Törvénnyel emlékeznek meg a spanyol inkvizícióról Izraelben

Az Oktatási Minisztérium ismeretterjesztő előadásokkal segíti az adott történelmi korszak megismerését.

A spanyol inkvizíció áldozataira és az 1492-es spanyolországi kiűzetésre emlékező törvényt a Kék-Fehér párt képviselője, Michál Kotler-Wunsch terjesztette be és november elsejét javasolta emléknappá emelni. Beadványát támogatták a Likud, a Sász és a Derech Erec párt tagjai is.

Az Oktatási Minisztérium tervei szerint ezen a napon a spanyol zsidóság XV. századi szenvedéseiről, a vallásüldözésről, az erőszakos megkeresztelésről és a száműzetésről tartanak majd előadásokat és oktatási programokat országszerte.

Ofer Jankelovich diaszpóraügyi miniszter ezen felül arra is szeretné felhasználni az emléknapot, hogy Izrael szorosabbra fűzze kapcsolatait az Ibériai-félszigeten erőszakkal áttérített, de titokban a zsidósághoz ragaszkodó anuszim (titkos zsidók) leszármazottaival, akik közül egyre többen fedezik fel ősi gyökereiket.

A spanyol inkvizíció 1478-ban alakult meg Spanyolországban, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella uralkodása alatt, IV. Szixtusz pápa jóváhagyásával. Elsősorban zsidókat, mórokat, eretneknek tartott keresztényeket és tudósokat üldöztek. Különösen kegyetlenül bántak el a kereszténységre áttért, de titokban ősi hitüket gyakorló zsidókkal és muszlimokkal. A spanyol inkvizíció működése kiterjedt az újonnan meghódított gyarmatokra is, ahová korábban tömegesen menekültek a katolikus királyok elnyomása elől. A hivatal működését hivatalosan csak 1834-ben függesztették fel.

“Ez a törvény egy olyan emléknapot jelöl ki, melynek során megemlékezünk közös történelmünk e tragikus korszakáról. Le kell vonnunk a tanulságokat, hogy ebben a fenyegetésekkel teli világban többé ne kerülhessen sor ilyesmire. Emellett arra is lehetőséget teremt ez az emléknap, hogy megerősítsük a kapcsolatunkat az inkvizíció áldozatainak leszármazottaival, éljenek Izraelben, vagy külföldön, hiszen közös a történelmünk és közösek az értékeink” – mondta Cotler-Wunsch.

David Hatchwell, az ibériai zsidóságot képviselő Foundación Hispanojudía szervezet elnöke a következőt fűzte hozzá: “A világ spanyol ajkú része, mind Spanyolországban, mind Latin-Amerikában egyre inkább felismeri a zsidó néppel közös gyökereit, kultúráját és hagyományait. Az inkvizíció az emberiség és a zsidóság történelmének egyik legsötétebb fejezete, a vallási fanatizmus és az intolerancia szimbóluma. Ezzel együtt arra kell felhasználnunk az erre való emlékezést, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot a spanyol anyanyelvű emberek és a zsidó nép között, a másság kölcsönös tisztelete jegyében, melyre a modern Izrael jó példával szolgál”.

A Foundación Hispanojudía jelenleg egy olyan múzeum létrehozásán fáradozik Madridban, mely a spanyolországi és latin-amerikai zsidó történelmet és a szefárd zsidóságot mutatná be.

“Több tízezer, százezer vagy akár millió olyan ember él ma a világon, aki egyaránt rendelkezik zsidó és spanyol örökséggel, de az inkvizíció miatt elszakadt zsidó gyökereitől. Ez a törvény méltó módon emlékezik meg arról a szörnyűségről, mely a mai napig meghatározza emberek sokaságának életét, gyakran anélkül, hogy ennek tudatában lennének. Ez az emléknap nemcsak az izraelieknek és nem is csak a zsidóknak szól, hanem mindenkinek, akinek az őseit az inkvizíció üldözte és megkínozta” – mondta hozzá Ashley Perry Perez, a Foundación Hispanojudía tanácsadója.

“A legújabb tudományos kutatások szerint napjainkban mintegy 200 millió olyan ember él, akinek ősei között spanyol és portugál zsidók voltak, tehát a spanyolul és portugálul beszélő emberek egynegyede érintett. Ha sikerül erősebbé tenni a kapcsolatot ezen közösségek és Izrael között, az jelentős diplomáciai, demográfiai, politikai és gazdasági előnyökkel járhat” – tette hozzá.

 

zsido.com

 

Forrás: JPost

  • Küldés emailben