Szembeszegülhetünk-e a szüleinkkel a Tóra-tanulásért?

Oberlander rabbihoz Mariann azzal a kérdéssel fordult: a szülők iránti tisztelet micvájába ütközik-e, ha külföldre megy tanulni, noha szülei ezt ellenzik. Mariann szeretne jobban elmélyedni a zsidó tanulmányokban, ám szülei úgy vélik, nem biztonságos számára Izraelbe utazni.

 

Kedves Mariann!

 

A szülők iránti tisztelet

A szülők iránti tisztelet parancsolata két verzióban jelenik meg a Tórában: „Tiszteld (kábéd) atyádat és anyádat…” (2Mózes 20:12., 5Mózes 5:16.), illetve, hogy „Mindenki félje (tiráu) anyját és atyát” (3Mózes 19:3.). A Sulchán áruch (Jore déá 240:2.) szerint a „félni” félő tiszteletet jelent, ami olyan dolgokban nyilvánulhat meg pl., hogy az ember nem ül le a szülei helyére, nem kérdőjelezi meg a szavukat stb. Ezzel szemben a „kibud”, a tisztelet arra vonatkozik, hogy pl. szükség esetén ellátja az ember a szüleit, segít nekik öltözködni stb. (uo. 4.). A Sulchán áruch (uo. 5.) szerint az ellátást (etetés-itatás) a szülők pénzéből kell finanszírozni. Ha a szülőknek nincs pénze, a gyereknek pedig van, akkor cödákáként kell adnia a szüleinek támogatást, mert tórai parancs a szegények ellátása (RöMÁ uo.).

 

Mikor nem kell

szót fogadni?

A Sulchán áruch (uo. 25.) pontosan az önével megegyező esetet tárgyal és arra a konklúzióra jut, hogy ez esetben a gyerek meghozhatja a saját döntését a szülei véleménye ellenében is akár. A Sulchán áruch döntése valószínűleg ahhoz kapcsolódik, hogy a szülőnek nincs joga a gyerekét visszatartani, ha micvát szeretne csinálni (uo. 15.), még akkor sem, ha nem tartja biztonságosnak.

 

A párválasztás szabadsága

Ugyanígy figyelmen kívül lehet hagyni, a RöMÁ szerint (uo. 25.), a szülők tiltakozását a párválasztás esetén is. Ennek a forrása Joszéf Kolon (1420?–1480) olasz rabbi írása (MáHárIK responsum 166. fejezet), melyben három érvet hoz fel. Az első érv alapja az a fentebb említett szabály, miszerint a gyerek csak a szülők vagyonából köteles a tisztelet jeleit kimutatni. Ha nem házasodhat össze a választottjával, az olyan nagy fájdalmat fog neki okozni, mintha a vagyonát vesztette volna el. A másik érv szerint ez olyan, mintha egy micvától tiltanák el gyereküket a szülők. A harmadik érv az, hogy a szülőnek nincs joga beleszólni olyan kérdésbe, ami nem érinti  sem az iránta értett tiszteletet, sem a félelmet (pl. üzleti döntés stb.).

A törvényhozók között vita van a harmadik érvről. Az Álter rebbe (Igrot kodes 46. fejezet) elfogadja törvénynek: szerinte nincs joguk a szülőknek beleszólni felnőtt gyerekeik életébe. Mások szerint azonban a gyerekeknek hallgatniuk kell a szüleikre mindenben, kivéve ha a szülőnek nincsenek a gyerek számára elfogadható érvei, vagy az egész életére kihatna a szülő kérése (Pszákim utsuvot a -hoz uo. 64.).

 

Lehet-e külföldön tanulni

a szülő kérése ellenére?

Ha valaki világot akar látni, a szülei viszont ellenzik ezt, akkor választhatunk a különböző vélemények között, hogy kell-e a szülő véleményére hallgatni, vagy sem. Ha azonban a gyerek tanulni akar menni, hogy jobban elmélyedjen a vallási tanulmányaiban és magasabb szinten tanulhassa a Tórát, akkor minden vélemény megegyezik abban, hogy a szülő nem tarthatja ettől vissza semmiképp.

 

Pápáról Lubavicsba

Én magam is ilyen helyzetbe kerültem, amikor szerettem volna Chábád jesivában folytatni tanulmányaimat. A pápai közösség­hez tartozó szüleimnek kellemetlen volt, hogy a gyerekük más irányzathoz akar csatlakozni. Végül mesteremmel Grünwald Joszéf pápai rabbival beszéltem a témáról, ő áldását is adta a tervre, csak a szüleim vétója állt utamba. Erre én a Sulchán áruchban foglaltakra hivatkozva elmondtam nekik, hogy a Chábád haszidizmus ta­nulmányozása hozzáadhat a vallási fejlődésemhez. Így minden érvelés szerint szabad volt a szü­leim tiltakozása ellenére is át­­­mennem a Chábád jesivába. Há­la Istennek később ők is megbékéltek a döntésemmel.

Kívánok önnek is sok sikert a tanulmányaihoz!

Üdvözlettel:

Oberlander Báruch

  • Küldés emailben