A két vezető megnyomta a reset gombot: Trump szabad kezet adott Netanjahunak a békefolyamat kezelésében.
Nehéz lenne felsorolni, mennyi minden miatt volt más ez a washingtoni csúcstalálkozó az Obama-korszak megbeszéléseihez, elvárásaihoz képest. Mint arról beszámoltunk, a mostani elnök, aki már a kampány során erősen elköteleződött a zsidó állam mellett, kijelentette, hogy Amerika egy „nagyszerű béketervet” akar előkészíteni az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére, de alapvetően Izraelen múlik, hogy az egy- vagy a kétállami megoldást részesíti előnyben. Trump szerint a békéhez mindkét fél részéről kompromisszumokra van szükség, ami azt jelenti, hogy Jeruzsálemtől nagyobb visszafogottságot vár el a településpolitikában, a palesztinoknak pedig vissza kell fogniuk Izrael-ellenes gyűlöletüket.
Az igazi elmozdulást elemzők egyöntetűen az ismét nyíltan ünnepelt baráti viszonyban látják, amelynek egyik jele, hogy Washington többé nem várja el az izraeli vezetéstől a kétállami megoldást, tehát az önálló palesztin állam létrehozását, mondván, nem kell a „klisékhez” ragaszkodni. Trump határozottan közölte: a béke feltétele Izrael palesztin elismerése. Egyértelműen leszögezte azt is, hogy minden erővel meg fogja akadályozni Irán nukleáris előretörését, ez akár az Obama-adminisztráció által nehezen összehozott iráni atomalku felrúgását is jelentheti. A megállapodást a zsidó állam kezdettől ellenezte, mivel szerinte nem jelent kellő garanciát egy újbóli iráni rakétaprogram, egy újabb felfegyverkezés megakadályozására.
Az izraeli jobboldal ujjongott a találkozó után, igaz, mint a The Jerusalem Post megjegyzi, figyelmen kívül hagyva Trump óvatos intelmét a településpolitikát illetően. Naftali Bennett oktatási miniszter, a telepeseket támogató Zsidó Otthon párt elnöke kijelentette, hogy ez „egy korszak vége”, most leengedik a palesztin és felvonják az izraeli lobogót. „A miniszterelnök erőt és bátorságot mutatott, és erősítette Izrael biztonságát.” Miri Regev kulturális miniszter, a Likud politikusa úgy fogalmazott, hogy az amerikai-izraeli kapcsolatok és a júdeai-somroni építkezések befagyasztásának egyaránt vége. Gilad Erdan közbiztonsági miniszter is dicsérte Trumpot az új megközelítés miatt, és sürgette, hogy helyezzék a palesztinokat nyomás alá a konfliktus mihamarabbi rendezése céljából.
A palesztinok felháborodásukat fejezték ki a kétállami megoldástól való elszakadás miatt, „a legnagyobb katasztrófának” nevezve Trump nyilatkozatát. Hanan Ashrawi, a PFSZ végrehajtó bizottságának tagja pedig még a csúcstalálkozó előtt úgy nyilatkozott, hogy a lépés „szétrombolja a béke esélyeit”, ráadásul az amerikai érdekeket is aláássa. A palesztin politikus mindkét államférfit „szélsőségesnek és felelőtlennek” nevezte, mivel nem nevezték meg a kétállami megoldás alternatíváját. A Palesztin Hatóság elnökének egyik tanácsadója pedig „nemzetközi konszenzusnak” nevezte a kétállamiságot, miután szerinte éppen Izrael utasította el évtizedekig az „demokratikus egyállami” megoldást.
A palesztin reakció azonban akár még módosulhat is, a konfliktus tágabb, regionális keretbe helyezésének elképzelése miatt. Izraeli hírszerzési források szerint az iráni regionális ambícióktól való félelem esélyt teremthet egy szélesebb, iszlamista- és terrorizmus-ellenes összefogásra a térségben, így szakértők nem tartják kizártnak: egy, a szaúdiakkal és az emirátusokkal kötött izraeli békemegállapodás akár meg is előzheti a palesztinokkal kötött békét. Ez beleillene abba az amerikai tervbe, hogy a zsidó állam – nagyrészt a síita Irán elszigetelésére – a térség szunnita arab államaival sorra kössön megállapodásokat. Hírek szerint Mike Pompeo CIA-igazgató épp a washingtoni csúcs idején titkos tárgyalásokat folytatott Ramallahban Mahmúd Abbásszal, miután Ankarában és Rijádban is folytatott megbeszéléseket.
A baloldali Cionista Unió vezetője, Isaac Herzog „sajnálatosnak és kínosnak” találta, hogy Netanjahu is belement a kétállamiság elvetésébe. Az ellenzék vezetője szerint az izraelieknek van félnivalójuk az egyállami megoldástól, hiszen az már nem zsidó állam lenne. A szintén baloldali Erel Margalit szerint is lényegében eldőlt a kérdés, „a szélsőjobb győzött és Izrael vesztett” a Trump-Netanjahu találkozóval, a zsidó államnak nagy árat kell majd fizetnie a kétnemzetiségű állam létrejöttével. A baloldali-zöld Merec elnöke, Zehava Gal-On is azt mondta, bármit mond is Trump, az egyetlen megoldás „a megszállás befejezése”, hogy Izrael zsidó és demokratikus maradhasson, és ne váljon apartheid-állammá. Izrael mindeddig számos okból elutasította a palesztin területek hivatalos okkupációját, és nemzetközi, többoldalú tárgyalásokon akarta rendezni a kérdést. A Nyugati-partnak nevezett terület annektálását Netanjahu most ismét kategorikusan kizárta.
Elemzők szerint azt a továbbiakban sem lehet kizárni, hogy Amerika és Izrael között súrlódások lehetnek (hosszabb távon pl. biztosan feszültséget kelt a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésének elodázása), de az biztosan kijelenthető, hogy a két ország vezetői immár egy hangon beszélnek.
Munkatársunktól
Kép: The Times of Israel