Az elmúlt napokban fényűző rituális fürdőt avattak fel az iráni fővárosban, amely minden merülés után mintegy tíz perc alatt képes megtisztítani a medence vizét.
Az új mikve Jehuda Gerami iráni főrabbi felügyelete mellett épült, betartva az összes szigorú háláchikus előírást, melyet egy olyan berendezéssel egészítettek ki, amely rekord rövid idő alatt képes az egész – esőből és fúrt forrásból származó – víz megtisztítására, akár minden egyes alámerülés után.
Gerami rabbi Twitter-oldalán egy május 21-ei, héber nyelvű képes beszámolóban értesítette a világ zsidóságát az örömhírről.
Az iráni zsidók története egyébként az egyik legrégebbre visszavezethető közösség, melynek eredete még a bibliai időkre, az időszámítás előtti első évezred közepére vezethető vissza. A Neviimben, Jesájá és Dániél próféták könyvében a Ketuvimban pedig Ezrá és Nechemja könyvében is olvashatunk a Perzsiában élő zsidók mindennapjairól, de a purimi történetből ismert Eszter kriálynő is Perzsiában élt az i.e. 5. században.
Ezrá könyve egyenesen a Perzsia uralkodóinak tulajdonítja, hogy a második Szentély felépülhetett: „És első évében Kóresnek, Perzsia királyának, midőn beteljesedett az Örökkévaló igéje Jirmeja szájából, fölébresztette az Örökkévaló Kóresnek, Perzsia királyának szellemét, és hírt küldött szét egész királyságában s írásban is, mondván: Így szól Kóres, Perzsia királya: Mind a földnek királyságait nekem adta az Örökkévaló, az ég Istene; s ő meghagyta nekem, hogy építsek neki házat Jeruzsálemben, amely Jehúdában van. Bárki köztetek van az ő egész népéből, legyen vele az ő Istene s menjen föl Jeruzsálembe, amely Jehúdában van, s építse fel házát az Örökkévalónak, Izraél Istenének, az azon Isten, aki Jeruzsálemben van. S mindenki, aki megmaradt, mindazon helyekből, ahol ő tartózkodik, támogassák őt az ő helyének emberei ezüsttel s arannyal s vagyonnal s marhával, a felajánlott adomány mellett az Isten házának, mely Jeruzsálemben van.” (Ezrá 1:1–4.)
Továbbá: „A zsidók vénei pedig építettek és sikerük volt, Chaggaj próféta és Zekharja Iddó fiának prófétálása folytán, és építettek és befejezték Izraél Istenének rendeletéből és Kóres, Darjaves és Artachsaszt Perzsia királyának rendeletéből.” (Ezrá 6:14.)
Irán területén tehát már több mint 2700 éve élnek zsidók, amióta V. Assman király meghódította az Észak-Izraeli Királyságot i.e. 722-ben, majd miután i.e. 586-ban Júdeából számos zsidó került babilóniai fogságba, ahonnét sokan a második Szentély felépülése után sem mentek el. Egyes becslések szerint a Perzsa birodalom virágzásának csúcsán a lakosság 20 százalékát zsidók alkották.
A 18. század végén élt Jazd városában Rab Juszef (?–1793/5554. chesván 28.), más néven az Or Srágá, aki misztikus csodatevő hírében állt, akihez nemcsak zsidók, de számos nem-zsidó is elvándorolt, hogy segítséget kérjenek tőle a legkülönbözőbb bajaikra. Dávid király közvetlen leszármazottjának sírja a mai napig zarándokhelynek számít.
Egyes becslések szerint 1948-ban, Izrael Állam kikiáltásakor mintegy 20 000 Iránból bevándorolt zsidó élt a Szentföldön. A 20. század második feléig nagyjából békésen élhettek a zsidók Iránban, ám 1978-ben az iráni iszlám forradalom kitörésekor több atrocitás is érte az akkor mintegy 80 000 fős közösséget, minek nyomán sokan inkább a vagyonukat hátrahagyva elhagyták az országot. A forradalom idején Ruholláh Muszavi Homeini (1902–1989) ajatollah fogadta a zsidó közösségek vezetőit és megnyugtatta őket, hogy az iráni zsidók ellentétben a vallásos cionistákkal, rendes Isten-félő emberek, ezért nincs okuk a félelemre. Ezt az időszakot dolgozza fel a 2016-ban bemutatott Septembers of Shiraz című film (Adrien Brody és Salma Hayek főszereplésével, Wayne Blair rendezésében); a film 1979-ben a forradalom utáni első hónapok történéseit öleli fel, melyben egy iráni gemológust, Isaas Amintot hirtelen letartóztatják, börtönbe vetik és megkínozzák. Az iráni forradalom óta mintegy tucatnyi zsidót végeztek ki koholt vádak miatt.
Az 1980–1988 között zajló iraki-iráni háborúban több száz zsidó vallású katona is harcolt, akik közül másfélszázan estek el, az ő emlékükre 2014. december 16-án nagy állami ünnepség keretében emlékművet avattak fel Teheránban.
Ma a Közel-Keleten Izrael Állam mellett Iránban él a legnagyobb számú zsidó közösség, a maga mintegy 8000–10 000 fős hitközségeivel. A legtöbben Teheránban élnek, de nagyobb közösségeket találhatunk Sirázban és Iszfahánban is, mindhárom helyen több zsinagógával, iskolával, sőt, a fővárosban saját kórházuk is van. Izraelben 200 000–250 000 fő közé becsülik a perzsa zsidók számát, de jelentős közösség él az Egyesült államokban a maga 60 000–80 000 fős létszámával, akik közül a legtöbben Los Angelesben találtak új otthonra.
Ma, az Iránban élő zsidó közösség vezetői szerint békében élhetnek és teljes vallásszabadságot élveznek, mely lehetővé teszi az összes micva betartását.
Reméljük, hogy a zsidó vallás egyik alappillérének, a táhárát hámispáchá törvényének betartására épített mikve az iráni közösséget hosszú időn át fogja szolgálni, hogy Iránban békében és emberszeretetben várhassák a Messiás eljövetelét.
Cseh Viktor
Források: