Trump döntése hozza el a békét a Közel-Keleten?

Sokak szerint új erőszakhullámot hozhat az amerikai elnök tegnapi bejelentése. A politikai elemzők többsége pesszimista, de vannak, akik szerint eljött a realitás, és vele a béke ideje.

Míg a muszlim világ egyöntetű felháborodással és elutasítással, a palesztinok új intifáda beindításával reagáltak Donald Trump  bejelentésére, mely szerint Jeruzsálembe költözteti az amerikai nagykövetséget, politikai elemzők látnak esélyt arra, hogy éppen az eddigi legunortodoxabb amerikai elnök lépése lehet az, ami megtöri az évtizedek óta tartó status quot a térségben. A The Jerusalem Post szerint Trump jól látja, hogy az eddig tabuk (így Jeruzsálem kérdésének) fenntartása semmit nem tett a béke eljöveteléért, és mivel nem érintette a város egészének státuszát, lehet, hogy ez a döntés segíthet újragondolni és újraindítani a diplomáciai folyamatokat. A legnagyobb amerikai zsidó lobbiszervezet, az AIPAC is úgy látja, a döntés nem jelenti eleve a békefolyamat végét, hangsúlyozva, hogy megoldást kell találni a város keleti részével kapcsolatos palesztin igényekre.

A Jüdische Allgemeine német zsidó lap elemzője, Nathan Gelbart úgy látja: teljesen eltúlzottak és hisztérikusak a reakciók a Trump-beszédre, hiszen csak egy már 1995-ben eldöntött amerikai lépést valósít meg, a békét hozza közelebb azzal, hogy a „palesztin szürrealizmust” a valóság talajára hozza vissza. A realitás pedig az, hogy bár a világ többnyire Tel-Avivot tartja Izrael fővárosának, azért mindenki Jeruzsálemben tárgyal az izraeli vezetőkkel, hiszen a parlament és a kormány székhelye is ott található. A jogász szerző szerint nemzetközi jogilag sem kifogásolható Trump döntése, hiszen az 1947-es ENSZ-felosztási terven már rég túllépett az idő, arra már Mahmúd Abbász sem hivatkozik. A szintén német zsidó online lap, a haolam.de pedig azért áll ki Trump lépése mellett, mert az azt jelzi: az elnök nem hajlandó rossz kompromisszumokat kötni, és nem enged az iszlám szélsőségeseknek.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolatainak alakulása azonban kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy Trump bejelentésének megfelelően sikerül-e békésen átköltöztetni a követséget, vagy újabb komoly feszültségforrás keletkezik a Közel-Keleten, fenyegetésekkel, terrorhullámmal. Az EU ugyanis az ENSZ mellett a palesztin közigazgatás, a helyi fejlesztések legfőbb szponzora, márpedig az első európai reakciók többnyire elutasítóak voltak, még az Izrael-barát visegrádi csoporton belül is.

A kétállami megoldást szorgalmazó Németország és Franciaország elutasítása és „egyoldalúság”-vádja érthető eddigi politikájuk fényében, de még a hagyományosan Amerika-barát Lengyelország is „még mindig Tel-Avivot tekinti Izraeli fővárosának.” Ezt közölte legalábbis Brüsszelben – még a Trump-nyilatkozat előtt – Witold Waszczykowski külügyminiszter, hozzátéve a mainstream uniós érvet, mely szerint Varsó „a közel-keleti békefolyamat sikerében érdekelt, amelyet kétoldalú izraeli-palesztin tárgyalásokkal lehet elérni.” Csehország támogatta ugyan Trump bejelentését, de azt – a korábbi, a jelek szerint már nem érvényes orosz állásponthoz hasonlóan – csak Jeruzsálem nyugati felére értette, a keleti részt Prága is egy majdani palesztin állam fővárosának tartja.

A The Times of Israel értesülése szerint Benjamin  Netanjahu miniszterelnök telefonon tartja a kapcsolatot azokkal az országokkal, amelyek reményei szerint csatlakoznak az amerikai lépéshez. Ilyen lehet a lap szerint Magyarország is, amely szerdán állítólag megvétózott egy, a Trump-bejelentést megbélyegző közös EU-nyilatkozatot. Ugyanakkor az is igaz, hogy a budapesti Netanjahu-látogatás idején történt hangzatos nyilatkozatok dacára Budapest néhány napja többször is Izrael ellen szavazott az ENSZ-ben, anélkül, hogy erről nyilvánosan beszámolt volna.

Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy „Jeruzsálem státuszát tárgyalásos úton kell rendezni, teljesítve az érintettek várakozásait”, ez azonban Trump beszédében is benne volt: bár Izrael szuverén módon dönthet saját fővárosáról, ez az amerikai lépés még nem jelenti semmilyen állandó határ vagy státusz elismerését. „Az Európai Unió elkötelezett a kétállami megoldáson alapuló békés rendezés mellett, mert ez az egyetlen lehetőség, amely szavatolja a békét és a biztonságot mind a palesztinok, mind az izraeliek számára” – közölte Mogherini, nem említve, hogy Trump beszédéből kiderül: Amerika sem mondott le a tárgyalásos úton létrejövő kétállami megoldásról.

Zsido.com, Izraelinfo

Kép: Wikipedia

 

 

 

  • Küldés emailben