Kezdőlap - Hitközség - Bemutatkozás

További oldalak:

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség



Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a Magyarországon bejegyzett három zsidó egyház (MAZSIHISZ, EMIH, MAOIH) egyike. 1927-ben az addig önállóan működő, sem az ortodox, sem a neológ irányzathoz nem csatlakozó hitközségek megalakították a Magyarországi Statusquo Ante hitközségek Országos Szövetségét. Ezzel hivatalossá vált az 1877-ben már elismert harmadik zsidó irányzat is. 1950-ben központilag szüntették meg mindhárom önálló hitközségi szövetséget, és hozták létre a magyarországi zsidóságot egyházi mintájára tömörítő Magyar Izraeliták Országos Képviseletét (MIOK) A 2004-ben újjáalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség az egykori Statusquo Ante hitközségek szellemiségét követve, annak hagyományait elfogadva és ápolva a magyar zsidóság vallási felemelkedésének támogatását tűzte ki céljául.
 
Hivatalos adatok:
  • Név: Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo Ante) /továbbiakban: EMIH/
  • Bírósági bejegyzés: az EMIH-et a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 00005/2012 nyilvántartási számon nyilvántartásba vette.
  • Bejegyző határozat szerinti cél: „az 1877. március 29-i 7768/1887. V.K.M. rendelet alapján engedélyezett és újjáalakult „Statusquo Ante” elnevezésű izraelita hitközségek hitéleti tevékenységének megújítása”.
  • Székhely: Keren Or Központ, 1052 Károly krt. 20.


Az EMIH létrejötte

Az XXI. század elejére a magyar zsidóság reneszánszában egyre erősebb igény mutatkozott egy olyan hitközség vagy érdekképviseleti szervezet létrejöttére, amely a hagyományos zsidó értékeket egyesíti a modern világgal, annak nyitottságával és dinamizmusával. Egy olyan szervezetre, amely a múlt tragédiát feldolgozva pozitív zsidó identitást tud mutatni tagjainak, korosztálytól, és a vallásgyakorlás mértékétől függetlenül. Erre az igényre válaszul született meg 2004-ben, a magyarországi Chabad Lubavics nemzetközi zsidó mozgalom inspirációjára – és bábáskodása mellett – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amely szellemi elődjének a Status quo Ante irányzatot tekinti. Célja ennek az irányzatnak a felélesztése és a magyarországi zsidóság vallási fejlődésének előmozdítása. Célul tűzték ki, hogy azokat a zsidókat is bevonják a hitéletbe, akik eddig kevéssé, vagy egyáltalán nem voltak aktívak. Ehhez igyekeznek megteremteni azokat a feltételeket és kereteket, amik elengedhetetlenek a zsidó hagyományok gyakorlásához. A hitközség alapító okirata szerint az EMIH „egy új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a Statusquo irányzat megújításával, egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással.”

Az EMIH fenntartása
Az EMIH elsősorban adományokból, tagi hozzájárulásokból és célzott pályázati támogatásokból tartja fent magát. Bejegyzett egyházként révén jogosult továbbá a személyi jövedelemadókból felajánlott kétszer 1%-ra. A 2012. januárjában életbe lépő egyházügyi törvény a Mazsihisz-szel egyenrangúként jelölte meg az EMIH-et és a Magyarországi Autonom Ortodox Izraelita Hitközséget (MAOIH), így – hosszas, és nem minden politikai felhangot mellőző vita – árán megállapodás jött létre az 1949 után államosított zsidó egyházi ingatlanok ellentételezéséül folyósított úgynevezett örökjáradék megosztásáról.


Szervezeti felépítés
Az EMIH élén operatív irányítóként a vezető rabbi áll. Munkáját ellenőrzi és segíti a tagszervezetek, tagintézmények és templomkörzetek által delegált küldöttgyűlés, a küldöttgyűlés által megválasztott elöljárók, valamint a Rabbinátus. A vezető rabbi személyét a Rabbinátus javaslatára a küldöttgyűlés választja illetve hívhatja vissza.
Taghitközségek, templomkörzetek, rabbik
Az EMIH rabbijai és közösségei egyre több helyen találhatóak meg a fővárosban és országszerte.

1. Óbudai Zsinagóga
A magyar zsidóság egyik legrégebbi zsinagógája található Óbudán, amely azonban szinte teljesen az enyészeté lett a Holokauszt után. Az 1821-ben épült zsinagóga még működött pár évig a világháború után, de csakhamar elnéptelenedett és állami kézbe került. A világi célokra használt, leromlott állapotú és díszeitől megfosztott épületet 2010-ben vette át az EMIH és a hívek adományából megkezdte a felújítását. 2010. szeptemberében újévi istentisztelettel nyitotta meg kapuit a zsinagóga, amelyben azóta pezsgő zsidó élet alakult ki, amely az EMIH közösségi életének központjává vált. A zsinagóga rabbija Köves Slomó.

2. Keren Or központ
Budapest szívében található a modern Keren Or központ. A Károly körút 20-ban található épületben zsinagóga működik, amelyik kedvelt találkozóhelye a Magyarországon élő izraeliek közösségének. Élén Raskin Sámuel rabbi áll. A központ otthont ad továbbá az EMIH központi irodáinak, felnőttoktatási tantermeknek és kulturális rendezvényeknek. A központban judaika- és könyvesbolt is található.

3. Vasvári Pál utcai zsinagóga
A pesti városrész legrégebbi ortodox zsinagógája 1868-ban épült. A zsinagóga, amelyben a háború előtt is jesiva működött, ad otthont a Pesti Jesivának, amelyik Magyarország első és máig egyetlen hagyományos Talmudi főiskolája a rendszerváltás óta. A zsinagóga élén a magyarországi chábád mozgalom vezetője, Oberlander Báruch rabbi áll.

4. Nagyfuvaros utcai templomkörzet
A Budapesti Zsidó Hitközség egyik legaktívabb és a hagyományokat gondosan őrző tagjai alkotja a Nagyfuvaros utcai zsinagóga közösségét. A zsinagóga megválasztott rabbija 2010 óta Glitzenstein Sámuel rabbi, a Bet Menáchem Oktatási központ vezetője. Az izraeli születésű rabbi Magyarországra költözése után nem sokkal csatlakozott a Nagyfuvaros utcai zsinagóga közösségéhez, amelynek tagjai hamar befogadták és megszerették a fiatal rabbit és családját. Kinevezése óta sokat tesz azért, hogy továbbvigye a zsinagóga hagyományait és vidám ünnepségekkel, közösségi programokkal még aktívabbá tegye közösségét.

5. Teleki téri templomkörzet
Az egykor csortkovi hászidok által használt stiebel, vagyis lakásimaház kuriózum a maga nemében. A már-már eltűnt közösség főnix-szerű feltámadása csodálatosan példázza a magyar zsidóság reneszánszát. A közösség választott rabbija Hurwitz Shalom, a Pesti Jesiva és Bet Menáchem iskola tanára. Feleségével, Dvorával valóságos motorjai az önerejéből fejlődő, fiatal közösségnek
kapcsolódó link: http://www.telekiter.com/

6. Keszthely
A Keszthelyi Zsidó Hitközség 2012-ben csatlakozott az EMIH-hez. A kicsi, de aktív közösség zsinagógát, biblia-kertet, közösségi központot és temetőt tart fenn. A hitközség elnöke: Goldschmied István

7. Debrecen
A cívisváros zsidó közössége egyike a kevés fennmaradt és máig működő vidéki hitközségeknek. A közösség különlegessége, hogy egyetemvárosként nagyszámú izraeli egyetemista lakja. Az ő támogatásukra érkezett a városba Feigen Sámuel rabbi és családja, akik chábád házat tartanak fenn Debrecenben. AZ EMIH és a Debreceni Zsidó Hitközség (MAZSIHISZ taghitközség) együttműködésének köszönhetően 2012 óta újra működő, kóser mikve üzemel a városban, ami nagyban megkönnyíti az itt élő vallásos családok életét.


8. Szeged
Szeged Debrecenhez hasonlóan sok izraeli diáknak ad otthont. Az ő vallási és közösségi életüket a Pesti Jesiva Budapestről érkező rabbinövendékei segítik.


Nemzetközi kapcsolatok
Megalakulásakor számos külföldi zsidó szervezet köszöntötte az EMIH-et.
Az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) felkérte a Hitközséget a tanácsba való belépésre. A legjelentősebb Észak-amerikai rabbi tanács, a Rabbinical Alliance of America, illetve Berl Lázár, Oroszország Főrabbija is elküldte gratuláló levelét. Jona Metzger, Izrael Állam askenáz főrabbija Magyarországon tett látogatásakor üdvözölte az új hitközséget.
A Hitközség rabbijai a hivatalos Izraeli Rabbinátus megbízásából, annak hazai képviseletét is ellátják, és az ortodox hitközség rabbiján kívül csak az ő rabbinikus határozataikat fogadja el az Izraeli Rabbinátus.
A hitközség szerteágazó amerikai és izraeli kapcsolatokat tart fent, mind a chabad mozgalommal, mind más zsidó szervezetekkel. Ilyen például az amerikai Anti-Defamation League-gel (Rágalmazásellenes liga) való együttműködés. Figyelemmel kíséri a hitközség munkáját, és magyarországi látogatásaikor egyeztetett az EMIH vezetőségével Andrew Baker rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) elnöke. Az izraeli vallási és politikai élet számos szereplője tett már látogatást az EMIH-ben, illetve tart fent munkakapcsolatot velük.


Történelmi visszatekintés
Hazánk területén az elmúlt 140 évben három nagy zsidó irányzat és hitközség működött: a Kongresszusi (közismert nevén: Neológ), a neológoktól teljesen elzárkózó Ortodox és a Statusquo Ante, mely irányzatát tekintve ugyancsak ortodox volt, ugyanakkor nyitott maradt a zsidó közösség minden tagja felé, és az összetartást hirdette.

A 40-es évek vége felé megszületett a MIOK (később MAZSIHISZ), mely a hatalom szoros utasításai alatt magába olvasztotta a holokauszt után megmaradt ortodox és Statusquo hitközségeket is.

A rendszerváltást követően a százezer fősre becsült, hagyományaitól eltávolodott magyar zsidóság sok tagja kezdte el újra felfedezni gyökereit.

A kezdetek

Az EMIH alakulú közgyűléseAz EMIH – amely az első Mazsihisztől független bejegyzett zsidó egyház – egyik elsődleges céljának azt tartja, hogy a magyar zsidóságnak azt  a hatalmas százalékát karolja fel, mely már nemzedékek óta  nem kötődik vallásos gyökereihez. Az EMIH, már a hivatalos bejegyzés előtt is sok eredményt mutatott fel, és a hitélet nem egy alapvető feltételét biztosította hazánkban.


A Hitközség megalakulását nemzetközileg is nagy örömmel fogadták. Az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) felkérte és elfogadta a Hitközséget a tanácsba való belépésre. A legjelentősebb Észak-amerikai rabbi tanács, a Rabbinical Alliance of America illetve Berl Lázár Oroszország Főrabbija is elküldte gratuláló levelét. 2005. januárjában az EMIH új belvárosi imaházának és központjának avatása alkalmából Köves Slomó, Oberlander Báruch, Oberlander Batsheva és Elie Wiesel a ParlamentbenYona Metzger, Izrael Főrabbija is látogatást tett hazánkban, melynek keretében személyes megbeszélésen vett részt az a Magyar Köztársaság  akkori elnökével és a miniszterelnökkel, az EMIH küldöttség közvetítésével.

A Hitközség rabbijai a hivatalos Izraeli Rabbinátus megbízásából, annak hazai képviseletét is ellátják, és az ortodox hitközség rabbiján kívül csak az ő rabbinikus határozataikat fogadja el az Izraeli Rabbinátus.

Az EMIH szoros munkakapcsolatban áll a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséggel, és törekszik a neológ irányzatú Mazsihisszel is az együttműködésre, de ezzel együtt nem tekinti azt, az egész magyar zsidóság képviselőjének.


1989-ben Budapestre érkezett Oberlander Báruch rabbi és létrehívta a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületet. A magyar anyanyelvű Oberlander rabbi – aki magyar holokauszt túlélők gyermekeként New Yorkban született – a ’90-es évek folyamán a hazai zsidó közösséget segítve gyönyörű eredményeket ért el. A Chábád több tízezer embert ért el, és sok ezer zsidó származású embert indított el a gyökereinek megtalálásához vezető úton. A Chábád ebben a másfél évtizedben egy közösséget nevelt ki, ami messze túl mutat az egyesületi kereteken.

Oberlander Báruch, Jona Metzger, Köves Slomó és Smuél Rászkin rabbik Orbán Viktorral (jobbról balra)A Chábád és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo ante) szellemi vezetői átfogó tevékenységi körrel értek el eredményeket.

Tevékenységek
Több mint kilencezer családdal áll személyes kapcsolatban, és több tízezer emberhez juttatja el az „ősi forrás” üzenetét:

Kiadói tevékenységükkel pótolták a klasszikus magyarországi zsidó irodalom legalapvetőbb hiányát. Létrehozták a Zsidó Tudományok Szabadegyetemét, valamint a Pesti Jesiva megalpításával  elindult az ortodox rabbiképzés is; iskolát és óvodát tartanak fenn. A Holokauszt óta elsőként avattak ortodox rabbit hazánkban; sok identitását kereső embernek mutatják meg az autentikus zsidóság útját. Útörő szerepet töltenek be bizonyos közösségi programok (pl.: Zsidó Sátor a Sziget Fesztiválon, Nyilvános Chanuka ünnepségek, Hanna Női Klub) szervezésében.

A zsidóság szerkezete a rendszerváltást követő években alapvető változásokon ment keresztül. Kialakult egy hagyományőrző-konzervatív csoport, amely egyre markánsabb jelleget ölt.  A találkozások során rengeteg emberben fogalmazódott meg a vágy a nagy múltú Status quo Ante hitközség újjáalakítására. Ezek az emberek olyan, a Status quo történelmi szellemével azonosuló magyar Mádl Ferenc, Mordecháj Elijáhú főrabbi és Köves Slomózsidók, akik – a hazai viszonyokra jellemzően – egyik jelenlegi hitközséghez sem tartoznak, de kutatják identitásukat, és egyre közelebb kerülnek gyökereikhez. A megalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijává Köves Slomót választotta, kinek személye kitűnő záloga az EMIH értékeinek, hiszen jómaga is egy jellegzetesen hagyományaitól eltávolodott családból származik, és az új zsidó nemzedékre jellemzően a kilencvenes években talált vissza gyökereihez és végzett tanulmányokat külföldi ortodox rabbiképzőkben. A Holokauszt óta ő az első hazánkban avatott ortodox rabbi. Rabbivá avatásán 2003-ban Mádl Ferenc köztársasági elnök és Izrael Állam főrabbija is részt vett.

Tevékenységi körök:

1. Oktatás
'Bét Menáchem Oktatási Központ'

Bét Menáchem Gyermekoktatási Központ a Belső-Erzsébetvárosban található.
Itt működik az Erzsébetvárosi Bét Menáchem héber-magyar két-tannyelvű általános iskola, óvoda és bölcsőde.
Az intézmény 2012-ben nyerte el az akkreditációt, az országban egyedüliként folytat héber-magyar két-tannyelvű oktatást már bölcsődés kortól kezdve. Az intézmény különlegessége az iskola előkészítő évfolyam, amely lehetővé teszi, hogy az óvodát befejező gyerekek maximális felkészültséggel kezdhessék meg iskolai tanulmányaikat. Az intézmény elődjét, a 12. kerületben működő Gán Menachem óvodát, 1996-ben alapította a Chabad Lubavics Alapítvány. Az intézményben a kezdetektől magyarul és héberül folyik az oktatás. Egyformán nagy hangsúlyt fektetnek a zsidó hagyományok ápolására és a magas színvonalú világi oktatásra. Oktatási arc poeticájukban ez áll: „Hisszük, hogy a minden gyermekben megtalálható tehetség fejlesztésével és ápolásával komoly eredményeket érhetünk el. A tárgyi tudás átadásán túl komoly erőfeszítéseket teszünk az erkölcsi értékek elültetésére, a megfelelő viselkedés-minták továbbadására, valamint a tanulási képességek fejlesztésére.” Az óvoda-iskola igazgatója Oberlander Batsheva rebbecen. Az oktatási programokért Glitzenstein Sámuel rabbi felel.

'Alef Ifjúsági Klub '
A zsidó gyermekakadémiának is nevezett Alefkids célja, hogy a gyermekeket interaktív oktatási módszerek alkalmazásával hozza közelebb a hagyományokhoz, ismerteti meg velük az ünnepeket és vezeti be őket a héber nyelv alapjaiba. A 3 és 12 év közöttiek számára szervezett vasárnapi iskolában korosztályos bontásban vesznek részt a gyerekek kézműves foglalkozásokon, és dalokkal, játékokkal színesített programokon. A program vezetője Hurwitz Dvora Lea rebecen. A zsidó vallás előírásai szerint a 12. életévüket betöltött lányok és a 13. életévüket betöltött fiúk felnőtté válnak, spirituális szempontból már nem gyerekek, maguk felelnek a saját tetteikért és kötelesek betartani a micvákat,. Az ő számukra szervezett Bár és bát micva klubban lehetőség nyílik arra, hogy életük e sorsfordító eseményéhez közeledő gyerekek hetente egy alkalommal találkozzanak, és a foglalkozásokat vezető rabbi vezetésével megismerkedjenek a zsidó vallás alapjaival. A gyerekek speciális projekteken keresztül nyernek betekintést a zsidó élet mindennapjaiba és lehetőségük nyílik rá, hogy aktívan részt vegyenek a közösség életében.
kapcsolódó link: https://www.facebook.com/HaatidIfusagiKlub?fref=ts

'Zsidó Tudományok Szabadegyeteme'
A ’90-es évek végétől nagy sikerrel megtartott nyári szabadegyetem kurzusok, a JesiVakáció tanfolyamok gyümölcseként alakult 2003-ban a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme (ZSTSZ) azzal a céllal, hogy színvonalas keretek között nyújtson lehetőséget a zsidó tudományok megismerésére minden olyan felnőtt érdeklődő számára, akinek nem adódott meg a lehetőség, hogy a zsidó tudományokban magas szinten elmélyedjen.
A ZSTSZ olyan átfogó tanfolyamokat, szemináriumokat szervez, amelyek a zsidó gondolkodást eredeti, autentikus formájában ismertetik meg a hallgatókkal. Az intézménynek nem a diplomaosztás a fő célja, sokkal inkább egy, mindenki számára nyitott egyetem kialakítása, ahol a tanulási módszer lényege a téma vitával és közös beszélgetéssel történő megértése, elemzése. Az egyetemi szintű képzés keretében minden évben három szemeszter indul. Az évközi szemeszterek heti kétszer két órában, a nyári intenzív szemeszter pedig két héten át minden nyújt lehetőséget az érdeklődők számára, hogy elmélyedjenek a klasszikus zsidó tanokban. A tematikában szerepel egy-egy kiválasztott témakör (szokás, szertartás, fogalom) történetének, bibliai megjelenítésének, filozófiai és misztikus hátterének, illetve gyakorlati megjelenésének áttekintése.
A Szabadegyetem hallgatói elsősorban a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, de kortól függetlenül minden hallgatót szívesen látnak. Megnyitásával egyidejűleg a Szabadegyetem, tankönyvsorozatot is indított, A Zsidó Tudományok - Fejezetek a klasszikus forrásokból címmel.
kapcsolódó link: http://www.zstsz.hu

'Pesti Jesiva'
A magyar zsidóság történelme során mindig büszke volt híres, kiterjedt és rendkívül magas színvonalú jesiva rendszerére. A II. világháború után még működött jesiva például Szombathelyen, Egerben, Pakson vagy Nyíregyházán, ahol még ekkor is sok száz diák tanult. Az utolsó magyarországi jesiva Soltvadkerten (Jakobovics rabbi vezetésével) 1956-ban zárt be. Ekkor ott még 50 diák tanult, akik tanáraikkal együtt disszidáltak.
A magyarországi zsidóság szellemi életének felvirágoztatása és a magyarországi jesivák hagyományainak újjáélesztése érdekében a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület Budapesten „Pesti Jesiva” néven a zsidó tudományok oktatásának hagyományos elvein alapuló, felsőszintű oktatási intézményt alapított 1998-ban. Az intézmény abban a Vasvári Pál utcai zsinagógában folytatja tevékenységét, amely százhúsz évvel kifejezetten egy jesiva céljára építettek
A Tóratanulás ugyan soha nem szűnt meg Magyarországon, de a hagyományos, jesivarendszerben, egész napos, intenzív tanulásra módot adó intézmény 1956-tól a Pesti Jesiva elindulásáig nem volt. A Jesivában a kezdő és haladó érdeklődők számára is egyaránt lehetőség nyílik a zsidóság megismerésére sokoldalú előadások keretében. Továbbá lehetőség van egy személyes tutorral való tanulásra. Ebben a hagyományos, un. chevruta módszerben egy kiválasztott témát a Jesiva egyik rabbinövendékével párban tanulmányoznak a hallgatók.

'Egyetemi kurzusok'
Az EMIH rabbijai rendszeresen tartanak kötelezően, illetve szabadon választható kurzusokat különböző budapesti, illetve vidéki egyetemeken. Az ELTE jogi karán, a Római Jogi Tanszéken: Héber Jog. A Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetemen: Zsidó orvosi etika. A Debreceni Egyetemen: Zsidó orvosi etika.

2. Lap- és könyvkiadás
Az EMIH könyvkiadási tevékenysége a zsidó klasszikus irodalom magyar nyelvű megjelentetésére koncentrál. Az EMIH és a Chabad Lubavics mozgalom által működtetett szerteágazó könyvkiadás legismertebb darabjai: a magyar és fonetikus nyelvű zsidó imakönyvek, a peszáchi Haggáda, a zsidó Biblia. A több tucat könyv és sorozat után a könyvkiadás a Talmud egyes részleteinek, illetve Rási bibliakommentárjainak magyar nyelvű kiadására összpontosult. Több, mint tízezer példányban évente kiadják a Zsidó naptárat és útmutatót, amely több, mint százötven oldalon az egész év tudnivalóit ismerteti a laikusok számára is érthető módon. Link: http://zsido.com/webshop/category/1/Konyvek
Az Egység időszaki folyóiraton, a Gut Sábesz hetilapon, a zsido.com és hitkozseg.hu honlapon, illetve a négyezer emberhez hetente eljuttatott elektronikus hírlevelünkön keresztül határok és fizikai korlátok nélkül ismerkedhet bárki bármikor a judaizmussal, valamint az EMIH programjaival.

3. Önvédelem és öngondoskodás
2012-re sajnálatosan megszaporodtak a magyar közéletben az antiszemita megszólalások, és egyre többen fordultak az EMIH-hez a zsidó közösség tagjai közül, mert szóbeli vagy tettleges atrocitás érte őket zsidó voltuk miatt. Az EMIH mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy felemelje hangját az antiszemitizmus ellen (pl: Molnár Oszkár, Barát Zsolt és Gyöngyösi Márton elleni feljelentés), és feltétlen híve az öngondoskodásnak. Így örömmel karolta fel a kezdeményezést, amely végül a Tett és Védelem Alapítvány megszervezéséhez vezetett. A Tett és Védelem alapítvány célja egyrészről a zsidó közösség védelme, akár jogi segítség, akár mediációs folyamat, akár aktív közéleti jelenlét révén. Másrészről a pozitív zsidó identitás és az öngondoskodás kultúrájának megteremtésével egy proaktív, összetartó és támogató közösség életre hívása. Az Alapítvány vezetője Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja. Az Alapítvány egy közösségeken átnyúló egységesítő kezdeményezés. A kuratórium tagjai között vannak a Mazsihisz, a reform közösség és a szekuláris közösség tagjai és vezetői.

Szociális tevékenység
'1. Rászorulók támogatása'

Az EMIH Segítő Kéz Segélyközpontja több tucat családot segít rendszeresen természetbeni juttatással. Ellátogatnak az öregek otthonába és kórházakba, diákoknak ösztöndíjat, ifjú házasoknak anyagi segítséget nyújtanak. Börtönlátogatásaik során a zsidó rabok testi és lelki szükségleteiről gondoskodnak Rászoruló családok gyermekei a szociális szükség függvényében támogatott vagy ingyenes alapítványi helyen tanulhatnak a Bet Manáchem óvodában és iskolában.

'2. Idősellátás'
2012-től az EMIH Olajág néven üzemelteti a korábban Arany Alkony néven ismert idősotthon láncot. A nyolc intézményt egyesíti ellátó intézményben a korábbi ökumenikus szemlélet mellett igény esetén kóser étkezést és zsidó vallásgyakorlati lehetőséget is biztosítanak.

4. Kiemelt kampányok
'4.1. Az Óbudai Zsinagóga felújítása

2010. szeptember 5-én az EMIH ismét funkciójába helyezte Budapest legrégebbi, az óbudai Lajos utca 163. szám alatt lévő zsinagógáját, amelyet 1821-ben adtak át az akkori Zichy-birtokon. A Holokauszt után számos más zsidó tulajdonban volt épülethez hasonlóan ez a zsinagóga is állami kézbe került, egy ideig textilmúzeumként, majd a Magyar Televízió stúdiójaként funkcionált. Az EMIH 2010-ben vette át és látott neki adományokból az épület részleges felújításának; az ünnepélyes újjászentelésre 2010. szeptember 5-én került sor Jona Metzger izraeli askenáz főrabbi és Jákov Mergi izraeli vallásügyi miniszter, valamint számos magyar politikus és közéleti személyiség jelenlétében. A zsinagóga rabbija az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó. kapcsolódó linkek http://obudaizsinagoga.hu

'4.2. Elie Wiesel látogatása'
A magyar származású, Nobel-béke díjas, világhírű író Elie Wiesel a Holocaust óta először, 2009. december 9-én érkezett Magyarországra, két napos hivatalos látogatásra. Több mint hat évtizeden át hű maradt fogadalmához, hogy nem látogat Magyarországra azután, hogy magyar csendőrök vagonírozták be Máramarosszigeten és Buchenwaldba deportálták. Pedig a legmagasabb, kormányfői szintről próbálták elérni, hogy elhatározását megváltoztatva Magyarországra látogasson. Wiesel végül is Köves Slomó vezető rabbi meghívását fogadta el, és az ő kérésére utazott Budapestre a magyarországi chabad mozgalom megalakulásának 20. évfordulójára. Elie Wiesel a 20. század egyik legjelentősebb zsidó szellemi vezetőjét, a világméretű lubavicsi mozgalom fejét, az 1994-ben elhunyt Menachem M. Schneershon rabbit egyik szellemi mentorának tekinti, és a lubavicsi mozgalom munkáját szerte a világon, így Magyarországon is figyelemmel kíséri és támogatja.
Látogatásakor díszvendége és fő előadója volt a Magyar Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által közösen szervezett „Magyar - Zsidó Együttélés a Közös Jövőért” konferenciának. Találkozott vallási vezetőkkel, és emlékezetes beszédet tartott a Parlamentben.

'4.3. Pozitív zsidó identitás kampány'
„Zsidónak lenni jó” hirdették néhány éve az EMIH 1%-os kampányának plakátjai. Ez, és az ehhez hasonló kampányok célja elsősorban az, hogy a zsidóságot kiemeljék az antiszemitizmus és a holokauszt kontextusából, és a pozitív identitást, a zsidóság örömteli megélését erősítsék. Magyarországon a zsidók jelentős része pusztán a kirekesztés, a megbélyegzés mentén definiálja önnön zsidóságát ahelyett, hogy büszkén vállalná vallási és kulturális örökségét.
http://www.youtube.com/watch?v=CjW8eAiVweY

'4.4. Vidéki és határon túli közösségek támogatása'
A magyarországi zsidó közösségek mellett igyekszik segíteni a határon túli, többségében magyar ajkú közösségeket. A nagyünnepek idején rabbinövendékeket küldenek azokra a településekre, ahol még van számottevő zsidó közösség, de már nincs rabbi, vagy olyan szakember, aki pl. Tórát tudna olvasni. Az imakönyvekkel, kóser étellel és szükség esetén Tórával felszerelkezett fiatalemberek visszatérő, szeretettel várt vendégek többek között a Felvidék több városában (Pl.: Dunaszerdahely, Érsekújvár, Galánta), Kárpátalján (Munkács, Ungvár). A vidéki zsidóság emlékezetének megőrzése érdekében a Debreceni Hitközséggel, valamint Mád és Debrecen Önkormányzatával közös projektet indítottak. A program célja egy olyan, emlékhelyekre felfűzött útvonal létrehozása, amely egyenként is és egymás után felkeresve is betekintést nyújt az egykori magyar zsidóság életébe, mindennapjaiba és pusztulásába. A program egyik központja a Mádi zsinagóga és rabbilakás, amely 2012. óta az EMIH üzemeltetésében áll.

'4.5. Tóra tekercsek hazajuttatása'
Az EMIH kampányt indított, hogy visszaszerezze azokat a Tóratekercseket, judaikákat és műtárgyakat, amelyeket a II. világháború idején raboltak el a nácik magyar zsidóktól. Ezek a kincsek később a Vörös hadsereghez kerültek, és azóta is az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban őrzik őket. A kincsek jelentős része raktárakban áll, állapotukról senki nem tud pontosat. Az EMIH, a MAZSÖK-kel, valamint a Holokauszttúlélők szervezeteinek képviselőjével a Prágában rendezett kártérítési konferencián adta át követeléseit az orosz félnek Ebben együttműködésre hívják fel az Orosz Föderációt a nácik által elrabolt, és jelenleg Nyizsnyij Novgorodban tárolt, több ezer darabot számláló zsidó kincsek sorsának rendezésére: azok felújításához és hazajuttatásukhoz kérték az orosz fél együttműködését. Martonyi János külügyminiszter Köves Slomóhoz címzett levelében "az egész ország szempontjából fontos nemzeti ügynek" nevezte a kezdeményezést. "A műkincsek hazahozatalának, a jogos tulajdonosoknak való visszaszolgáltatásának, illetve újbóli rendeltetésszerű használatának elősegítése nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is" – fogalmazott a miniszter.


Vezetőség
Dr. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija (szül. Budapest, 1979): Rabbinikus tanulmányait a Yeshiva High School-ban (Pittsburgh, Pennsylvania), a francia Institut Superieur D’etudes Rabbiniques et Talmudiques-ban és Central Lubavitch Yeshivot-ban (New York) végezte. Letette a szofér (hivatásos tóramásoló) és a mohél (hagyományos körülmetélő) vizsgákat is. A Holocaust óta ő az első hazánkban avatott ortodox rabbi. Rabbivá avatásán 2003-ban Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnöke és Izrael Állam főrabbija is részt vett. 2007-ben a Debreceni Tudomány Egyetem Történelemtudományi kara doktorrá avatta. Nevéhez fűződik több jelentős közösségi és tudományos kezdeményezés. 2003-ban alapítója volt a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének, amely azóta több ezer civilnek adta meg a lehetőséget a zsidó tudományok megismerésére. 2009 decemberében meghívására érkezett Magyarországra Elie Wiesel Nobel díjas író. Fáradhatatlan munkájának köszönhetően az Óbudai zsinagóga 2010-ben újra megnyitotta kapuit. Az évtizedeken át szekuláris funkcióra kárhoztatott épületet újraavatták. és ma már aktív közösségi élet zajlik a falak között. Feleségével és három gyermekével Budapesten él.
 

Az EMIH munkájával kapcsolatban felmerülő kérdések
Az EMIH munkájával kapcsolatos kritikaként legtöbbször a politikai szerepvállalás, és a polgári jobboldalhoz való látszólagos kötődés merül fel.
Az EMIH képviselői azonban ezen vádakat rendszeresen visszautasítják, azzal érvelve, hogy már csak küldetéséből adódóan is mindenütt jelen kell hogy legyen, ahol a közösség érdekeit képviselni tudja, így semmilyen szalonképes politikai erőtől nem határolódnak el. Ugyanakkor vallási szervezetként igyekszik távol tartani magát a politikai csatározásoktól. Mindig és minden körülmények között a zsidó közösség érdekeit tartja szem előtt. Felszólaltak pl. Molnár Oszkár ügyében, amikor felkérték a FIDESZ-t, majd az MSZP-t, hogy akadályozzák meg a szélsőségesen rasszista, nyílt antiszemita kijelentéseket tevő polgármester működését és parlamentbe jutását. Elsőként tiltakoztak a Jobbikos Baráth Zsolt parlamenti felszólalása ellen, amiben a vérváddal vádolta a zsidó közösséget a Tiszaeszlári ügy évfordulójának örvén.
Bár az EMIH nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyarországi vallásos zsidóság hagyományait elevenítse fel, kritikusok felvetik a „magyar gyökerek hiányát”, azzal érvelve, hogy valójában az EMIH nem más, mint a chábád mozgalom leágazása. Ennek ellentmond azonban, hogy a hitközség tagjai olyan magyar zsidók, akik – vallásosságuk mértékétől függetlenül – fontosnak tartják zsidó gyökereik megismerését, vallási és kulturális örökségük ápolását és a közösségi élet fejlesztését. Ugyanakkor a Hitközség soha nem titkolta, hogy a magyarországi chábád mozgalomhoz szoros szálak fűzik, hiszen az hívta életre. A chabad mozgalom adta infrastrukturális és személyi feltételek tették lehetővé, hogy az EMIH megalapítói feleljenek egy valós társadalmi igényre, és létrehozzanak egy önálló, ám a chábáddal együttműködő közösségi keretet.
kapcsolódó link: http://zsido.com/cikkek/Vervad_a_parlmentben/10/3025

Téma: Emih

Vözot háböráchá

Vözot Hábráchá (5Mózes 33–34.) – mindig Szimchát Tóra ünnepén olvassák fel a zsinagógákban. Ez a Tóra utolsó szakasza, befejezése. Felolvasása utána rögtön megkezdik a soron következő szakasz, az első szakasz (Brésit) felolvasását, hogy a folytonosság biztosított legyen.

Mintahogy Jákob a fiait, akikről a törzsek lettek elnevezve, halála előtt maga köré gyűjtötte és mindegyiket méltatta érdemük szerint az utolsó órák előtt, ezt tette Mózes is. Egész Izraelhez szól az összefoglaló mondat: boldog nép, mert az Örökkévalóban bízhat. Az áldások után felment Mózes a Piszgá csúcsára, de lejönni nem látta senki.

Programok ()

 | 
H K Sz Cs P Sz V
       
       
       
       
       
       
további programok - naptár nézet
további programok - lista

Őszi Nagyünnepek ימים נוראים

Idén szeptember 24-én este köszönt ránk a zsidó újév, Ros Hásáná. A kétnapos ünnepen az ember teremtésének 5775-ik évfordulójára emlékezünk, és mintegy megújítjuk az Örökkévalóval kötött szövetségünket a világ létezésére és újjáteremtésére. Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur (idén október 3-a  18:02  4-e  19:03), az Engesztelőnap, melyen 25 órát böjtölünk, bűneinket bánjuk, és megtérést gyakorlunk. A többi ünneptől eltérően ilyenkor nem szabad főzni, tüzet még tűzről sem gyújthatunk, és tilos közterületen/re/ről hozni-vinni dolgokat. Ez továbbá az egyetlen böjt, amit akkor is megtartunk, ha sábeszre esik. Megéri, mert ezen a napon eltőrlődnek a bűneink, "tiszta lappal" indulunk az új évben. A félelmetes napok leteltével következik az önfeledt öröm ideje, a Szukkot, sátoros ünnep (idén október 8-án este kezdődik és október 16-a estéjéig tart.). Melynek legvégén pedig a Smini Áceretet (október 15-16), és a Tóra örömünnepét (16-17) vígadjuk.   A részletes ünnepi imarend itt található

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: