Nekropolisz Jeruzsálemben

A szent város temetkezési helyei iránti kereslet és a helyszűke késztette a mérnököket arra, hogy föld alatti temetkezési csarnok kialakítását tervezzék. Az alagútban 23 ezer sírhelyet készítettek elő, mely a tervek szerint egy évtized alatt meg is telik.

Az alagút a híres és népszerű temetőhegy, a Hár Hámenuchot temetője alatt épült meg. Érdekes módon a modernnek tűnő megoldás inkább visszatérés a korábbi temetkezési gyakorlatokhoz, mikor az elhunytakat mélyen a földbe ásott barlangokban temették el.

A második jeruzsálemi Szentély idején bevett gyakorlat volt, hogy az elhunyt testét először egy időre egy barlangba helyezték el, majd némi idő elteltével a csontokat földbe fúrt alagutakba temették.

Az új technológia ugyan nem teljesen követné ezt a rituálét, hiszen a holttestet egyenesen eltemetnék, mégis valamelyest visszanyúl a kétezer évvel ezelőtti hagyományhoz.

„Minthogy sokan kifejezetten a Szentföldön szeretnék, ha el lennének temetve, a temetők egyre nőnek és erre a lakóingatlanok árára is kihatással van” – mondta a Jewish Telegraphic Agency-nek adott interjújában 2019-ben Hananya Shahor rabbi, a Kehilat Yerushalayim projekt vezetője. „Ezért el kellett gondolkodnunk azon, miként tudjuk megoldani a temetkezést úgy, hogy az ne vegyen el teret a lakóingatlanok elől.”

A Hár Hámenuchot-hegy Jeruzsálem nyugati oldalán található, a temetőben a sírok már most is sokszor egymáson vannak, több rétegben. Ez azonban igen költséges megoldás, és még így is sok helyet foglal.

„Kívül már nemigen van hely a temetőben, ezért voltunk kénytelenek föld alatti megoldásban gondolkodni”– mondta szintén a JTA-nak Adi Alphandary, a project üzletfejlesztési vezetője. Elmondása szerint az alagút megépítése nélkül Jeruzsálem egy hatalmas temetőhöz válna hasonlatossá.

A nekropoliszt 2019 novemberében adták át Jeruzsálem polgármesterének és Izrael főrabbijainak jelenlétében. A projekt költsége 77 millió dollárra rúgott. A föld alatti alagútban több emeletes temetkezési helyeket alakítottak ki, ahová a látogatók lifttel tudnak lejutni. A belső tér légkondicionált, melyhez olyan megoldásokat alkalmaztak, mely az elektromos áram használatát minimális szinten tartja.

A belső kialakításnál a tervezők igyekeztek olyan megoldásokat használni, melyek csökkentik az odalátogatók rossz érzéseit, így a falak és a padlózat világos kőborítást kapott, a világítás pedig egy német dizájner ötlete alapján készült. A látogatók tájékozódását egy applikáció is segíti.

„Annak dacára, hogy amit itt látni lehet, az a legújabb technológia, az inspirációt mégis a Misna és a Talmud korából merítettük” – mondta Alphandary.

A szakértők szerint a temetkezési helyek ára még annak ellenére is versenyképes tud majd maradni, hogy a kialakítás jelentős összegeket emésztett fel.

„A sírokat nem kell karban tartani, hiszen nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, ugyanakkor van elektromos költség, melyet automata ventilátorokkal és világítótestekkel kívánunk a lehető legalacsonyabb szinten tartani” – mondta a projektvezető.

A projekttel szemben több kritika is felmerült, hiszen a 23 ezer hely csak néhány évvel odázza el a probléma megoldását. Seth Farber rabbi, az Itim nevű szervezet vezetője például úgy vélte: jobb ötlet lenne inkább a Negev-sivatag irányába tartó tömegközlekedést megoldani, hiszen ott 100-150 évre is elegendő sírhelyet lehet kialakítani.

Shahor rabbi szerint azonban egy haifai precedens azt mutatja, hogy ez közel sem biztos, hogy így lenne. Ott ugyanis a városon kívül létesítettek egy nagy temetőt, de az emberek jelentős része inkább fizet többet a városon belül található temetkezési helyért, hogy ne kelljen a várost elhagyni egy temetői látogatás miatt.

 

A cikk az Egység 132. számában jelent meg. 

  • Küldés emailben