Önkéntes jesivatanulók utaznak oda, ahol nincs meg a 10 felnőtt férfi a közösségi imához

A programnak köszönhetően Amerika legeldugottabb vidékein is átélhető a tóraolvasás élménye.

A világ minden pontján a zsidó közösséget szolgáló lubavicsi küldöttek gyermekei gyakran egészen eltérő körülmények között nőnek fel, mint egy átlagos zsidó gyermek. Vannak, akik népes zsidó közösséggel rendelkező városban élnek, hasonlóan bármely más, vallásos zsidó gyerekhez. Mások kisebb közösségben nőnek fel, ahol alkalmazkodniuk kell a helyi körülményekhez. Akadnak azonban olyanok is, akik egy elszigetelt helyen, távol a nagy zsidó központoktól cseperednek, ahol rajtuk kívül alig élnek zsidók, így ritkán van lehetőségük arra, hogy közösségben imádkozzanak vagy meghallgassák a heti tóraolvasást. Esetükben nem kell feltétlenül valamilyen távol-keleti vagy afrikai állomáshelyre gondolni. Sokan közülük az Egyesült Államok valamelyik távoli szegletében élnek.

Négy évvel ezelőtt indult a Chábád mozgalom azon kezdeményezése, hogy a szervezett zsidó közösségektől távol fekvő, kistelepüléseken szolgáló rabbik számára időről-időre biztosítsák a minjánt, azaz a közösségi szertartásokhoz szükséges, tíz felnőtt zsidó férfiből álló csoportot. Az utazó jesivatanulók teszik lehetővé, hogy az elszigetelt településeken élő zsidók is megtapasztalják a közösségi imák és a tóraolvasás élményét – legalább a tóraadás ünnepén.  A Sávuot Látogatási Program keretében 40 önkéntes utazik az Egyesült Államok minden sarkába, hogy az önfeláldozó szolgálatot végző lubavicsi küldöttek, és különösen a gyermekeik is a lehető legteljesebb módon ülhessék meg az – Izraelen kívül – két napos ünnepet.

A jesivatanulók látogatása elsősorban a rabbicsaládok gyerekeinek nagy élmény, hiszen általában nélkülözik a hozzájuk hasonló módon élő barátokat és osztálytársakat. Ahogy egy Arkansasban élő rabbi is írta: “A gyerekeink számára nagyon sokat jelentett a jesivatanulók rájuk irányuló figyelme. Órákon keresztül játszottak velük az ünnep alatt, és példát is mutattak nekik, hogy miként viselkedik egy igaz haszid fiatal. Az ünnep végén a gyerekek sírva búcsúztak tőlük”.

A látogatók természetesen nem üres kézzel, hanem kóser élelmiszerekkel megrakodva érkeznek. Sávuotkor szokás tejes ételeket enni, ám kóser tejtermékeket különösen nehéz beszerezni a zsidó központoktól távol eső vidéken. A jesivatanulóknak hála, az elszigetelten élő családok is élvezhetik a hagyományos sávouti fogásokat: túrótortát, palacsintát, pizzát. “A gyerekek táncban törtek ki, amikor kibontották a csomagokat!”- idézte fel az egyik önkéntes, aki tavaly az oregoni Ashlandban töltötte az ünnepet.

A programot a Five Townsban élő Hammer család finanszírozza, melynek tagjai – üzleti útjaik során – gyakran kaptak segítséget az ország távoli pontjain élő lubavicsi küldöttektől. A támogatásukkal a hálájukat szeretnék kifejezni az önfeláldozó szolgálatot vállaló családok felé. A költségek tetemesek: Egy látogató repülőjegye 200-600 dollár között mozog, továbbá mindegyikük egy-egy, 100 dollár értékű élelmiszercsomagot visz magával. Idén már 65 rabbicsalád jelezte, hogy szívesen venne részt a programban.

“Ha nem lenne ez a program, minján nélkül töltenénk ezt az ünnepet is. A jesivatanulóknak hála az egész közösség hallhatta a Tízparancsolat felolvasását, és igazi ünnepi hangulatban tölthettük a sávuotot” – mesélte Menachem Andrusier rabbi, aki az Egyesült Államok északkeleti részén, a vermonti Manchesterben él.

zsido.com

Forrás: crownheights.info

 

  • Küldés emailben