Schweitzer Józsefre emlékezünk

Mély fájdalommal és megrendüléssel értesültünk kollégánk és barátunk, Schweitzer József professzor haláláról. Schweitzer professzor úr, nyugalmazott neológ főrabbi, életének utolsó éveiben rendszeresen vett részt a Keren Or zsinagóga szombati és ünnepi istentiszteletein – közösségünk számára megtiszteltetés volt a
jelenléte és fájdalmas lesz a hiánya.

Közösségeink és a magunk nevében osztozunk a család, a barátok és a tanítványok gyászában.

Oberlander Báruch rabbi
Chabad Lubavics Egyesület

Köves Slomó rabbi
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Shmuel Raskin rabbi
Az izraeli közösség rabbija

Egy korszak lezárása

Schweitzer József professzor halálára

Oberlander Báruch rabbi

1989. augusztus 5-én jöttünk Magyarországra a lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson megbízásából, hogy próbáljunk itt segíteni a zsidóságnak.

Idejöttünk és elkezdtünk tanítani. A tanítás az alapja mindennek. Amint megérkeztünk próbáltam felvenni a kapcsolatot mindenkivel, aki számít, és mindenki számít. A mai napig azt vallom, hogy mindenkivel meg kell próbálni az együttműködést, a közös cél érdekében, hogy tudjunk valamit tenni a zsidóságért. Természetesen megismerkedtem Schweitzer József professzorral is, aki örömmel fogadott.

Elmentem megnézni a Rabbiképző könyvtárát, hallottam róla már New Yorkban, hogy itt egy nagy gyűjtemény van. Kiderült, hogy ő egyszer kint járt Angliában valamilyen konferencián és rossz szervezés következtében péntek délután szembesült azzal, hogy nincs hol megszállnia. Már-már arra gondolt, hogy ebben a helyzetben nem jöhet-e
számításba a szombat megszegése. Végül egy ottani lubavicsi rabbinál töltötte az éjszakát, akinek a neve Overlander, csak egy betűvel tér el az enyémtől. Ezt Schweitzer professzor mesélte nekem közvetlenül a megismerkedésünk után, s úgy tűnik ez volt az első kapcsolata a lubavicsiekkel és nagyon kellemesnek bizonyult.

Schweitzer professzor értékelte azt is, hogy idejöttünk és segíteni akarunk. Végig vezetett a könyvtáron, amire nagyon büszke, különösen az igazi értéket jelentő héber könyvekre. Az is bevallotta, hogy sajnos a héber nyelvű könyveket csak ritkán olvassák. A diákjai nem érik el az a szintet, hogy képesek legyenek ilyen régi rabbinikus
irodalmat kutatni. Meggyőződhettem róla, hogy bár ő a régi neológiából származik, neki még olyan tanárai voltak, akik valósággal beléjük plántálták a zsidóság, a tanulás, a zsidó könyv iránti szeretetet.

A régi neológia olyan volt, hogy a szombatszegés szóba sem kerülhetett, a kóserságot is egyféleképpen értelmezték. Később Budapesten megkülönböztették a neológ és az ortodox kósert. A neológ kóser is kóser volt, de más mészárszékbe jártak a neológok, mint az ortodoxok. Schweitzer ahhoz a generációhoz tartozik, amely számára természetes a vallási alapok elfogadása.

Az első találkozásunk óta sokszor találkoztunk. Számos alkalommal felhív – tekintet nélkül a köztünk lévő nagy korkülönbségre –, hogy mi a háláchá illetve a chászidizmus véleménye erről-arról. Talmudi idézeteket is egyeztetünk. Ő kitűnően tud héberül. Szomszédok vagyunk, ő egy utcával odébb lakik.

Voltam több megemlékezésen ahol Schweitzer professzor beszélt. Kiváló szónok. Egyszer elmondta nekem, hogy a ros hásánái vagy jom kipuri beszédében nemcsak szép gondolatokat próbál megfogalmazni, hanem igyekszik rábírni a híveket, tartsanak be valamilyen micvát, hogy közeledjenek a zsidósághoz. Többször előfordult az is, hogy megkeresték őt valamiért, és azt mondta, hogy ehhez el kell menni az Oberlander Báruchhoz, mert ő a téma, a zsidó jog szakembere.

A gvurot (80) kort elért professzor Schweitzer tanúsítja magáról, hogy valójában és lényegében ő ortodox zsidó: „mindent megtartok, ami elő van írva”. Példaképe, akit mindig idéz, nagyapja Hoffer Ármin főrabbi, aki a gyöngyösi jesivában tanult, és élete végéig a háláchá tanulása és tanítása volt mindene. Rá hivatkozva mondja professzor Schweitzer magáról, hogy ő lényegében ortodox zsidó. Hozzáteszi, hogy a neológ zsidóktól ugyanúgy elvárható, hogy
ragaszkodjanak a Sulchán Áruch előírásaihoz, mint az ortodoxoktól.

Minden, ami előreviszi a zsidóságot, a zsidó vallást, a zsidó kultúrát, az találkozási pont minden zsidó között, és ebben kiváló partner professzor Schweitzer József. Jó példa erre, amikor az Egység című időszaki folyóiratunk egyik számát a táhárát hamispáchának (családi tisztaságnak) szenteltünk. A lényege ennek a bibliai előírásnak az, hogy a zsidó házaséletben fontos szerepet játszik a mikve (rituális fürdő), ahol a zsidó nőnek – menstruáció után 12 nappal – alá kell merülnie, és csak az után újulhat meg a házastársi kapcsolat. Arra gondoltunk, hogy milyen szép
lenne, ha az összes magyar rabbi csatlakozna egy ilyen felhíváshoz. Az 1992. decemberi tematikus számban olvasható a neológ rabbikar egyetértő nyilatkozata, amelyet velem együtt aláírt Schweitzer József főrabbi, a Rabbiképző Intézet akkori főigazgatója, valamit Lőwy Tamás főrabbi, Deutsch Róbert főrabbi, Kardos Péter főrabbi, az Új Élet főszerkesztője, Raj Tamás főrabbi és mások.

* * *

Csatlakozunk tisztelőihez, akik életművét méltatják. Schweitzer József –a tanító, aki nehéz helyzetekben is megállta a helyét.

(Részlet Schweitzer professzor 80-ik születésnapjának tiszteletére megjelent könyvből, Kertész Péter: Nehéz zsidónak lenni)