Heti izraeli hírösszefoglaló.
A nemzetközi holokauszt emléknap alkalmával az Izraeli Statisztikai Hivatal jelentést tett közzé az országban élő túlélőkről. Számuk 2018 végén 212 000 volt, átlagéletkoruk meghaladta a 80 évet és 60%-uk volt nő. Egy év alatt 9000 fővel csökkent a számuk, és 2025-ig feltehetően már csak fele ennyien élnek majd közülük. A túlélők 65%-a Európából érkezett, minden harmadik a volt Szovjetunió területéről. Talán sokaknak meglepő, de a túlélők 35%-a Észak-Afrikából vagy Irakból alijázott. A francia gyarmatbirodalomhoz tartozó Marokkó és Tunézia zsidó lakosságát szintén üldözték a nácibarát Vichy-kormány uralkodása alatt, Irakban pedig a Farhud nevű pogromsorozat alatt gyilkoltak meg több száz zsidót és fosztottak ki több tízezret. A németországi és ausztriai túlélők többsége rögtön a háború után, még Izrael kikiáltását megelőzően érkezett a Szentföldre, Magyarországról, Lengyelországból, Bulgáriából, Irakból és Líbiából pedig az első bevándorlási hullámmal, 1948 és 1951 között költöztek az újonnan megalakult államba. Magyarországról az 1956-os forradalom után is sokan alijáztak, Lengyelországból pedig az 1968-as tisztogatási hullámot követően. A volt Szovjetunióból leginkább 1991 után vándoroltak túlélők Izraelbe.
A macskákat etetni szabad
Mose Leon, Jeruzsálem frissen hivatalba lépett polgármestere nem mindennapi döntést hozott: ezentúl évente 100 000 sékelt (7.5 millió Ft) fordít a főváros arra, hogy a kóbor macskák számára etetőállomásokat építsen és működtessen. A rendelkezés oka, hogy a közelmúltban az önkormányzat elkezdte lecserélni a korábban használatos, nagyméretű utcai szemétgyűjtőket, és helyettük földbe süllyesztett konténereket telepített városszerte. Ezekbe az utcákon élő macskák már nem tudnak belemászni, hogy táplálékot szerezzenek maguknak. Az etető állomásokat azokban a negyedekben állítják fel, ahol már az újfajta szemétgyűjtési rendszer működik. A lakosságot arra kérik, hogy kizárólag az etetőállomásokon adjanak ételt a macskáknak, mert így jobban megőrizhető a közterületek tisztasága. A felmérések szerint a városháza havonta 210, évente 2500 zsák macskaeledelt fog kiosztani. A macskák jelenléte azért fontos a város utcáin, mert elpusztítják a rágcsálókat és a kígyókat is. Az önkormányzat a héten tájékoztató estet tart a jeruzsálemi macskabarátok számára, ahol elmagyarázzák az új rendszert és a lakosság részvételi lehetőségeit a programban.
Újabb összecsapás
Véres összetűzés volt Rámállá közelében, amikor egy szombati sétára indult zsidó fiatalt támadott meg néhány, a közeli arab faluból érkezett férfi. A fiatalt megverték és késsel megszúrták, de vissza tudott futni a közeli Ádé Ád zsidó településre, ahonnan a biztonsági szolgálat a támadás helyszínére sietett. Ott már több száz arab gyülekezett, akik körbevették a gépkocsit és lincselésre készültek. Az őrök ekkor a támadókra lőttek. Egy ember – aki korábban terrorcselekményekért hosszú éveket töltött izraeli börtönben – meghalt, többen megsebesültek. A tömeget a helyszínre érkező katonaság oszlatta fel. A katonai ügyészség vizsgálatot kezdett az ügyben. Az izraeli biztonsági erők attól tartanak, hogy ismét terrorhullám veheti kezdetét Rámállá környékén, ahol néhány nappal ezelőtt halálos lövés ért egy 16 éves arab fiatalt, miközben köveket dobált a 60-as főúton haladó autókra.
Nagy lépés a dohányzás visszaszorítása felé
A Kneszetben elfogadták azt a határozatot, amely jelentősen szigorítja a dohánytermékek reklámozását. Reklámokat mostantól csak nyomtatott sajtótermékekben lehet elhelyezni, de azt is csak bizonyos feltételek mellett. A tilalmat kiterjesztik a vágott dohányárura és az e-cigarettákra is. A törvényt együtt nyújtotta be Jehuda Glick a kormányzó Likudból és Éjtán Kábel az ellenzéki Munkapártból.
A jövőre életbe lépő szabályozás egyforma csomagolást ír elő minden dohánytermék számára, hogy a tetszetős dizájn ne tegye vonzóvá a cigarettás dobozokat. A törvényalkotók biztosra mentek, mert a Pantone 448c jelű színt írták elő a gyártók számára. Marketingkutatások szerint az emberek ezt a zöldesbarna árnyalatot tartják a legvisszataszítóbbnak. Nagy-Britanniában, Franciaországban és Ausztráliában már kötelezővé tették e szín alkalmazását minden dohánytermék esetén. A dobozokon tilos lesz a márka logóját elhelyezni, a márkanevet pedig csak kisméretű betűkkel tüntethetik fel, egy előre meghatározott, egyszerű betűtípussal.
A törvény benyújtói eredetileg még ijesztő, a dohányzás roncsoló hatását magán viselő emberi szervek fényképét is elhelyeztették volna a csomagoláson, ám az egészségügyi miniszter, Jáákov Litzman rabbi ezt ellenezte. A veszélyekre figyelmeztető felirat méretét mindenesetre megduplázták, és így a doboz 65%-át foglalja majd el, mind a két oldalon.
A törvény kitér az egyre népszerűbbé váló e-cigarettákra is. Bár e termékek használata közben – az égő papír hiánya miatt – nem jut kátrány és egyéb méreganyag a felhasználók szervezetébe, azonban igen sok nikotint belélegeznek. A törvény előírja, hogy ezentúl az egy doboznyi cigarettát helyettesítő e-termékben legfeljebb 20 mg nikotin lehet, szemben az eddig 59 mg-gal.
A korábbi egészségügyi miniszter, Jáel German nem támogatta a törvényt, mert az nem tiltja meg teljes egészében a nyomtatott dohányreklámokat.
zsido.com