Oberlander Baruch rabbi írása

2006. december 16-án este kezdõdik a nyolc napos Chánuká, a Fény ünnepe. Az ünnep minden estéjén egy gyertyával többet gyújtunk meg. Ez azt a csodát jelképezi, amely i. e. 165-ben történt, amikor a zsidóságukhoz hűséges kevesek a Makkabeusok vezetésével legyõzték a szíriai görögök hatalmas hadseregét. A gyõzelem után újjáavatott szentélyben csak egy napra elegendõ olaj maradt a menóra lángjának meggyújtásához, ez azonban mégis nyolc napig égett.

A chánukái menóra nyolckarú kandeláber, amelyen külön helye van a "szolgalángnak". A karok lehetnek gyertyatartóként vagy viaszmécstartóként kiképezve. A lángokat a "szolgával" gyújtjuk meg: ezt sámásnak hívják. A gyújtás után – égve – visszatesszük a helyére.

A jeruzsálemi szentélybeli Menóra lángjainak és a Chánuká lángjainak a meggyújtása között azonban vannak különbségek, egyebek között a következõk:

a. A Menóra lángjait a Szentély falain belül gyújtották meg, a Chánuká lángjait „a ház bejárata elõtt.”

b. A Menóra lángjait napközben gyújtották meg, a Chánukáét pedig „napszállta után”, azért, hogy este égjenek.

A lubavicsi rebbe a különbséget így magyarázza:

A Menóra lángjait olyan helyen gyújtották meg, ahol a szentség nyíltan megnyilvánult – a Szentélyben. Ennek következtében, mikor a görögök miatt a Szentély tisztátalanná vált, a szent szolgálat minden eleme, de fõképp a Menóra meggyújtása lehetetlenné vált.

A Chánuká-gyertyák más célt szolgálnak: céljuk, hogy megvilágítsák környezetünket, s földerítsék az éj sötétségét, a szellemi góleszt. A Chánuká gyertyái képesek arra, hogy ellenálljanak a gonosz erõknek. A Chánuká lángjai tehát "jobban fénylenek", mint a Menóra lángjai. Ez tükrözõdik abban is, hõgy a Menóra lángjait a Szentélyt megszentségtelenítõ görög beavatkozás hatástalanította, a Chánuká fényeit azonban sosem lehet hatástalanítani: még a számûzetésben, a legmélyebb sötétség idején is ragyognak.

A fentieket tükrözi az is, hogy Chánukákor több gyertyát gyújtunk (nyolcat), mint a Szentélyben (hetet). Ezek a számoknak jelentõségük van. A hetes a természet rendjén belüli tökéletességre utal, amint az a hét hét napjában is tükrözõdik. Következésképp a Szentélyben, ahõl az isteni szentség feltárul, hét láng is elegendõ, mivel a hét a természet rendjének fényét jelképezi.

Amikõr azonban a gólesz sötétségébe akarunk fényt hozni, egy olyan lángra is szükség van, amely meghaladja a természetes rendet. Ilyen fénye van a Chánukákor meggyújtott nyolc gyertyának, mivel a nyolcas szám olyan fényre utal, amit semmiféle határ nem korlátoz.