„Pihenés” és „teljes pihenés” – Miben különböznek a szombatok és az ünnepnapok?

Az őszi ünnepek során  el kell gondolkoznunk, mi kerüljön az ünnepi asztalra az ősz kiemelkedő alkalmain kezdve Ros hásánától egészen Szimchát Toráig. Ha pedig tudjuk, mit együnk, már csak azt kell tudni, hogy főzzük meg mindezt az ünnepi előírások betartásával. Mert odáig renbden van, hogy jom tovkor (jantevkor, ünnepnapon) szabad főzni, ellentétben a sábesszel, de kevés szó esik arról, hogy is zajlik ez az ünnepi főzés. Oberlander Báruch rabbi írása

Szombati és ünnepi pihenés

A Tízparancsolatban1 szerepel, hogy szombaton pihenni kell, mert az Örökkévaló is pihent aznap. Emellett azonban vannak más na­pok is, melyre pihenést ír elő a Bib­-
lia. Ezek a jom tovok, az ünnepna­pok: három zarándokünnep (Peszách, Szukkot, Sávuot), Ros hásáná valamint Jom kipur2. A Tóra különbséget tesz ezek között: míg Jom kipur olyan, mint a sábesz, addig a többi jom tov kapcsán ezt olvassuk3: „…semmiféle munkát ne végezzetek azokon, csak ami eledelre való mindenkinek, az egyedül készíttessék el nálatok”.

Valójában a Bibliában van még egy „kód”, amit észrevehetünk, ha figyelmesen olvasunk. Míg a sábeszt és a Jom kipurt sábát sábátonnak, a pihenés pihenésének, vagyis teljes pihenésnek nevezi a Tóra4, addig a többi ünnepre csak azt írja5: sábáton, pihenés. A különbség oka bölcseink szerint6 éppen abban rejlik, hogy ünnepnapon az ételkészítés megengedett. A Talmud7 hangsúlyozza, hogy a kettő csak az ételkészítés szempontjából különbözik, minden más tevékenység, ami tilos szombaton, az ugyanúgy ti­los jom tovokon is. (És ahogy sá­beszkor csak kivételes esetben szabad nem-zsidó embert megkérni a zsidók számára tiltott munkák elvégzésére8, ugyanez áll a jom tovra is9.)

 

A jom tovkor megengedett munkák

Mivel a Tórában nem „főzés” szerepel, hanem „ételkészítés” így a talmudi bölcsek úgy rendelkeztek, hogy minden ételkészítéssel kapcsolatos munka megengedett, nem csak a főzés. Ebből a szempontból a szombaton tiltott 39 munka10 há­rom részre oszlik. Vannak, melyek nem az ételkészítésre vonatkoznak pl. (építés, varrás, írás stb.), ezek ti­losak jom tovkor éppúgy, mint sá­beszkor11. Vannak az ételkészítés­hez kapcsolódó munkák: bojrér (válogatás), tájchén (őrlés), lás (gyúrás és dagasztás), ojfe (sütés-főzés), goj­zéz (állat nyírása, pl. kopasztás), soj­chet (állat levágásá), máfsit (bőr le­nyúzása), mojléách (bőr feldolgozása), möchábe (tűz eloltása), mávir (tűz gyújtása), hocáá (hozni-vinni közterületre, közterületről, közterületen). Ezek a munkák az étel készítéséhez és szállításához12 kapcsolódnak, ezért jom tovkor megengedettek13. A harmadik csoportban vannak azok a munkák, melyek ugyan tartozhatnának az ételkészítéshez, de mégis tilosak (egyesek szerint14 Bibliai tilalommal), mivel ezeket általában nagy mennyiségben készítik, nem csak az adott napra, és nagyon lefoglalják az embert15. Ezek az aratás, betakarítás, cséplés, szelelés, szitálás, állat csapdába ejtése.

 

Azok a munkák, amik nem kellenek a fõzéshez

A Talmud16 idézi Bét Hilél véleményét, miszerint azok a munkák, amik főzés céljából megengedettek, azok más céllal is megengedettek. Fontos kiemelni, hogy ez csak a valamilyen ünnepi céllal végzett tevékenységekre, és általánosan elterjedt igényekre vonatkozik17. Talmudi18 példával élve: füstölőszert tenni a tűzre, hogy jó illat legyen – ez csak a „gazdag és elkényeztett ember” igénye, nem egy általános emberi szükséglet, ezért jom tovkor nem szabad.

Ugyanakkor a szemetet, ha zavaró a szaga a lakásban, ki szabad vinni a kukába19. Zsinagógába menet ennek alapján elvihetjük a tálitot vagy az imakönyvet magunkkal, ha arra a templomban szükségünk van, de ha otthon nem fogjuk már használni, akkor nem vihetjük haza (hacsak nem azért nem hagyja ott, mert fél, hogy el fog tűnni)20. Ugyanígy fontos, hogy csak azokat a kulcsokat vigyük magunkkal ünnepnapon, amikre szükségünk van, ne az egész kulcscsomót21.

 

Amit ünnep elõtt el lehet készíteni

Fontos alapelv, hogy amit előre el lehet készíteni, azt jom tov előtt kell elkészíteni. A Sulchán áruch22 azt írja, az ételt aznap szabad elkészíteni, mert különben megromlik. A hűtőszekrények megjelenésével felmerült, hogy ha már tudjuk biztonságosan tárolni az ennivalót több napig is, akkor el kell-e ünnep előtt késziteni az ételt. Ám konszenzus van a rabbik között23 abban, hogy még így is a teljesen friss étel finomabb, mint az előző napi, ezért szabad továbbra is főzni ünnepkor. Ha azonban van időnk olyan ételt előkészíteni, aminek mindegy, hogy mikor készült (pl. kompót) azt az ünnep előtt el kell készíteni24.

 

Tûzgyújtás és eloltása fõzés céljából

Ahhoz, hogy főzni, vagy ételt melegíteni tudjunk, tüzet kell gyújtani. Új tüzet azonban nem szabad létrehozni (például gyufával meggyújtani25), mert az egy új dolog alkotása lenne26, de szabad a meglevő lángról átvéve tüzet gyújtani. Vagyis pl. egy gáztűzhely egyik rózsájáról a másikat meg lehet gyújtani, de elektromos szikraadóval nem lehet új tüzet gyújtani. Csak olyan tűzhely használható, amin nincs ilyen, vagy kikapcsolható27. A tüzet lehet növelni, vagyis magasabb fokra tekerhetjük a gáztűzhelyen a lángot28.

Mivel az új tűz gyújtása maga csak rabbinikus tilalom alá esik29, ha jom tovi étkezéshez van szükségünk a tűzre, és nincs előre meggyújtott lángunk, akkor megengedett megkérni egy nem-zsidó embert, hogy gyújtson új tüzet30. Sokan a biztonság kedvéért égve hagynak egy 24 vagy 48 órán át égő mécsest az ünnep idejére.

A Sulchán áruch31 szerint azonban a tűz eloltása, amit a tűz kisebbre vételével egyenértékűnek tekint32, az a kivételes munka, amit csak főzés kapcsán lehet végezni, más célból nem szabad. Ezért, ha kisebb lángra van szükség, jobb, ha van rá lehetőség, egy új, kisebb tüzet gyújtani a már égő lángról33. Ha erre nincs lehetőség, és az étel a nagy lángon tönkremenne, teljesen odaégne, akkor szabad kisebbre venni a tüzet34. Ennek alapja az a háláchá35, hogy szabad húst sütni parázson, noha a parázs ereje gyengül, ha rátesszük a húst.

A többségi véleménnyel szemben Mose Feinstein rabbi (1895–1986) úgy véli36, új tüzet gyújtani mindenképpen nagyobb munka, mint mérsékelni a meglevő lángot, ezért inkább vegyük kisebbre37. Grünwlad Lévi Jichák (1893–1980) németkeresztúri rabbi más szempontból megengedi38. Szerinte a gáz lejjebb vétele nem egyenlő a tűz eloltásával, hisz a lejjebb vételével nem olt el semmit, csak annyit tesz, hogy kevesseb új gáz érkezzen a tűzhöz, ezért megengedett. Az én családomban nem szokás lejjebb venni a gázt, mert mesterem, Grünwald József (1905–1984) pápai rabbi a tiltó véle­ményt fogadta el, és nem engedte a láng kisebbre vételét39.

 

Fõzés elektromos tûzhelyen

Bekapcsolt elektromos tűzhelyen – mivel a főzés ab ovo megengedett – mindenképpen szabad főzni40. Bekapcsolni természetesen nem sza­bad, ám kérdés, hogy szabad-e magasabbra állítani a hőfokot. (Sok tűzhelyen problémát jelent az is, hogy kijelzi a hőfokot, vagy bekapcsol egy kis lámpa, ha magasabbra vesszük. Ilyen esetben semmiképp nem lehet a hőfokon állítani.) Ennek megválaszolásához ismernünk kell a tűzhelyek hőfokszabályozásának mechanikáját41. Ez kétféleképpen történhet. Az egyik esetben új szál gyullad be, másik esetben azt a hőfokot emeli meg a rendszer, ahol kikapcsol a lap. Az első eset tiltott, mivel új tűz gyújtását jelenti42. Azonban mivel nem lehet mindig biztosan tudni, milyen technológiát alkalmaz egy tűzhely, nem találtam olyan rabbit, aki megengedte volna az elektromos tűzhely hőfokának a magasabbra vételét. Ugyanez áll a kerámialapos tűzhelyre. (Indukciós tűzhelyet csak olyan fém lappal lehet használni, ami biztosítja a folyamatos bekapcsolt állapotot.)

 

Fõzés az ünnep elsõ napjáról a másik napjára

Ünnepnapon csak az ünnepi étkezésre szabad főzni, hétköznapra vagy más célból nem43. Még az ünnep első napján is csak az arra a napra való ételt lehet megfőzni, nem szabad előre főzni a második napra való ételt44. Ennek oka, hogy a gálutban tartott második napok rabbinikus előírás miatt vannak45, nem bibliai ünnepek. Ugyancsak tilos Ros hásáná egyik napjáról a másikra főzni46.

Megengedett az első napon olyan sokat főzni, hogy abból maradjon a másodikra is. Ennek az engedélynek az a feltétele, hogy az étel készülése során minden alapanyagból tegyük be a teljes mennyiséget a tűzről levett lábosba (pl. egyszerre az összes csirkét, egyszerre az összes rizst stb. mert, ha több részletben tesszük fel a tűzre, akkor az olyan lenne, mintha külön főznénk csak a második napra47.

Bizonyos feltételek mellett48 meg­engedett a főzés akkor is, ha az első napra valójában nem is kéne az étel, csak a második napra készül. Ezek a feltételek: 1. már az első napon is kell fogyasztani egy keveset az ételből; 2. csak egy lábasnyi készül ebből a fajta ételből és a fent említett módon minden alapanyagból egyszerre kerüljön bele a teljes mennyiség; 3. még az első nap délelőttjén, az étkezés előtt elkészüljön49; 4. nem szabad deklaráltan a második nap miatt főzni50.

Ha mégis délután főtt az étel, akkor, ha kóstolnak belőle aznap, szabad a második napon fogyasztani51. Ha pedig két lábasban készült, akkor tilos ebből az ételből bármikor is ennie annak, akinek főzték52.

 

Néhány fontosabb konyhai folyamat sábeszkor és jom tovkor

Facsarás: Sem sábeszkor, sem jom tovkor nem szabad facsarni53. Pl. nem lehet citrmot a teába facsarni, mert a leve ételből ital lesz54, de szabad pl. egy salátára55.

Őrlés (ebbe a munkába tartozik a daráláson kívül a reszelés és a finomra aprítás is56): Sábeszkor nem szabad mindezeket elvégezni növényi eredetű alapanyagokkal57. A tilalom nem vonatkozik a húsra, a tojásra és a tejtermékekre58. Ezzel szemben jom tovkor az aznapi mennyiséget le szabad darálni egy kis kézi darálóval59 (kivéve a gabonaféléket, mert abból nagy mennyiséget szokás készíteni60). Amit elő lehet készíteni korábban, pl. fűszerek, azt meg kell csinálni az ünnep előtt. Ha elmaradt, akkor csak sinujban (a szokottól eltérő módon) szabad végezni61. Hagyma, fokhagyma és más zöldségek esetében, vagyis minden olyan ételnél ami kevésbé lenne finom, ha ünnep előtt készítenénk elő, elvileg használható a reszelő is sinujban, de egyes vélemények szerint jobb elkerülni62. A fenitekből következik pl. hogy sábeszkor is szabad a zsidó tojáshoz finomra törni, vágni vagy reszelni a keménytojást, de hagymát csak jom tovkor szabad finomra aprítani.

Konzervdoboz kinyitása: sábeszkor nem szabad kinyitni konzervdobozt, mert ezzel egy új, használható edényt alkotunk63. Ilyenkor az a megoldás, hogy a nyitás előtt ki kell szúrni a konzerv alját, így elkerüljük, hogy használható edényt alkossunk64. Jom tovkor, ha nem romlandó ételről van szó, akkor ki kell nyitni az ünnep előtt65, de ha könnyen megromlik vagy nem volt idő kinyitni, akkor a második napon megengedett a doboz aljának kiszúrása nélkül is66.

Válogatás: Sábeszkor szigorú szabályai vannak a válogatásnak: csak olyat lehet, amit azonnal felhasználunk és csak úgy, hogy a rosszból, szemétből, nem ehetőből vesszük ki a jót67. Jom tovkor a válogatás megengedett68, kivéve azoknál a dolgoknál, amiket nagy mennyiségben szokás csinálni, pl. gabona válogatása69. Csak akkor megengedett kiválogatni a rosszat a jóból, ha ezáltal kevesebb munka lesz, mivel pl. a nem ehető rész sokkal kevesebb, mint az ehető (pl. halból ki szabad szedni a szálkáját)70. Ha meg lehetett volna tenni a válogatást ünnep előtt is, akkor a jom tovon már csak a sábeszi szabályoknak megfelelően lehet válogatni71.

Pucolás: Sábeszkor szabad késsel zöldséget pucolni, ha azonnal felhasználjuk. Pucolót nem szabad használni72. Ezzel szemben jom tovkor szabad pucolni még pucolóval, és nem csak rögtöni használatra73.

Mosogatás: szombaton és jomtovkor el szabad mosogatni azokat az edényeket, amikre még aznap szükség lesz (a többit azért nem, mert azzal a hétköznapra készülnék, ami tilos)74. Ilyenkor nem kell konkrétan kiszámolni, hány darabra lesz szükség, akár tízet is elmoshatunk, hiába van csak egyre szükségünk75. Ha azonban kellemetlen szagot teremt a lakásban a mosatlan edény, akkor sábeszi szükséglet elmosogatni76. Nem lehet szivacsot használni mosogatáshoz77, csak speciális sábeszi mosogatórongyot, amit nem lehet kifacsarni, vagy kefét78.

Sábeszkor nem szabad vizet melegíteni, ezért átfolyó bojlert se szabad használni. A feleségem még sábesz bejövetele előtt enged edénybe meleg vizet és azzal mosogat el az étkezés után. Jom tovkor szabad vizet melegíteni a mosogatáshoz79, vagy bojlerből vizet használni80.

Nem szabad bekapcsolni a mosogatógépet, még időzítővel sem, mert zajos és félő, hogy azt fogják mondani az emberről mások, hogy sábeszkor vagy jom tovkor kapcsolta be81. (Ennek alapján Mose Feinstein rabbi szerint82 pl. a légkondicionáló sem használható időzítővel, amit ő csak a lámpa kapcsolására engedélyez. Azonban nem ez az elfogadott vélemény.)

 

Oberlander Báruch rabbi írása

  • Küldés emailben