Tisá beáv szabályai

Mivel ezen a napon a Szentélyeket gyászoljuk, tisá beáv törvényeiben jom kipur szabályai fonódnak össze a gyászt jelző szokásokkal.

Érvényes jom kipur öt tilalma:

  • Evés-ivás
  • Fürdés
  • Illatszerek használata
  • Bőrcipő viselése
  • Házasélet

Emellett érvényes még további négy tilalom:

  • Tórai szakaszok tanulmányozása, kivéve azokat, melyek szomorúságot okoznak
  • Mások üdvözlése
  • Munka
  • Széken való ülés

Az utóbbi két tilalom csak a böjt napjának deléig tart.

Ha kezet kell mosnunk, például a mosdó használata után, figyeljünk, hogy éppen csak a csuklóig érjen a víz.

Éjjel lehetőleg aludjunk a szokásosnál kevésbé komfortosan, például kettő helyett csak egy párnával.

A zsinagógában többnyire a megszokottnál kevésbé erős fénnyel világítanak az Échá könyvének (3:6) megfelelően: Sötét helyeken lakoztatott…

A tóraszekrényt takaró, párochet nevű függönyt is leveszik.

Az Échá felolvasása után és másnap reggel kinot nevű imákat-könyörgéseket olvasnak fel.

A férfiak nem vesznek magukra táleszt és nem tesznek tfilint a reggeli, sáchrit imához, ehelyett a délutáni, mincha imánál öltik ezeket magukra.

Adja az Örökkévaló, hogy a gyásznak e napjai minél hamarabb az öröm napjaivá változzanak a Messiás eljövetelével és a harmadik, örök időkig fennálló Szentély felépülésével.

 

Sábát Cházon

Az év során vannak különleges jelentést hordozó szombatok, melyek olyannyira fontosak, hogy még külön nevet is kaptak. Ilyen például a jom kipurt megelőző sábát suvá, a megtérés szombatja, a peszáchot megelőző nagyszombat, a sábát hágádol, és ilyen a tisá beávot két oldalról körülvevő két szombat: a sábát cházon – a látomás szombatja, valamint a sábát náchámu – a vigasztalás szombatja. Sábát cházonkor a tóraolvasás után felolvasott háftárá, prófétai szakasz Jesája könyvének elejéről származik, és ezekkel a szavakkal kezdődik:

Jesájáhunak, Ámc fiának látomása, melyet látott Jehuda és Jeruzsálem felől, Uzijáhú, Jotám, Ácház, Jechizkiíjáhú, Jehuda királyainak napjaiban. (Jesája 1:1)

Ez a két szombat világos üzenetet hordoz az ünneppel kapcsolatban: a tisá beávot megelőző három hét szomorú, gyászos időszak, a szombaton felolvasott prófétai szakaszok Jirmijától és Jesájától is a gyászról szólnak. A böjtnapot követő szombattól kezdve hét héten át Jesájától olvasnak fel vigasztaló szakaszokat, melyek által az egyén érzelmi és spirituális szempontból is felkészülhet az őszi nagyünnepek sorára. Azt üzenik tehát: az Örökkévaló a gyász és a siralom napjaiban is mellettünk áll, és vigasztalást nyújt a számunkra.

Nem ritka jelenség, amit idén tapasztalunk: tisá beáv napja szombatra esik, ezért egy nappal később, a hónap 10-én tartjuk meg a böjtöt, és áv hónap 9. lesz a sábát cházon, a látomás szombatja.

A zsidó hagyomány szerint szombaton nem szabad böjtölni, mivel az Istentől kapott ajándékunk. Ez alól csak a szombatok szombatja nevet is viselő jom kipur böjtje a kivétel. Vagyis, amennyiben áv hónap 9. napja szombatra esik, úgy eltolják azt vasárnapra. Akár azért van vasárnap tisá beáv, mert arra a napra esik a naptár szerint, akár azért, mert a szombat miatt egy nappal elnapolták, a sábát cházonra mindenképpen különleges szabályok vonatkoznak ebben az esetben.

Szombaton tilos a gyászt kinyilvánítani. Ezen a napon ezért pontosan úgy eszünk, iszunk és örülünk, mint bármilyen más szombaton – esetleg még annál is jobban, bár nem szokás nagy összejöveteleket tartani, és ha valaki kidust ad, jobb, ha inkább megvárja vele a tisá beávot követő szombatot. Kivételt ez alól a házasélet képez, egyes közösségek szokása szerint ugyanis, amennyiben áv 9. szombatra esik, ettől tartózkodnak a felek ezen a napon. Szombat délutántól tartózkodunk a tóratanulástól, még a sok helyen szombat délutánonként tanulmányozott Atyák bölcs tanításait (Pirké ávot) sem olvassák, csak olyan bibliai szakaszokat, melyek bölcseink szerint illenek e nap rendkívül szomorú légköréhez.

Nincs a gyászt idéző, szerény és hamuba mártott tojással kiegészített szeudá máfszeket – elválasztó étkezés, ehelyett örömteli szeudá slisithez (harmadik szombati étkezés) ülünk le asz asztalhoz – lehetőleg otthon, és nem közösségben. Ez alkalomból ehetünk húsfélét és ihatunk bort, de szigorúan oda kell figyelni arra, hogy naplemente előtt befejezzük az evést. Egészen az est beálltáig ülhetünk rendes magasságú széken (tisá beávkor, egészen a nap feléig csak alacsony széken, vagy a földön ülünk, akárcsak a gyászolók), és viselhetünk bőrből készült cipőt (ami tisá beávkor nem megengedett).

A szombat kimenetlét jelölő hávdálából csupán a fényre mondott áldás hangzik el, a borra csak vasárnap este, a böjt kimenetelével mondunk áldást. Lehetőleg még az esti ima és az azt követő Échá könyvének felolvasása előtt mondjunk hávdálát. Ha tisá beáv hétköznapra esik, akkor a gyászhoz kapcsolódó szokásokat (mosás, húsevés, borivás, nyiratkozás, zenehallgatás tilalma) másnap délig megtartjuk. Amennyiben szombatra esik ez a nap, és vasárnap böjtölünk, a böjt kimenetelével véget érnek a megszorítások is, de szokás, hogy húst és bort (szőlőlét) nem fogyasztanak másnap reggelig. Ezért, ha van rá lehetőség, a hávdálához használt borból inkább 6-9 éves gyerek iszik, nem felnőtt, vagy bor helyet más italt használnak.

Jelentőségteljes böjtöt kívánunk minden olvasónknak!

  • Küldés emailben