Pozitív sokszínűség vagy jogos félelem? – A menekültválság megosztja a holland zsidókat (is)

Éppen az eddig békés és biztonságos amszterdami zsidó negyed mellett létesítenének menekültközpontot. Nem mindenki lelkes az ötlettől.

Hollandia 40 ezer zsidó lakosának mintegy fele lakik Amszterdam csendes, Buitenveldert nevű lakónegyedében, illetve a kapcsolódó Amstelveen külvárosban. Az országnak csupán ezen a két területén található nagyobb zsidó közösség. A környéken hat zsinagóga áll, és itt kaptak helyet a közösség legfontosabb irodái, három iskola és szinte az összes kóser bolt is.

A holland zsidókat nem érte különösebb attrocitás az elmúlt években, köszönhetően többek között a kormányzati támogatásnak, amely a zsidó lakónegyedek és intézmények biztosítását szolgálja. Az élet gyakorlatilag változatlanul folytatódik itt azóta, hogy Európa tanúja lehetett a zsidók elleni erőszakos iszlamista támadásoknak. Ez a helyzet éles ellentében áll Franciaországgal, ahol a zsidók elkerülik a korábban gyakran látogatott, kóser bevásárlóhelyeket, illetve Dániával, ahol azt javasolták a zsidóknak, hogy a koppenhágai zsidó iskola környékén vegyék le a kipájukat.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Hollandiai rabbik Buitenveldertben, a tervezett menekültközpont helyén

A holland zsidóság képviselői azonban arra figyelmeztettek ebben a hónapban, hogy az a terv, amely szerint szír és iraki menekültek számára nyitnának központot éppen Amstelveenben, mindent megváltoztathat.

Mindössze két nappal azután, hogy október 12-én kihirdették a befogadóközpont tervezett megnyitását, a Központi Zsidó Bizottság, a holland zsidóság ernyőszervezete súlyos aggodalmát fejezte ki a Szíriában és Irakban tapasztalható, rendkívül erős zsidóellenes indulatokra hivatkozva.

Esther Voet, a közösség antiszemitizmust figyelő szervezetének korábbi igazgatójának közlése szerint a Hollandiában a zsidóellenes attrocitások 70 százalékát bevándorlók követték el.

A közösség nyilatkozata egy újabb árnyalattal színesítette a bevándorlás kezeléséről folytatott, a holland társadalmat rendkívüli mértékben megosztó vitát. A háború sújtotta Közel-Keletről idén több százezer muszlim bevándorló érkezett az Európai Unió területére, közülük mintegy 15000-en Hollandiába. Ennek következtében a közbeszéd tárgya lett a zsidó közösség biztonságának kérdése is az országban.

Jeoren Pauw, egy népszerű talk show műsorvezetője szerint jellemzően arról van szó, hogy az emberek igyekeznek az otthonuktól minél távolabb megoldani a problémát. „Ön azt állítja, hogy a legjobbat akarja a menekülteknek – feltéve, hogy nem lesznek az önök közelében.” – mondta a helyi rabbinak, aki azért érkezett az október 15-én felvett műsorba, hogy a zsidó álláspontot védje.

Mindeddig nem jelentettek egyetlen olyan antiszemita incidenst sem, se Hollandiában, se Európa más részein, melyben szíriai, vagy iraki menekültek lettek volna a tettesek. A befogadó központtal kapcsolatos aggályokat sem osztja minden hollandiai zsidó.

michiel

A kóser csemegebolt tulajdonosa

Natascha van Weezel, zsidó dokumentumfilmes, aki szintén szerepelt Pauw műsorában, azt mondta, hogy a szíriai menekültek valószínűleg nem dzsihádisták, és hogy „nagyobb gondjuk is van annál, mint hogy zsidókat verjenek meg“, majd hozzátette, hogy a menekültek megsegítésének szükséglete „el kell, hogy tapossa a félelmet.”

Chantal Suissa-Runne, az amszterdami reform zsidó közösség bizottsági tagja azt mondta egy október 18-i televíziós vitaműsorban, hogy bár ő megérti a menekültközponttal kapcsolatos aggályokat, a helyzetet mégis úgy kéne látni, hogy „ez egy lehetőség, hogy találkozzunk ezekkel az emberekkel, és megmutassuk nekik a pozitív sokszínűség holland mintáját.”

A menekültek közül néhányan azt nyilatkozták, hogy nincs semmi bajuk a zsidókkal.

“Távoli rokonok, nekik köszönhetően van ebben az országban hálál hús. Hálásak vagyunk nekik,” mondta Hasszan abu-Gais, egy 28 éves szíriai férfi, aki Amszterdam középpontjában, egy menekültközpontban lakik. (A hálál húst az iszlám szabályai szerint vágják le; sok muszlim elfogadja a kóser húst hálálnak. 2012-ben a zsidók kulcsszerepet játszottak abban, hogy megakadályozzák, hogy a hollandok tilalom alá helyezzék mind a kóser, mind pedig a hálál vágást.)

A szélesebb értelemben vett zsidó vezetőség számára a biztonság elsődleges fontosságú. A nácik a 140 ezres közösség 75 százalékát irtották ki, ez volt a legmagasabb arány a német megszállás alatti Nyugat-Európában. Más európai közösségekbe keletebbre fekvő területekről áramlottak be zsidók, részben betöltve a keletkezett űrt, de a holland zsidóság nem kapott ilyesfajta utánpótlást.

Dennis Mok, a zsidó közösség egyik biztonsági tanácsadója szerint a Közel-Keletről érkező számtalan menekült biztonsági problémákat vet fel a hollandiai zsidók életében, akárhol is szállásolják el a őket.

“A leendő támadók könnyedén odautazhatnak Hollandia bármely más részéről, vagy még messzebbről,” mondta Mok.

Binyomin Jacobs főrabbi azonban, aki egyébként támogatja a menekültek segítését, arra figyelmeztet, hogy ha az újonnan érkezetteket zsidók által sűrűn lakott területen szállásolják el, megnövekszik annak a veszélye, hogy „egy felbujtott személy spontán támadást kövessen el, azonban ha a zsidókhoz való eljutáshoz több erőfeszítést kellene tennie, mint hogy egyszerűen kilép az utcára, az illető valószínűleg lehiggadna.“

Az amstelveeni központról folytatott zsidó vita jól tükrözi azt a általános vitát, mely arról szól, hogy miként kellene kezelni a közel-keleti migránsokat.

Opperrabijn Binyomin Jacobs in Amersfoort. foto: Anton Dommerholt 26-08-15 opdr 8464

Binyomin Jacobs rabbi

A központ meghirdetését megelőzően több demonstrációt is tartottak azok, akik ellenzik a menekültek elszállásolását a közösségeikben. Az Amszterdam melletti Purmerendben a tömeges ellenállás ahhoz vezetett, hogy végül nem nyitottak ott menekültközpontot. Amíg sok lakástulajdonos azért aggódik, hogy ingatlanjaik értéke jelentős mértékben esik majd a menekültközpontok közelében, addig Buitenveldertben sok zsidó attól tart, hogy a terv kockázatot jelenthet az ő saját, személyes biztonságuk tekintetében.

Amikor a tervezett központról kérdezték Michiel Cornelissen-t, a Mouwes kóser csemegebolt  tulajdonosát, azt mondta, hogy olyan ez, mintha egy óvoda mellett szállásolnák el azokat, akik szexuális erőszakot követtek el korábban. Ezután gyorsan kijavította magát, mivel ezeket a menekülteket semmiért sem ítélték el.  Mégis így nyilatkozott: “Az arab országokban jelenlévő zsidógyűlölet mindenképpen veszélyt jelent a számunkra is.”

Amszterdam déli részében az 1950-es évek óta laknak zsidók, akik számára fontos volt, hogy közel legyenek a város régi zsidónegyedéhez, ahol még a holokauszt után is állt néhány zsinagóga, és létezett néhány zsidó intézmény. A több száz ortodox zsidó családnak otthon adó Buitenveldert azon városi zsidó családokat vonzotta, akik kertesházra vágytak a központ közelében. Amstelveen pedig különösen azok számára jelentett alternatívát, akik olyan kicsi, Amszterdamon kívüli településekről származtak, melyek zsidó közössége elpusztult a holokauszt során.

Az amszterdami éruv (terület, melyen belül vallásos zsidók vihetnek magukkal dolgokat szombaton) 2008-as létrehozása nyomán Amszterdam déli részén megnőtt a háredi zsidók utcai jelenléte. Ma több tucat háredi család piknikezik szombatonként a parkokban, vagy teszi meg a területet a városközponttól elválasztó, mintegy két kilométernyi utat.

Amstelveenben és Buitenveldertben a zsidók nagyrészt elkülönülten élnek a város sűrűn lakott muszlim negyedeitől. Ahogyan a környéken emelkedni kezdtek az ingatlanárak, az 1970-es években Hollandiába vándorló muszlim családok számára elérhetetlenné váltak a lakások, így inkább a város keleti részén telepedtek le. Ez a területi megosztás hozzájárult ahhoz, hogy a lehető legkevesebb súrlódás legyen a két vallási csoport között, miközben az elmúlt évtizedben Nyugat-Európában megnőtt az antiszemita támadások száma. Ez utóbbiak közül a legtöbbet olyan muszlimok követték el, akikben forrt az Izraellel szembeni gyűlölet.

“Úgy tűnik számomra, hogy Buitenveldert és Amstelveen zsidó közössége  nagyobb biztonságban van, mint azok, akik Amszterdam más tájékán laknak,” mondta Bart Wallet, az Amszterdami Egyetem egy, a holland zsidóságot kutató történésze.

Ennek ellenére, a párizsi kóser szupermarket elleni támadás, illetve az a gyilkosság, mely tavaly négy ember életét követelte a brüsszeli Zsidó Múzeumnál, élénken él az emberek emlékezetében. „Azt gondoltam, és a mai napig is azt gondolom, hogy én lehetek a következő,” mondta a 29 éves Dávid Bar-On, a buitenvelderti „Dávid sarka“ csemegebolt tulajdonosa.

Forrás: JTA

  • Küldés emailben