Nem várt módon éppen a baloldalon tapasztalható emelkedés
Az antiszemita előítéletek gyakoriságát és annak erősségét vizsgáló kutatás szerint az antiszemitizmus összességében nem nőtt hazánkban, azonban arányaiban emelkedett a szélsőséges antiszemiták száma – derül ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készített felméréséből. Nem várt módon az emelkedés a baloldalon történt, így 2017-ben eltűnt a különbség a jobb- és baloldal között az antiszemita beállítódás tekintetében. A TEV 2017-es monitoring jelentése pedig kimutatja, hogy a tavalyi évben 37 antiszemita gyűlöletcselekményt regisztráltak.
Emelkedés tapasztalható a baloldalon.
A tavaly novemberi kérdőíves kutatás a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezésével zajlott. A minta pontosan tükrözte a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A felmérés kimutatta, hogy az általános érzelmi elutasítást és a társadalmi távolságtartást mutató affektív antiszemitizmus csekély mértékben emelkedett a korábbihoz képest és nem függetleníthető a magyar társadalom általános idegenellenességétől. A kognitív antiszemitizmus – vagyis a tévhitek és összeesküvés elméletek elfogadásának kapcsán az eltolódás már látványosabb, és a kiugrás jellemzően a baloldalon tapasztalható.
A társadalom egyharmada erősen antiszemita.
A zsidóság „túlzott” vagy „veszélyes” befolyásával kapcsolatos tévhitekre vonatkozó kijelentések a lakosság harmadának-negyedének egyetértésével találkoztak, és tízből három válaszadó még a numerus clausus szellemét idéző állításra is rábólintott. Ennél aggasztóbb, hogy a válaszadók 24%-a a zsidók kivándorlásának igényétől sem riadna vissza. A két kategóriát összefoglalóan tekintve elmondható, hogy a társadalom bő egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, negyedére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás. Kimutatták, hogy amíg a nem antiszemiták aránya fokozatosan csökken, a válaszok alapján antiszemitának bizonyuló válaszadók száma évről évre nő.
A válaszadók csupán 2%-a asszociált Sorosról a zsidóságra.
Azt is vizsgálták, hogy mennyire foglalkoztatják a választópolgárokat a zsidósággal kapcsolatos ügyek. Megállapítható, hogy a hírek kevesebb mint 2%-a érintette egyáltalán a zsidóságot, és ezek sem érték el a lakosság minimális ingerküszöbét sem. Meglepő viszont, hogy Soros György és a zsidóság fogalmának kapcsolatát vizsgáló kérdésre – mely az idén először került a kérdések közé – a válaszadók mindössze 2%-a asszociált egyikről a másikra, viszont lényegesen többen voltak azok, akik közvetetten kapcsolták össze a kettőt, és sokkal nagyobb valószínűséggel (62%-ban) említették Sorost negatív kontextusban azok, akik a többi válaszuk alapján antiszemitának bizonyultak.
Antiszemitizmus monitoring: 2017-ben 37 antiszemita bűncselekményt regisztráltak.
A kutatást megrendelő Tett és Védelem Alapítvány 2013 óta monitorozza havi és éves jelentésekben a hazai antiszemita gyűlöletcselekményeket. Nemrég kiadott 2017-es éves jelentésükben megállapították, hogy a 2017-ben csökkent a hazai gyűlöletcselekmények száma: míg 2015-ben 52 ilyen estet regisztráltak, tavaly ez a szám 37 volt. Ezek a rongálással elkövetett antiszemita gyűlölet-bűncselekmények, illetve gyűlöletbeszédek csoportjába tartoztak. Az már kevésbé pozitív hír, hogy a regisztrált esetek 57%-ában, vagyis 21 esetben az elkövetők többsége ismeretlen maradt. Jogkövetkezménnyel három általuk indított eljárás járt.
A Tett és Védelem Alapítvány éves jelentése az EBESZ által javasolt módszertan alapján készül, mely 7 elkövetési magatartást különböztet meg a diszkriminációtól az élet elleni erőszakig terjedő spektrumban. Összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek nevezünk minden olyan cselekményt, amelyek motivációja mögött minden esetben azonosíthatóan antiszemita előítéletesség mutatható ki, azok elkövetője, célpontja, módszere vagy üzenete zsidóellenességre enged következtetni. A célpont lehet akár személy, csoport, rendezvény, épület, emlékmű vagy egyéb tulajdon. Fontos azonban, hogy csak abban az esetben beszélhetünk antiszemita motivációról, ha kifejezetten a zsidósághoz való tartozás feltevése miatt választotta az elkövető az adott célpontot.
Itt megtekinthető a teljes kutatási anyag, amelyben az eredményeket grafikonok szemléltetik.