Mit nézünk a hávdálán?

Kedves Báruch rabbi,

Hávdálákor, amikor a boré möoré háés részhez érünk, miért kell elrejtenem a hüvelykujjam? Vagy nem kell? Én a másik négy ujjam körmén néztem, ahogy megcsillant a fény, és rámszólt a zsinagógában egy izraeli, hogy nem a körmeimet kell néznem. Mit kell néznem?

A hávdálával óriási gondom van: egyedül élek. Egy nő egyedül saját maga meg tudja a hávdálát csinálni? Ez a rész a fénnyel nehezebben kivitelezhető egyedül. Letehetem a gyertyát, amíg mindkét kezemet odatartom, vagy egyszer az egyiket, aztán a másikat?

Köszönöm, Viki

 

 

Kedves Viki!

  1. A háláchá (Sulchán áruch RSZ 271:1.) előírja, hogy a szombatot egy pohár borral köszöntjük a bejövetelekor (kidus) és ugyanígy egy pohár borral búcsúztatjuk (hávdálá) a kimenetele után (Sámuel imája – zsidó imakönyv 322-323. oldal). A hávdálá része még a tűzre, vagyis a gyertya lángjának a használatára mondott áldás is. Ezt akkor lehet megtenni, ha olyan közel van az ember a tűzhöz, hogy a fényénél meg tud különböztetni két pénzérmét (SÁ Orách chájim 298:4.).

Csakhogy, amikor kimegy a sábesz, nincs az ember zsebében két pénzérme, ezért alakult ki a szokás, hogy ránézünk az ujjainkra, hogy meg tudjuk-e különböztetni a körmöt a bőrtől a gyertya fényében (RSZ uo. 298:6.). Ez azt is szimbolizálja, hogy kezdődik a munkahét – a kapálással és más kétkezi munkákkal (lásd Táámé háminhágim 416. Kuntresz ácháron 108.). Mivel az is van írva, hogy nézzen az ember a tenyerére a hávdálákor, ezért úgy szoktunk csinálni, hogy behajlítjuk az ujjainkat, hogy egyszerre tudjuk a körmeinket és a tenyerünket megnézni (RSZ uo.). Kabbalisztikus előírás, hogy a hüvelyujj ilyenkor ne legyen látható (Mágén Ávrahám uo. 5.). Vannak, akik meg is fordítják a kezüket, és fentről is megnézik a körmeiket (RSZ uo.).

  1. Arra a kérdésre, hogy mi a teendő, ha valaki egyedül csinál hávdálát, és így nem tudja egyszerre a gyertyát is emelni és a kezét is odatartani, két válasz létezik. A Sulchán áruch (uo. 3. RöMÁ) szerint csak a jobb kéz körmeit kell nézni, bár elterjedt szokás, hogy az ember mindkét kezét nézi. Ha van a gyertyának tartója, akkor abba kell betenni és megnézni mindkét kezet, ha nincs, akkor felváltva kell megnézni a kezeket.

Az elfogadott vélemény szerint a nőknek ugyanúgy kötelező hávdálát hallaniuk, mint a férfiaknak, de ha van jelen férfi, jobb, ha ő csinálja a szertartást. Ha nincs jelen férfi, akkor csinálhatja nő is (lásd RSZ uo. 296:19.). Elterjedt szokás, hogy a nők csak ránéznek a gyertyára és nem nézik az ujjaikat (Kcot hásulchán 96. Bádé hásulchán 12.). Ennek talán az az alapja, hogy ezzel jelzik, a fent említett kapálás és társaik férfi munkák.

Üdvözlettel:

Oberlander Báruch

 

  • Küldés emailben