A Zsidó Tudományok Szabadegyeteme azzal a céllal nyílt meg 2003-ban, hogy színvonalas keretek között nyújtson lehetőséget a zsidó tudományok megismerésére, minden olyan érdeklődő számára, akinek nem adódott meg a lehetőség, hogy a zsidó tudományokban magas szinten elmélyedjen. A magyar zsidóság túlnyomó része, 1-2 nemzedék óta elszakadt a hagyomány láncolatától, és így egyre nagyobb az igény Magyarországon olyan átfogó tanfolyamokra, szemináriumokra, amelyek a zsidó gondolkodást eredeti, autentikus formájában ismertetik meg a hallgatókkal. Az intézménynek nem a diplomaosztás a fő célja, sokkal inkább egy, mindenki számára nyitott egyetem kialakítása, ahol a tanulási módszer lényege a téma vitával és közös beszélgetéssel történő megértése, elemzése.
Az egyetemi szintű képzés keretében, minden évben három szemeszter indul. Az évközi szemeszterek heti kétszer két órában, a nyári intenzív szemeszter pedig két héten át minden nyújt lehetőséget az érdeklődők számára, hogy elmélyedjenek a klasszikus zsidó tanokban. A tematikában szerepel egy-egy kiválasztott témakör (szokás, szertartás, fogalom) történetének, bibliai megjelenítésének, filozófiai és misztikus hátterének, illetve gyakorlati megjelenésének áttekintése.
A Szabadegyetem hallgatói elsősorban a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, de kortól függetlenül minden hallgatót szívesen látunk.
Megnyitásával egyidejűleg a Szabadegyetem, tankönyvsorozatot is indított, A Zsidó Tudományok - Fejezetek a klasszikus forrásokból címmel.
2010. tavaszi szemeszterünkön külön hangsúlyt fektetünk a modern héberoktatásra, heti kétszer két órában, illetve a klasszikus héber szövegérteklmezésre. A tanulás kis csoportokban különböző fakultációkban történik.
Állandó előadóink:
Oberlander Báruch rabbi, New Yorkban született 1965-ben, a második világháborút Magyarországon túlélt szülők gyermekeként. Izraeli és amerikai jesivák elvégzése után a Central Yeshiva Tomchei Tmimim Lubavitz-ban avatták rabbivá 1988-ban. A lubavicsi rebbe küldötteként 1989 óta él feleségével Batshevával Magyarországon. A Vasvári Pál utcai templom rabbija; az Egység, és a Gut Sábesz főszerkesztője; az ELTE jogi karának 1990 óta előadója. Nős, hat gyermek apja.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija (szül. Budapest, 1979): Rabbinikus tanulmányait a Yeshiva High School-ban (Pittsburgh, Pennsylvania), a francia Institut Superieur D’etudes Rabbiniques et Talmudiques-ban és Central Lubavitch Yeshivot-ban (N.Y.) végezte. Letette a szofér (hivatásos tóramásoló) és a mohél (hagyományos körülmetélő) vizsgákat is. A Holocaust óta ő az első hazánkban avatott ortodox rabbi. Rabbivá avatásán 2003-ban Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnöke és Izrael Állam főrabbija is részt vett. 2007-ben a Debreceni Tudomány Egyetem Történelemtudományi kara doktorrá avatta. Feleségével és két gyermekével él Budapesten.
Nógrádi Bálint, Budapesten született 1975-ben. A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium matematika szakának elvégzése után 1993-ban érettségizett. Tanulmányait az Egyesült Államokban, a Grinnell College, Grinnell, Iowa egyetemén folytatta. 1997. májusában kitüntetéssel szerzett közgazdasági diplomát, azután tanulmányait a New York-i Hadar Hatorah Jesivában folytatta. Feleségével Sárával, és három gyermekével Budapesten laknak.
Hurwitz Sholom rabbi, Dél-Afrikában született 1973-ban. A North View High School elvégzése után tanulmányait az izraeli Ohr Hatmimim és Ohr Yaakov jesivákban folytatatta. 1998-ban kiemelkedő eredményű rabbi vizsgát tett Gávriel Cinnernél, nemzedékünk egyik legnagyobb törvényhozó rabbijánál New Yorkban. 2001 óta a Pesti Jesiva tanulmányi igazgatója. Feleségével Dvorá Leával és hat gyermekével Budapesten élnek.
Shmuél Glitzentstein rabbi Eilaton, Izraelben született 1981-ben. A városi középiskola elvégzését követően először a jeruzsálemi „Torat Emet” Jesivában, majd Kfar Chábádban a Központi Lubavicsi Jesivában tanult tovább. 2001-től a „Kfár Chábád” lubavicsi hetilapnál dolgozott. 2002-ben Thaiföldön, majd Costa Ricában dolgozott és tanult a Chábád kötelékében. Felesége, Sosáná tanítónő és a Gán Menachem Iskolában tanít Budapesten. Fiatal kora ellenére már három héber nyelvű tankönyvet jelentett meg gyermekek számára. 2008 szeptembere óta élnek Budapesten feleségével és négy gyermekével, ahol feladata a fiatalokkal való foglalkozás.
Sábeszkor azonban nem vághatjuk fel előre a kalácsot, mert akkor nem tudnánk teljesíteni a micvát, hogy két egész cipóra/kalácsra mondjuk el az áldást. Ezek emlékeztetnek minket arra, hogy a sivatagban minden pénteken – a szombat tiszteletére – két adag mannát kaptak a zsidók az Örökkévalótól.
A bárcheszt tehát nem vágjuk fel, de legalább „elkezdjük felszeletelni” (kis bevágást ejtünk rajta), mielőtt az áldást mondjuk. A kalácsok így egészben maradnak, de az áldás elmondása után mégis gyorsabban tudjuk vágni az első szeletet, és nem marad nagy szünet az áldás és az étkezés között.
Naptár konverter
Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkents a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
Zsidó naptár
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!