A peszáchi „ellenség”: hogy szabaduljunk meg a cháméctól?

 

Mi a cháméc?

Cháméc minden étel, ital, ami az öt fő gabonafajta – búza, rozs, árpa, zab vagy tönköly – felhasználásával készült, ha attól kezdve, hogy a víz érintkezett a liszttel, több mint 18 perc telt el a sütésig. Ennyi idő után ugyanis már megindul a kovászosodási (erjedési) folyamat. Az előírás szerint a kovászos „ne legyen látható” és „ne legyen fellelhető”, így ki kell takarítani, fel kell kutatni, és meg kell semmisíteni.

Ez mindenre vonatkozik, ami Peszáchkor nem kóser – azaz olyasmi, ami chámécot tartalmazhat –, akkor is, ha nincs benne szemmel látható cháméc, mint a kenyérben, a száraz tésztákban, a búzalisztben. Például a sör és egyéb gabonákból készített ital is cháméc

 

Hogy szabadulunk meg tőle?

Régebben a zsidók úgy szabadultak meg teljesen a cháméctól, hogy vagy elajándékozták, vagy – ha volt valami értéke – eladták véglegesen egy nem zsidónak. A vevő kifizette az árát és elvitte magával.

A mai gyakorlatban a legtöbb zsidó otthonban marad az ünnep egész ideje alatt tiltott kovászost tartalmazó termék, azt ebben az esetben nem semmisítjük meg, hanem félretesszük, és a rabbi közvetítésével eladjuk.

Erre törvényes lehetőséget ad a kovászoseladási szerződés, a möchirát cháméc. Ez szabályos adásvételi szerződéssel történő, tisztességes üzletkötés, amellyel megfelő, piaci áron el lehet adni a chámécot nem zsidónak. A szabályos adásvétel alapján az eladó megszabadul az általa birtokolt cháméctól.

A nem zsidó vevővel meg szokták beszélni, hogy Peszách után az eladó valamivel magasabb áron visszavásárolhatja tőle a chámécot ha addig még nem szállította el, így valami haszonhoz is jut. Ennek ellenére nem szabad az üzlet létrejöttét ahhoz a feltételhez kötni, hogy a nem zsidó köteles az árut az eredeti tulajdonosnak eladni, vagy az eredeti tulajdonos köteles megvásárolni.

A cháméc eladását nem szabad névleges üzletkötésnek tekinteni. A névleges szerződés céltalan és jogilag értelmetlen. Az a zsidó, aki az adásvételt nem tekinti érvényes ügyletnek, köteles a Tóra előírása értelmében Peszách előtt valóban megsemmisíteni a tulajdonában lévő chámécot, vagy más módon megszabadulni tőle, ha nem akar törvényszegést elkövetni.

Az adásvételi szerződésnek elsősorban a zsidó vallási bíróság – a bét din – előtt kell, hogy érvényes legyen, de igyekezni kell, hogy megfeleljen a helyi állami törvényeknek is.

A nem zsidónak át is kell vennie a megvásárolt chámécot, de ha erre nincs lehetőség, a zsidó bérbe adhatja neki azt a helyiséget, amelyben a cháméc van. A bérleti feltételeket a kovászoseladási szerződésben kell kikötni. A Peszách előtti hetekben bármikor, de legkésőbb a chámécevés tilalmának életbe lépéséig át kell adni a meghatalmazást.

Mivel a fent leírtakhoz még igen sok részlet tartozik, ajánlott kompetens rabbi közvetítésével az eladást lebonyolítani (lásd a mellékelt szerződést).

Aki eladás útján vagy más módon nem szabadul meg a chá­méc­tól, amely így Peszách folyamán zsidó tulajdonban marad – chá­mec seávár áláv háPeszách, nemcsak törvényszegést követ el, de Talmudi rendelkezés értel­mé­ben az ilyen chámécot Pe­szách után is tilos használnia. Ez a rendelkezés büntetés jellegű – knász , amely arra szolgál, hogy Peszách alatt senki ne tartalékoljon chámécot az ünnep utánra.

Az Őrködés Éjszakája – Peszáchi Hágádá alapján


Az EMIH és a Chábád Lubávics Egyesület által kiadott, gazdagon illusztrált, új magyar fordítású Hágádá, melyet Naftali Kraus közérthető és alapos magyarázatai tesznek teljessé, megvásárolható a www.judaicashop.hu oldalon, vagy a Keren Or Központban (Bp. Károly krt. 20.)

  • Küldés emailben