Zalman Kleinmann: Haszidok énekelnekEgyszer megkérdezték a második lubavicsi rebbét, Dovber Snéori (Schneerson) rabbit (1860–1920), hogy mi a legnehezebb azokból a feladatokból, amiket egy rebbének el kell látnia. A Rebbe egyszerűen csak azt válaszolta, hogy a legkimerítőbb a „ruha csere”. A haszidok furcsálkozását látva kifejtette: „Amikor eljön hozzám valaki egy személyes, négyszemközti találkozóra, és elmondja szíve bánatát vagy örömét, tanácsot vagy áldást kér tőlem, én csak abban az esetben segíthetek rajta, ha leveszem saját ruhámat, és felöltöm az övét. Mindenek előtt át kell éreznem az ő helyzetét, el kell érnem azt a szintet, hogy elfeledkezem magamról, és olyanná legyek, mintha én lennék ő, mintha az ő gondja, öröme a saját gondom, örömöm volna. Ez a legnehezebb feladat”.
A fenti történet illusztrálja a legtalálóbban a néhai lubavicsi rebbe Menachem Mendel Schneerson különlegességét is. A rebbe tudós ember volt, nemzedékünk egyik legnagyobb tóratudósa. Mélyreható világi ismeretei is voltak, mégis a legkülönlegesebb jellemvonása az volt, ahogy minden egyes emberre egy „egész világként” nézett, úgy becsült. A Rebbe számára Isten minden teremtménye felülmúlhatatlan érték volt. A Rebbe valóban hit bennünk, és meg volt győződve arról, hogy nemzedékünk minden egyes tagja különleges szellemi erőforrásokkal rendelkezik; olyanokkal, amelyek ténylegesen csak neki adattak meg.
 
* * *
 
A Lubavicsi RebbeEzzel fennkölt eszmeiséggel indította útjára a Rebbe azt a világméretű lubavicsi mozgalmat, amely ma lassan másfél évtizeddel a Rebbe távozása után is lüktetve gyarapszik. A világ minden pontján ott vannak a Rebbe küldöttei, akik tanításának megfelelően minden egyes zsidót megpróbálnak felkutatni és visszavezetni a zsidóság éltető forrásához, szellemi örökségéhez. Budapesten is immáron 18 éve, hogy szerteágazó munkát végez a Chábád Alapítvány a zsidó közösség segítésének érdekében. Több tucat magyar nyelvű klasszikus témájú zsidó kiadvány (imakönyv-sorozat, Zsidó Biblia, tankönyvek, naptár stb.), magas szintű felnőttoktatás (Pesti Jesiva, Zsidó Tudományok Szabadegyeteme), közösségszervező programok és még sok minden más a hazai chábád mozgalom munkájának gyümölcse. A Chábád a sokrétű tevékenység által sok ezer embernek adta meg a lehetőséget, hogy visszataláljon gyökereihez és megerősítse kapcsolatát a zsidósággal. Ennek a működésnek az következményeképpen közösségek és hitközségek épültek fel és erősödtek meg.
A világ három ezer pontján működő chábád központok számára ma különösen fontos, hogy a zsidóság évezredes tanítását, és a Rebbe útmutatását minél több emberhez eljutassák. Nem könnyű feladat ez, hiszen csak a Rebbe megjelent művei több mint százötven kötetre rúgnak. A legjelentősebb ezek közül a 39 kötetes Likuté Szichot tórai elemzések gyűjteménye és az eddig megjelent 28 kötetes Igrot Kodes különféle vallási és világi témákkal foglalkozó levelezési gyűjtemény. Ezek a könyvek ízelítőt adnak abból a mély tanításból, amelyet a Rebbe több mint negyven éven át adott a zsidó népnek és az emberiségnek.
Nehéz egy ilyen mély tanításokat ránk hagyó, különleges szerző életművét egy kis kötetben összefoglalni anélkül, hogy az ne veszítsen tartalmából, mélységéből. Simon Jacobson rabbi – közvetlen a Rebbe halála után megjelenő – könyve azért különleges, mert képes a legmélyebb tanításokat is érthető formában az olvasó elé tárni. Reméljük, hogy azok, aki ezt a könyvet a kezükbe veszik, kedvet kapnak a zsidó vallás tanításai, a haszid filozófia és a Rebbe műveinek még behatóbb megismerésére.
 
* * *
 
A Rebbe tanításai a haszidizmus téziseire épülnek. Jiszráél ben Eliezer Báál Sém Tov rabbi, a haszidizmus megalapítója 1698-ban született, és később Medzsibozs (Miedzyboz, ma Ukrajna) városában telepedett le. A köréje gyűlt tanítványokat arra tanította, hogyan emelkedhetnek a Tóra tanulmányozása, és a parancsolatok mély átélése által magasabb spirituális szintre. Báál Sém Tov mély kabbalisztikus filozófiai és erkölcsi tanításaival nemcsak a korabeli tanult rétegek számára adott új, élettel teli lendületet a kiüresedett zsidó gyakorlattal szemben, hanem rámutatva az egyes jócselekedetek mérhetetlen értékére és a személyiség fontosságára, a tanulatlanokba is lelket öntött.
A Báál Sem TovA Báál Sém Tovot követő nemzedék haszid mesterei sokféle irányzatra szakadtak, és a különböző haszid irányzatok más-más módon vitték tovább a Báál Sém-i tanítást. Az egyik meghatározó irányzatot a Chábád-ot a híres Snéur Zálmán rabbi alapította. Ő úgy vélte, hogy a haszidizmus célját, vagyis a Tóra és a parancsolatok valóban teljes átérzéssel való megélését csakis a mély filozófia tanulmányozása, a kabbalisztikus elmélkedés és meditáció által lehet elérni. Ezáltal töltődhet meg az ima, és minden parancsolat mély értelemmel és meghittséggel. Míg más haszid vezetők úgy vélték, hogy a zsidó misztika mély tanait csak a vezetők, a rebbék feladata tanulmányozni, Snéur Zálmán rabbi azt hirdette, hogy ez mindenkinek személyes feladata. Ez a gondolat az általa alapított irányzat nevében is benne van: CHáBáD, a három intellektussal kapcsolatos kabbalisztikus szféra a CHochmá (bölcsesség), Biná (értelem) és a Dáát (tudás) mozaik szava, rövidítése. Snéur Zálmán rabbi alapművében a Tánjában az „egyszerű” ember számára is érthető módon magyarázta el a kabbala és a zsidó filozófia alapfogalmait, így például a világ teremtésének kontinuitását, a parancsolatok jelentőségét, az emberi lélek isteni mivoltát. A Tánjá szerzőjének utódai, a Chábád rebbék öt nemzedéken át egy kis fehérorosz faluban, Lubavicsban tevékenykedtek, de több tízezer hívük a világ minden zsidó közösségében fellelhetők volt.
A lubavicsi rebbék filozófiával és joggal, háláchával foglalkozó műveit minden nagyobb magyar rabbi is számon tartotta és idézte. Magyarországon egyaránt léteztek mind askenáz, mind szefárd (haszid) rítusú közösségek. Sőt, tény az, hogy a hagyományőrzőbb közösségek nagy része a szefárd rítust követte. A 19. század végén ez a megosztottság még földrajzi eredetű volt, hiszen elsősorban Szabolcs megye, Kárpátalja és Máramaros környékén voltak nagyszámban haszidok, a Dunántúl, pedig zömmel askenáz volt. A két világháború között azonban már ez nem volt igaz, hiszen addigra a haszidok már mindenhol megtalálhatóak voltak. Két háború között már elkezdődött az a folyamat is, amiben majdnem az összes híresebb magyar jesiva vezetői és tanítványai felvették a haszid hagyományokat, ilyen volt például Pápa, Makó, Nagykálló, Szentmihály, Galánta, Dunaszerdahely, Hunfalva, Tasnád. A háború után, pedig kifejezetten haszid jesivák működtek, például: Pakson Moskovics rabbi vezetésével, Soltvadkerten Pollák rabbi vezetésével, Budapesten Posen rabbival, Szombathelyen, pedig Grünwald rabbival.

Röé

Szakaszunk – Röé (5Mózes 11:26–16:17.) – többek között megismétli a tiltott állatok és madarak listáját, és ezzel párhuzamos a leviticusi Smini szakasszal. Figyelmeztet a hamis prófétákra, megismétli a vér élvezetének tilalmát és előírja a bálványimádás megszüntetését ez elfoglalt Kanaánban, amiből ezáltal lesz Izrael Földje (Erec Jiszráél). A szakasz végén a három zarándokünnepet ismétli és részletezi az Írás, hangsúlyozva ezek örömünnep jellegét.

Programok ()

 | 
H K Sz Cs P Sz V
       
       
       
       
       
       
további programok - naptár nézet
további programok - lista

Őszi Nagyünnepek ימים נוראים

Idén szeptember 24-én este köszönt ránk a zsidó újév, Ros Hásáná. A kétnapos ünnepen az ember teremtésének 5775-ik évfordulójára emlékezünk, és mintegy megújítjuk az Örökkévalóval kötött szövetségünket a világ létezésére és újjáteremtésére. Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur (idén október 3-a estétől 4-e estéig), az Engesztelőnap, melyen 25 órát böjtölünk, bűneinket bánjuk, és megtérést gyakorlunk. A többi ünneptől eltérően ilyenkor nem szabad főzni, tüzet még tűzről sem gyújthatunk, és tilos közterületen/re/ről hozni-vinni dolgokat. Ez továbbá az egyetlen böjt, amit akkor is megtartunk, ha sábeszre esik. Megéri, mert ezen a napon eltőrlődnek a bűneink, "tiszta lappal" indulunk az új évben. A félelmetes napok leteltével következik az önfeledt öröm ideje, a Szukkot, sátoros ünnep (idén október 8-án este kezdődik és október 16-a estéjéig tart.). Melynek legvégén pedig a Smini Áceretet (október 15-16), és a Tóra örömünnepét (16-17) vígadjuk.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: