Péntek este köszönt be peszách hét-, Izraelen kívül nyolcnapos ünnepe. Az ünnep jellegzetessége a kovásztalan kenyér, vagyis a macesz. Joel és Saul ezen a héten az egykor a Templom-hegyen elfogyasztott széder esti lakoma három fogását mutatja be, ezek: peszách (áldozati bárány), macesz és máror (keserűfű, torma), majd egy autentikus kézi maceszsütő üzembe vezetik a nézőket a már korábban bemutatott Bét-Élbe, hogy megismertessék Önöket a maceszsütés rejtelmeivel.
Amikor egy ünnep szombatra esik, akkor azon a héten nem a soron következő hetiszakaszt olvassák fel a Tórából, hanem egy olyan részletet, amely az adott ünnepnaphoz kapcsolódik. Ez többnyire megtalálható az aktuális ünnepre készített máchzorban, vagyis ünnepi imakönyvben. Ezért sem ezen a szombaton, sem pedig a következőn nem olvasnak fel hetiszakaszt Izraelen kívül. Miért fontos ez a kitétel? Azért, mert a követező szombat Izraelben már nem ünnepnap, hanem iszru chág – az ünnepet követő nap, vagyis a soron következő Ácháréj mot hetiszakaszt olvassák. Ezért a következő hét szombatjától kezdve Izraelben néhány hónapig egy szakasszal előbbre járnak a tóraolvasásban, mint a diaszpórában.
Saul és Joel, bár Izraelben él, a videókban a diaszpóra szerinti olvasást követi majd, annak megfelelően, amit az Izraelen kívüli nézők hallgatnak a zsinagógában. Emiatt a következő héten nem jelentkeznek filmmel, de két hét múlva az ünnep után feltöltődve folytatják a sorozatot.
A peszáchi előkészületekről szóló kisfilmet itt nézhetik meg:
Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, aki megszentelt minket parancsolataival és meghagyta, hogy meggyújtsuk a szombat és az ünnep fényét!
A gyertyagyújtásra mondott áldás után a „Sehechejánu” áldást is elmondjuk. Az ünnep második estéjének fényeit csak a szombat kimenetele után szabad meggyújtani. Az áldás szövege:
