Mucafi rabbi: „Nem hord maszkot? Imái utálatosságok!”

Ben-Cion Mucáfi rabbi, a szfárádi közösség egyik vezető rabbijának döntése szerint azokat az embereket, akik nem hordanak maszkot, ki kell zárni az imádkozók közül. A rabbi a maszk nélküli emberekkel való imádkozást is megtiltotta. Úgy vélte, hogy a közösségben, ám maszk nélkül elmondott imádság utálatosság az Örökkévaló szemében.

„Vannak olyanok, akik nem viselnek maszkot. Őket nem szabad beleszámolni a minjenbe, és tilos velük együtt imádkozni.” – mondta, és hozzátette: „Imájuk utálatosság, mivel másoknak ártanak, Isten óvjon minket ettől. Lehet, hogy szakálluk van, pajeszuk, hosszú kaftánjuk, gártlijuk [öv, melyet imádkozáshoz hordanak] és ki tudja még, mi mindenük – akár hétköznap is felvehetnek egy strájmlis kalapot [szőrmekalap, melyet csak szombaton és ünnepnapokon hordanak a hászidok], mindezek semmit sem érnek.”

Mucáfi rabbi korábban, még a második izraeli fertőzéshullám előtt gyilkosoknak nevezte a maszk nélküli zsinagógalátogatókat: „Gyilkosok! Több mint négyezer betegünk van ma, több százan meghaltak, nagy mértékű a szenvedés és a pénzügyi veszteségek is hatalmasak, borzalmas szenvedéseket okozva egész családok számára. És akkor még nem beszéltünk azokról a tízezrekről, akiknek karanténba kellett vonulniuk. Az Égi büntetés éri utol őket [akik nem viselnek maszkot] három hónap múlva, az ítélet napján, amikor a könyvek nyitva vannak.” – nyilatkozta még júniusban. Amikor ezután megkérdezték, hogy hogyan kell kezelni azt a helyzetet, amikor valaki maszk nélkül érkezik a zsinagógába, csak ennyit válaszolt: „Kergessék ki őket onnan, gyilkosok.”

Mordecháj Málká rabbi

Korábban Mordecháj Málká, Elád városának főrabbija azt a döntést hozta, hogy nem szabad felhívni a Tórához azt, aki maszk nélkül érkezik, és nem is lehet előimádkozónak felkérni. „Ha valaki nem tartja be szigorúan az élet védelmének parancsát, és ezzel szándékosan megsérti a Tóra törvényeit, akkor tilos felhívnunk a Tórához, vagy megkérnünk, hogy vezesse ő az imádságot, sőt, be sem szabad engednünk a zsinagógába. Ahogyan szigorúan ragaszkodunk ahhoz, hogy minjenben imádkozzunk, és teljesítsük a többi parancsolatot, úgy kell kellő szigorúsággal ragaszkodnunk a maszkviseléshez is.” Mordecháj Málká rabbi volt az, aki a vírussal fertőzött emberek nevének kihirdetésére is buzdított, hogy az emberek elkerülhessék a megfertőződés veszélyét. A rabbi a következőkkel indokolta a döntését:

„A Talmud (Ketuvot 41b) azt mondja: Honnan tudjuk, hogy senkinek nem szabad vad kutyát nevelnie a házában, vagy rozoga létrát elhelyeznie ott? Onnan, hogy írva van (M.V. 22:8): »hogy ne hozz vérbűnt házadba«. Bár ez a törvény létráról beszél, bölcseink azt a következtetést vonták le ebből, hogy mindenre vonatkozik, ami veszélyt jelenthet. Ez a háláchá, ahogyan a Rámbám is írta: »A ne hozz vérbűnt a házadba azt jelenti, hogy nagyon elővigyázatosnak kell lennünk a tekintetben, hogy mit viszünk az országunkba és a házainkba, nehogy valaki meghaljon attól [amit bevittünk]«. A gyilkosokkal kapcsolatban pedig azt írta a Rámbám: bármivel kapcsolatban, ami az emberi élet veszélyeztetését rejti magában, tevőleges parancsolat, hogy megszabaduljunk tőle, és ha nem így teszünk, akkor megszegjük a »ne hozz vérbűnt a házadba« tiltó parancsolatát.” A rabbi így folytatta a magyarázatát: „Mivel vannak olyanok, akik nem elég óvatosak, előfordulhat, hogy van egy fertőzött személy abban az épületben, akiről nem is tudják, hogy érintett. Ha valaki odaküldi a gyerekét, elterjesztheti a betegséget. A nevek kihirdetése kötelezettségünk, hogy életeket mentsünk általa.”

Forrás: Arutz7

  • Küldés emailben