Trenderlizhetünk-e sábeszkor?

A játék kapcsán felmerülő há­lá­chikus kérdés, hogy sábeszkor szabad-e trenderlizni, konkrétan: mukce-e a trenderli.

 

Nagy csoda történt ott!

Kedves hanukai szokás a tren­der­lizés. A trenderli (jiddisül dré­­del, héberül szövivon) fából, fém­ből vagy újabban műanyagból készült négy oldalú pörgettyű, aminek minden oldalán egy-egy héber betű található: nun (נ), gimel (ג), (ה), sin (ש), ami a „Nész gádol hájá sám” – nagy csoda történt ott (az izraeli trenderliken a sin betű helyett a po „itt” szót jelző [פ] betű található.)

 

A játék eredete

Bár elterjedt legenda, hogy a szír-görög katonák felbukkanásakor a tiltott Tóratanulást trenderlizésnek álcázták a zsi­­dók (Ocár kol Minhágé Jösurun 19:4.), nincs történelmi forrása, hogy ilyen a messzire nyúlna vissza a játék zsidó történelemben. Sokkal valószínűbb, hogy a tee­totum játékból, ered és azért kezdték ezt játszani a zsidók, hogy a gyerekek ébren maradjanak és várják meg, míg az ap­juk meggyújtja a gyertyákat (Sziách szárfé kodes 3. kötet 468. paragrafus végén), hisz csak akkor lehet gyertyát gyújtani áldással, ha a család ébren van (Mágén Áv­ra­hám 672. fejezet végén). 

A mára ősi zsidó szokásként ismert játékot sok híres rabbi játszotta (lásd Párdész Eliezer, Chánuká 2. kötet 655–657. oldal), köztük például a pozsonyi Chátám Szofér is, akinek ezüst trenderlije volt (Elef kátáv 396. paragrafus). Mára számos magyarázat is épült köré, pl. az, hogy a betűk számértéke 358, ami megegyezik a Másiách (חישמ) szó számértékével (Imré Pinchász hásálém 1. kötet 49. oldal).

 

Szabad-e trenderlizni sábeszkor?

A játék kapcsán felmerülő há­lá­chikus kérdés, hogy sábeszkor szabad-e trenderlizni, konkrétan: mukce-e a trenderli.

A Sulchán áruchban (OC 308:45.), hogy labdával nem szabad játszani sábeszkor, mert muk­cé­nek számít, hisz nem egy valódi használati tárgy és így nem szabad hozzáérni sábeszkor (Mágén Ávrahám uo. 72.). De a RöMÁ (uo.) valódi tárgynak tekinti, és szerinte emiatt még sábeszkor is szabad vele játszani magánterületen (SÁ RSZ uo. 83.). [Kivéve földes talajon, mert félő, hogy az ember kisimítja az egyenetlenségeket a játékhoz, ami pedig sábeszkor tilos (Misná brurá uo. 158. a uo. 338:5. alapján).]

Ezt elvi vitaként terjesztik ki a játékokra általában, ami segít megérteni, hogy hogyan tekintett a háláchá a játékokra (Petách hádvir 4. kötet 338:4.). De a mai, kifejezetten erre a célra gyártott játékok már minden vélemény szerint valódi tárgynak számítanak, és nem mukcék (Sévet hálévi responsum 9. kötet 78. fejezet). Annyit azonban kikötött a RöMÁ (uo. 338:5.), hogy nem szabad sábeszkor tétben játszani.

Így tehát szabad trenderlizni sábeszkor és a trenderli nem számít mukcénak (Chut sáni, Chánuká 304. oldal), de természetesen nem pénzben, de pl. ha dióval játszanak, azt meg lehet engedni, mert nem számít valódi nyereménynek. Az én családomban ez nem volt szokás, mert nem hagyatkoztak erre az engedményre (lásd még Misná brurá 322:22.; Smirát sábát köhilchátá 16:33.), de mostanában hallottam itt Budapesten más családokról, ahol kifejezetten sábeszi játék volt.

Oberlander Báruch

 

 

  • Küldés emailben