„Neveld az ifjút a saját útja szerint!”

Interjú Majoros Máriával, a Maimonidész Gimnázium oktatási programjának egyik megalkotójával.

„Neveld az ifjút a saját útja szerint!” – ezt az alapelvet hangsúlyozta Majoros Mária, a Maimonidész Gimnázium matematikatanára a 168 óra című hetilapnak adott interjúban. Az iskola oktatási programjának egyik kidolgozója szerint ez az ókorból eredő mondat valójában az élethosszig tartó tanulás alapkoncepciója.

„Az az EMIH által fönntartott iskola a legkorszerűbb oktatási eredményekhez próbál alkalmazkodni. Nem megy másképp, párhuzamos világokat kell létrehozni, mert nem lehet ezt a bebetonozott, megcsontosodott szakmai elitet megtörni. Nincs más út, mint hogy egy iskola azt mondja, ő megpróbálja másként csinálni. És talán egyre több ilyen iskola lesz.” – mondta Majoros Mária, aki szerint komoly probléma, hogy az oktatásban nem volt rendszerváltás. „Ugyanazok az emberek kerültek a szakmai irányításba, akik kiszolgálták a Kádár-rendszert. Aki azt az oktatáspolitikát szolgálta ki, nem fog másként gondolkodni.” – szögezte le.

Majoros úgy látja, hogy a problémákkal való szembenézés elmaradása miatt a felső tagozaton és a gimnáziumban az oktatás úgy néz ki, mint Kafka kastélya. „A tudás vára, ahová végül sosem lehet bejutni.” Eközben a gyors technológiai fejlődés életre hívta az élethosszig tartó tanulás koncepcióját. „A ma iskolába járó gyerekek egy része olyan foglalkozást fog űzni, amely most nem is létezik. Ehhez nyitott gondolkodású, a tanulás iránt fogékony embereket kellene kibocsátaniuk az iskoláknak, olyan elemzőképességgel, amellyel képesek lesznek egész életükben tanulni. Megváltoztathatatlan a technikai környezet is, amely óriási információáradatot zúdít a gyerekekre. De megváltoztatható a nemzeti oktatási stratégia, amihez hozzátartozik az iskolarendszer, amelyben létezünk, a Nemzeti alaptanterv, amelynek meg kell felelnünk, továbbá a vizsgarendszerek. Csakhogy Magyarországon nincs normális vizsgarendszer, a gyerekeink 18 éves korukig ugyanis csak kétszer vizsgáznak. Az érettséginél, valamint akkor, amikor intézményt váltanak az általánosból a középiskolába. Viszont nincsenek olyan vizsgák, amelyek évente mérnék, hogy a képességek, a tudás szempontjából hogyan állnak. Pedig csak ezekkel derülne ki, mekkorák a különbségek a magyarországi régiók között.” – állapította meg.

A saját szakmai hitvallásával kapcsolatban a Maimonidész Gimnázium tanára kijelentette: „Komolyan gondolom azt, hogy a tanár dolga az emberi sorsokat jobbá tenni. Ha ebből indulnánk ki, egészen másként nézne ki ez az egész. Én azzal politizálok, hogy megpróbálom a munkámat a lehető legjobban végezni.”

A teljes interjú a 168 óra honlapján olvasható el.

  • Küldés emailben