Öt éves felújítási munkát követően ismét megnyitották Törökország egyik legnagyobb zsinagógájának kapuit, azonban a növekvő antiszemitizmus miatt mára alig maradtak hívők az országban.
A török kormány 2,5 millió dolláros összeggel támogatta az Edirne városában sokáig elhagyatottan álló zsinagóga újjáépítését, csakhogy megnyitásakor kevés hívő lehetett szemtanúja annak, ahogy az egykor Balkán legnagyobb zsinagógájaként számon tartott épület ismét régi fényében pompázik.
Edirne egyedüli és egyben utolsó zsidó lakosa, Rifat Mitrani visszaemlékezése szerint a nagy zsinagóga boltozatának beomlásakor tudta, hogy a közel kétezer éves zsidó örökség végéhez ért a városban.
Mitrani (a képen balra) egykor gyermekként a zsinagóga kertjében tanult meg héberül, majd az 1970-es években, miután a helyi zsidóságot csupán három család alkotta, Isztambulba küldte a közösség tóráját. 1975-ben ismét megnyitotta a pókhálós épület ajtaját, hogy összeházasodjon feleségével.
„Már csak én maradtam. Lassan az utolsóvá lettem” – mondta a 65 éves férfi, akinek családja több mint 500 éve hagyta el a várost.
A 20. század elején bécsi templom mintájára épült zsinagóga egykor 20.000 fő befogadására volt alkalmas, és habár az első világháborút megelőzően közel 150.000 fő alkotta a helyi zsidó közösséget, az 1940-ben bevezetett vagyonadó, a tömeges Izraelbe vándorlás és a politikai instabilitás hamar megtizedelte számukat.
A többségében muszlimok által lakott országban napjainkban sincs egyszerű helyzetben a török zsidóság. Megfigyelők szerint Tayyip Erdogan, török miniszterelnök által tett Izrael-ellenes kijelentések nagyban hozzájárultak az országban tapasztalható antiszemitizmus növekedéséhez. A gázai konfliktus kapcsán úgy fogalmazott Erdogan, hogy a palesztinokkal szemben Izrael „népirtást” és „Hitler-i barbarizmust” folytat. Ugyan beszédében különbséget tett a török zsidóság és Izrael között, retorikájával növelte a zsidósággal szembeni ellenséges magatartás legitimációját a társadalomban.
2014-ben Edirne tartomány kormányzójának csaknem sikerült is megakadályozni a zsinagóga felújítását, amikor azzal fenyegetett, hogy az épületet múzeummá fogják nyilvánítani, mivel az izraeli rendőrség novemberben belépett az Al-Aksza mecsetbe és abban „gyűlöletet érzett”. A vezető később bocsánatot kért és folytatódtak a felújítási munkálatok, amik mára véget értek.
„Ez nemcsak zsidó, hanem török és a világörökség része is. Egy bizonyítéka annak, hogy ahogy a múltban, jelenleg is együtt élünk. – mondta Naim Guleryuz, az „Edirne-i Zsidók” című könyv szerzője a zsinagóga megnyitását követően. „Időnként megünnepelve egy esküvőt életben tarthatjuk” – tette hozzá.