Néhány fontos gondolat az adományról

Az adomány mint társadalmi értékképző erőalap a modernkori társadalom szolidaritásában elengedhetetlen. Kollányi Zsófia szerint „A szolidaritás fogalma a modernitás terméke, de a szó jelentése ősidőktől fogva összetartozik az emberek együttélésével. A fogalom többször kapott fontos szerepet az emberiség kultúrtörténetében. A kereszténység szolidaritás-megközelítése a felebaráti szeretet részerényeként fogható meg.” [1] Egy társadalom értékét szolidaritásának összefüggéseiben tudjuk értelmezni. Adományozni csak azon esetben leszünk képesek, ha a közösségek elég erősek ahhoz, hogy ezt önzetlen tevékenységnek tekintsék.

„Az együttérzésből fakadó, közvetlenül más emberek javára történő jótékony cselekvés a szolidaritás egyik legelemibb formája. A jótékony cselekvés azonban, bármennyire is személyes, nem értelmezhető csupán két ember, segítő és segített relációjában. Társadalmi jellege egyrészt a segítség céljának és a segítők motivációinak bizonyos értékek és ideológiák általi meghatározottságából következik (ami ugyanakkor nyilván ezen értékek és ideológiák legitimációjához is hozzájárul).”[2] Az adományozás elve ennek a szolidaritásnak a jegyében képzelhető csak el, a jogi és gazdasági bizonyosság tükrében. Legfőképpen, ha a modernkori értelmében vizsgáljuk.

A 2011. évi CLXXV. tv. értelmében adomány: a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás.[3]

Egy másik megközelítés szerint „az adomány olyan, természetben és pénzben nyújtott támogatás, amelyet az egyének minden ellenszolgáltatás nélkül ajánlanak fel nonprofit vagy egyházi szervezetek, közintézmények, illetve a családi és baráti körükön kívüli magánszemélyek számára.”[4] Amennyiben e fenti tartalmakat kívánjuk az adományozáshoz kapcsolni, úgy az egyéni indíttatás, valamint a jog, illetve erkölcs igen erős vonalaival találkozhatunk.

A magyarországi adományozás – ahogy ezt a korábbiakban már írtam – a nyugat-európai, illetve a tengerentúli gyakorlatoktól eltérően jelentősen más értelmet kapott. Az 1990-es éveket követően e tevékenységet a társadalom tagjainak meg kellett ismernie, egyéni és intézményesített szinten a különböző társadalmi folyamatokba be kellett építenie.

 

Dr. Laki Ildikó

 

[1] Kollányi Zsófia: Mi is az a szolidaritás. Letöltés helye és ideje: http://tatk.elte.hu/lezartverseny/szolidaris/szolidaritas 2018.05.12.

[2] Feischmidt Margit (2018): Szolidaritás és társadalmi reflexió a menekültek önkéntes segítőinek elbeszéléseiben. Letöltés helye és ideje: http://socio.hu/uploads/files/2018_1szalai/27_feischmidt.pdf 2018.05.21.

[3] Mi az adomány? Letöltés helye és ideje: https://www.nonprofit.hu/tudastar/Mi_az_adomany 2018.05.21.

[4] Arapovics Mária (2013): Adományozás, önkéntesség, társadalmi felelősségvállalás Magyarországon. Andragógia és Művelődéselmélet I. évfolyam, 1. szám. Letöltés helye és ideje: www.andragogiaesmuvelodeselmelet.hu/sites/default/files/archivum/Adomanyozas.pdf 2018.05.03.

  • Küldés emailben