Alacsony részvételi arány és kevés fajsúlyos kérdés jellemezte a MAOIH éves közgyűlését – mely a közgyűlés után törpeegyházzá válhat.
A résztvevők beszámolói szerint csendben, mondhatni alacsony érdeklődés mellett zajlott le a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség hagyományos éves közgyűlése Ádár hó hetedikén, Mózes mesterünk születésnapján. Az érdeklődés annak ellenére is rendkívül alacsony volt, hogy több, külföldön élő tag is megjelent és a vezetés egy gyors kozmetikával igyekezett attraktívabbá tenni a közgyűlést. Erre a hétre időzítették egy új rabbinak, pontosabban dájánnak (rabbinikus bíró) az érkezését (mint ismeretes a MAOIH Weiszberger Móse Tuvja rabbi kisebb vihart kavart távozása óta, immáron két éve próbál megfelelő rabbit találni, nem sok sikerrel).
A közgyűlésen megjelent, összesen 21 fő arról is megbizonyosodhatott, hogy a Kazinczy utcában minden rendben van. Papíron legalábbis. A tavalyi éves pénzügyi mérleg minden várakozáson felüli, a 2015-ös büdzsé pedig annyira attraktív, amire nem volt példa talán sosem. Komolynak mondott fejlesztések is megvalósultak, mint például a Dessewffy utcai zsinagóga vizesblokkjának cseréje illetve korszerű hűtőgépek vásárlása a Dob utcai hússzékbe. A 75 millió forintos pályázati keretből, mely a korábbi évek elnyert pályázati összegeihez képest csillagászatinak mondható, erre is tellett.
A MAOIH 2014-es éves büdzséje mintegy 660 millió forint volt, melyből az intézmények fenntartása (három imaház és zsinagóga, a Wesselényi utcai iskola, az idősotthon, a temető és más intézmények) és egyéb kiadások cca. 560 millió forintra rúgnak, tehát elvileg sikerült komoly tartalékot felhalmozni.
A Hitközség 63 bejegyzett tagjából a közgyűlés kezdetére 19 fő jelent meg, de mivel ez nem bizonyult elégségesnek a közgyűlés sikeres megtartásához, azt az eredetihez képest fél órával későbbre meghirdetett időpontban tartották meg. Eddigre 21-re nőtt a résztvevők száma, ami már elegendő volt, így a közgyűlés nem csak, hogy megtartható lett, de olyan kardinális ügyekben is szavazhatott, mint az Alapszabály módosítása. Látszólag apróságnak tűnő, de mégis komoly változtatásokat eszközöltek tehát az Alapszabályon, így például azt, hogy a Hitközségnek nem lehet tagja az, aki más hitközség tagja (ez forrásunk szerint a 63 nyilvántartott tagból legalább 15-20 embert érint, így hamarosan a Hitközség létszáma drasztikusan csökkenhet), illetve azt, hogy új tag, csak a tagfelvételt követő 3-5 év után tölthet be vezető (vagy elnöki) pozíciót.
A tagfelvétel a hatályos Alapszabály szerint egyszer egy évben, ezen a rendes közgyűlésen van, és csak a Hitközség rabbija hagyhatja csak jóvá, ami – rabbi híján – szintén nem könnyíti meg a tagok toborzását. Így idén is csak két új tag felvétele történt meg, ami sajnos jól mutatja az érdeklődést az ortodoxia jelenlegi formája iránt. A tagság pedig – részint a tagok magas átlagéletkora, részint az elvándorlás miatt – folyamatosan csökken, ezen pedig a mostani alapszabály módosítással a hitközségből kizárt tagok nagy száma és a nehéz felvételi eljárás csak tovább ront. Ez azért is különösen sajnálatos, mert a MAOIH egyike a három, Magyarországon bejegyzett zsidó egyháznak (a Mazsihisz és az EMIH mellett és ezek közt messze a legkisebb) és mint ilyen közvetlenül részesül például az állam által fizetett örökjáradékból, szava, súlya és befolyása is van. Pontosabban lehetne.
A közgyűlés olyan, a közösséget mélyen érintő kérdéseket sajnos nem tárgyalt, mint például a Wesselényi utcai iskola tanulóinak alacsony létszáma, a szellemi vezető hiánya, a vallásos élet feltételeinek javítására és a vallásos zsidóság fellendítésére irányuló stratégia, hogy csak egy párat említsünk.