael valódi (a legtöbb állam el nem ismert) fővárosába vinni az Egyesült Államok nagykövetségét. Rex Tillerson külügyminiszter legutóbb úgy nyilatkozott: az elnök azt mérlegeli, hogy a lépés segíti-e vagy árt-e egy izraeli-palesztin békemegállapodás tető alá hozásának. Diplomáciailag ugyancsak szokatlan módon azonban Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet nyíltan kijelentette: Jeruzsálem Izrael fővárosa, a követségnek ott a helye, az átköltöztetést nem kell összekötni a békemegállapodás kérdésével.
Nem véletlen tehát, hogy Netanjahu azokkal a szavakkal üdvözölte az új amerikai nagykövetet, hogy köszönti őt “Izrael örök fővárosában”, hiszen legkésőbb a Trump-vizit idején szeretne ő is tisztán látni a kérdésben. Trump egyébként közel-keleti túráján Izrael mellett ellátogat Szaúd-Arábiába és a Palesztin Hatóság területére is, ahol megbeszéléseket folytat Mahmúd Abbász palesztin elnökkel.
Munkatársunktól
Kép: Donald Trump a Fehér Házban fogadja Szergej Lavrovot (fotó: orosz külügyminisztérium)