Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

• Név: Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo ante) /továbbiakban: EMIH/
• Újraalapítás: 2004. május 24
• Bejegyzés: Pest Megyei Bíróság 12.pk.60.298/2004/2. számú határozatában  E bejegyző határozat szerint az újjáalakult szervezet célja „az 1877. március 29-i 7768/1887. V.K.M. rendelet alapján engedélyezett és újjáalakult „Statusquo Ante” elnevezésű izraelita hitközségek hitéleti tevékenységének megújítása”.

Intézmények:

• Vasvári Pál utcai zsinagóga és Pesti Jesiva (V. Vasvári Pál u. 5)
• Keren Or Chabad Központ (1052. Károly krt. 20)
• Óbudai zsinagóga (III. Óbuda, Lajos u. 163)
•  Bét Menachem Gyermekoktatási Központ (1074. Dohány u. 32-34)
  
• Segítő Kéz Segélyközpont
• Hanna Női Klub 
• Mikve rituális fürdő (1075. Kazinczy u. 16)

Hazánk területén az elmúlt 140 évben három nagy zsidó irányzat és hitközség működött: a Kongresszusi (közismert nevén: Neológ), a neológoktól teljesen elzárkózó Ortodox és a Statusquo Ante, mely irányzatát tekintve ugyancsak ortodox volt, ugyanakkor nyitott maradt a zsidó közösség minden tagja felé, és az összetartást hirdette.
A 40-es évek vége felé megszületett a MIOK (később MAZSIHISZ), mely a hatalom szoros utasításai alatt magába olvasztotta a holokauszt után megmaradt ortodox és Statusquo hitközségeket is.

A rendszerváltást követően a százezer fősre becsült, hagyományaitól eltávolodott magyar zsidóság sok tagja kezdte el újra felfedezni gyökereit.

A kezdetek


Az EMIH – amely az első Mazsihisztől független bejegyzett zsidó egyház – egyik elsődleges céljának azt tartja, hogy a magyar zsidóságnak azt  a hatalmas százalékát karolja fel, mely már nemzedékek óta  nem kötődik vallásos gyökereihez. Az EMIH, már a hivatalos bejegyzés előtt is sok eredményt mutatott fel, és a hitélet nem egy alapvető feltételét biztosította hazánkban.


A Hitközség megalakulását nemzetközileg is nagy örömmel fogadták. Az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) felkérte és elfogadta a Hitközséget a tanácsba való belépésre. A legjelentősebb Észak-amerikai rabbi tanács, a Rabbinical Alliance of America illetve Berl Lázár Oroszország Főrabbija is elküldte gratuláló levelét. 2005. januárjában az EMIH új belvárosi imaházának és központjának avatása alkalmából Yona Metzger, Izrael Főrabbija is látogatást tett hazánkban, melynek keretében személyes megbeszélésen vett részt az a Magyar Köztársaság  akkori elnökével és a miniszterelnökkel, az EMIH küldöttség közvetítésével.

A Hitközség rabbijai a hivatalos Izraeli Rabbinátus megbízásából, annak hazai képviseletét is ellátják, és az ortodox hitközség rabbiján kívül csak az ő rabbinikus határozataikat fogadja el az Izraeli Rabbinátus.

Az EMIH szoros munkakapcsolatban áll a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséggel, és törekszik a neológ irányzatú Mazsihisszel is az együttműködésre, de ezzel együtt nem tekinti azt, az egész magyar zsidóság képviselőjének.


1989-ben Budapestre érkezett Oberlander Báruch rabbi és létrehívta a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületet. A magyar anyanyelvű Oberlander rabbi – aki magyar holokauszt túlélők gyermekeként New Yorkban született – a ’90-es évek folyamán a hazai zsidó közösséget segítve gyönyörű eredményeket ért el. A Chábád több tízezer embert ért el, és sok ezer zsidó származású embert indított el a gyökereinek megtalálásához vezető úton. A Chábád ebben a másfél évtizedben egy közösséget nevelt ki, ami messze túl mutat az egyesületi kereteken.

A Chábád és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo ante) szellemi vezetői átfogó tevékenységi körrel értek el eredményeket.

Tevékenységek

Több mint kilencezer családdal áll személyes kapcsolatban, és több tízezer emberhez juttatja el az „ősi forrás” üzenetét:

Kiadói tevékenységükkel pótolták a klasszikus magyarországi zsidó irodalom legalapvetőbb hiányát. Létrehozták a Zsidó Tudományok Szabadegyetemét, valamint a Pesti Jesiva megalpításával  elindult az ortodox rabbiképzés is; iskolát és óvodát tartanak fenn. A Holokauszt óta elsőként avattak ortodox rabbit hazánkban; sok identitását kereső embernek mutatják meg az autentikus zsidóság útját. Útörő szerepet töltenek be bizonyos közösségi programok (pl.: Zsidó Sátor a Sziget Fesztiválon, Nyilvános Chanuka ünnepségek, Hanna Női Klub) szervezésében.

A zsidóság szerkezete a rendszerváltást követő években alapvető változásokon ment keresztül. Kialakult egy hagyományőrző-konzervatív csoport, amely egyre markánsabb jelleget ölt.  A találkozások során rengeteg emberben fogalmazódott meg a vágy a nagy múltú Status quo Ante hitközség újjáalakítására. Ezek az emberek olyan, a Status quo történelmi szellemével azonosuló magyar zsidók, akik – a hazai viszonyokra jellemzően – egyik jelenlegi hitközséghez sem tartoznak, de kutatják identitásukat, és egyre közelebb kerülnek gyökereikhez. A megalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijává Köves Slomót választotta, kinek személye kitűnő záloga az EMIH értékeinek, hiszen jómaga is egy jellegzetesen hagyományaitól eltávolodott családból származik, és az új zsidó nemzedékre jellemzően a kilencvenes években talált vissza gyökereihez és végzett tanulmányokat külföldi ortodox rabbiképzőkben. A Holokauszt óta ő az első hazánkban avatott ortodox rabbi. Rabbivá avatásán 2003-ban Mádl Ferenc köztársasági elnök és Izrael Állam főrabbija is részt vett.

Vezetőség

Dr. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija (szül. Budapest, 1979): Rabbinikus tanulmányait a Yeshiva High School-ban (Pittsburgh, Pennsylvania), a francia Institut Superieur D’etudes Rabbiniques et Talmudiques-ban és Central Lubavitch Yeshivot-ban (New York) végezte. Letette a szofér (hivatásos tóramásoló) és a mohél (hagyományos körülmetélő) vizsgákat is. A Holocaust óta ő az első hazánkban avatott ortodox rabbi. Rabbivá avatásán 2003-ban Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnöke és Izrael Állam főrabbija is részt vett. 2007-ben a Debreceni Tudomány Egyetem Történelemtudományi kara doktorrá avatta. Nevéhez fűződik több jelentős közösségi és tudományos kezdeményezés. 2003-ban alapítója volt a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének, amely azóta több ezer civilnek adta meg a lehetőséget a zsidó tudományok megismerésére. 2009 decemberében meghívására érkezett Magyarországra Elie Wiesel Nobel díjas író. Fáradhatatlan munkájának köszönhetően az Óbudai zsinagóga 2010-ben újra megnyitotta kapuit. Az évtizedeken át szekuláris funkcióra kárhoztatott épületet újraavatták. és ma már aktív közösségi élet zajlik a falak között. Feleségével és három gyermekével Budapesten él.