Egy sok évvel ezelőtti történetet mesélek most el. 1958-at írtunk, és peszách előestéje volt. Lenyugvóban volt a nap, amikor a vonatom lerobbant Bronx közepén, és gyalogosan kellett folytatnom az utamat. Nem ismertem a környéket, kérdezgettem hát a járókelőket, hátha útba tudnak igazítani. Mint kiderült, igen hosszú út állt előttem, ami igen komoly gondot jelentett, hiszen […]

Joe Davidovitz a nevem, Dél-Afrikában élek és építész a szakmám. Miután megnyitottam a vállalkozásomat Johannesburgban, gyorsan sikeressé váltam, és három-négy év alatt egy komoly céget építettem fel. A karrierem csúcsán ingatlanfejlesztéssel foglalkoztam, és 1500 embernek adtam munkát. Egy idő múlva azonban gondok jelentkeztek a cégnél, elsősorban a tapasztalatlanságomnak köszönhetően. Amikor a dél-afrikai gazdaság megroppant, az […]

Yosef Yitzchak (Yossy) Goldmannak hívnak. A nevemet az előző rebbe, Yosef Yitzchak Schneerson rabbi után kaptam, mert nem sokkal a halála után születtem. Amikor kihirdették a nevemet a körülmetélés során, hirtelen nagy csend támadt, mert az első olyan gyermekek között voltam, akit a Rebbéről neveztek el. A közösségben még frissen élt a hatalmas veszteség érzése. […]

A második világháború legnagyobb részét az üzbegisztáni Sza­markandban töltöttem, a lubavicsi jesiva tanulójaként. A háborút követően az előző Reb­be Antwerpenbe küldte apámat, hogy az Etz Haim Heida jesiva újranyitásában segédkezzen. Ve­le tartottam, de nem maradtam a városban. Párizsba utaztam, mert Franciaországban könnyebb volt amerikai vízumot sze­rezni, mint Belgiumban. Egy da­rabig Párizsban maradtam, mivel hat hónapot […]

Lettországban születtem, de az Egyesült Államokban nevelkedtem, mert a családom 1930-ban kivándorolt. Már egész fiatal koromban csatlakoztam a Young Israel mozgalomhoz, majd fel­nőtt koromban önkéntes mun­kát is vállaltam. A Young Israel azért volt szimpatikus a szá­momr­a, mert sokat törődtek a ha­gyományoktól elszakadt fiata­- lokkal és kapuik mindig nyitva álltak. Egy idő múlva a Young Israel […]

Férjem, Samuel Schra­ge a hatvanas és hetvenes években kö­zös­ségi aktivista volt Brooklyn­ban. Akkor vetette bele magát a munkába, amikor a Crown Heights városrészben tanuló jesivabóchereket többször megverték a szomszédos negyedben működő bandák tagjai, egy esetben pedig saját otthonában támadtak késsel egy zsidó asszonyra. A férjem a polgármesterhez fordult segítségért, akitől azt a választ kapta, hogy […]

A Rebbe purimi levele   Isten kegyelméből ádár hó 13. [1953. február 22.] Brookly, N.Y.   Üdvözlet és áldás! Purim ünnepének Eszter könyvében leírt története világos elemzést ad számunkra a „zsidókérdésről”. A zsidók, akiknek országa romokban hevert, ők maguk pedig 127 különböző tartományba szóródtak szét, egyértelműen különböztek a többi néptől. Ez nagyon hasonló ahhoz, ahogy […]

1973-ban Abraham Beame-t választották meg New York polgármesterének. Ő nevezett ki engem az Addiktív Szolgáltatások Ügynöksége élére városi biztosnak. Én lettem az első ortodox zsidó, aki városházi ügynökséget vezetett. A feladatunk az volt, hogy kifejlesszünk egy megelőzési programot, mely segít meggátolni, hogy a fiatalok rászokjanak a kábítószerek használatára, illetve drog- és alkoholfüggők számára hoztunk létre […]

Brooklynban nőttem fel, egy modern ortodox családban, bár ez a fogalom még nem létezett abban az időben. A Tóra szerint éltünk, és vallásos oktatásban részesültem az általános iskolában és a gimnáziumban is. Ebben az időben a szüleim egy vegyesboltot üzemeltettek az Albany és a Lefferts Avenue sarkán és a Gourary család is a vásárlóik közé […]

Montrealban nőttem fel, és a lu­bavicsi jesivában tanultam, me­lyet az előző rebbe kilenc kül­döttje alapított, miután Sang­hajon keresztül sikerült elmenekülniük a háború sújtotta Európából. Sanghajból Montrealba vándoroltak, ahol jesivát alapítottak. Két tucat fiú iratkozott be az első évben – én voltam az egyikük. 1941-ben, amikor a háború még javában tartott, a tanáraim elhatározták, hogy New […]

1973-ban lehetőséget kaptam arra, hogy Flatbush-ban nyári tábort alapítsak és igazgassak. Azon a nyáron, nem sokkal a jom kipuri háború előtt, a Rebbe minden egyes lehetőséget megragadott, hogy arról beszéljen, hogy minden zsidónak kötelessége biztosítani a zsidó oktatás lehetőségét minden zsidó gyermek számára. Támogatóan beszélt a zsidó gyermekeknek szervezett nyári napközis táborokról is. Bár az […]

Grúziában, a Szovjetunióban nőt­tem fel, ahol apám rabbiként szolgált. Az előző lubavicsi rebbe követője volt és az ő ké­ré­sé­re foglalta el hivatalát. Egészen kis korom óta emlékszem arra, hogy apám az előző rebbéről mesélt. Olyan volt, mintha a rebbe a családunk tagja lett volna. Ő volt a nagyapánk. Apám arra tanított, hogy ha bajba kerülünk […]

Moshe Feinstein rabbi és Joseph B. Soloveitchik rabbi avatott fel a Yeshiva Universityn, ahol doktorátust is szereztem zsidó oktatásból. Negyven éven keresztül, 1995-ös nyugdíjba vonulásomig, az Ocean Parkwayen található Young Israel zsinagóga rabbijaként szolgáltam, illetve a Yeshiva University Talmud professzora voltam. Mindezt azért említem meg, mert bár az oktatásom és a karrierem is egyértelműen a […]

  A Rebbét 1975-ben láttam először, Avraham Hecht rabbival együtt, aki a közösségemet, a Shaare Zion zsinagógát vezette. Bár a Shaare Zion szfárádi közösség, abban az időben egy askenázi rabbi állt az élén, aki a Rebbe követője volt. Ez egyáltalán nem zavart minket, hiszen Hecht rabbi briliáns és nagyszerű vezető volt, s egyben közeli jó […]

Édesapám bojáni haszid volt, édesanyám családja pedig a Chá­bádhoz tartozott és még kis­lány korából ismerte a Rebbe orosz­országi csa­ládját. A Rebbének – aki alatt most az előző rebbét, a Rebbe Rájácot ér­tem – három lánya született. Chájá Muská – aki később a következő Rebbe felesége lett –, Cháná és Séjná. Ez a három lány gyakran […]

Nagyapám, Snéur Zálmán Vi­len­­kin Dnyepropetrovszkban élt, amit akkoriban Jeka­tye­ri­no­sz­láv­nak hívtak. Abban az időben a későbbi Rebbe is ott élt a csa­lád­jával. A Rebbe még kisfiú volt – ez az 1900-as évek elején tör­tént –, és két öccsével együtt a nagyapám házába járt tanulni. Anyám emlékezett rá, hogy ez a három fiú mindig jól öltözötten, tisztán, […]

Hagyományos cionista zsidó családban nevelkedtem az ausztráliai Sydney-ben. Egyszer, amikor Izraelben jártam, megtetszett nekem a Chábád lubavicsi mozgalom, és visszatérve Ausztráliába, beiratkoztam egy Chábád je­sivába, végül pedig egy New York-i jesivában kötöttem ki. Ek­kor jöttem rá, hogy lubavicsi fel­menőim voltak, többek közt a Cemách Cedek, a harmadik Chá­bád rebbe, és én is a Rebbe hű […]

A nevem Ben Zion Shenker. Szüleim 1921-ben érkeztek az Egyesült Államokba a lengyelországi Lublin környékéről. New York-ban telepedtek le, én ott születtem meg és nevelkedtem fel. Nagyjából 13 éves lehettem, amikor egy Joshua Samuel Weisser nevű, híres kántor meghallotta, ahogyan a zsinagógában énekeltem – egy pólisi stiebelben a Bedford Stuyvesant-on –, és megkérdezte apámat, megengedi-e, […]