Kedves rabbi!

Szeretnék visszatérni arra a kérdésre, ami a szerdai facebookos órán merült fel. Arra vagyok kíváncsi, pontosan mi is az a sevá bráchot. Honnan ered ez a szokás és mik a „szabályai”? Mivel még sosem voltam ilyen ünnepségen, nem tudom, hogyan zajlik, mire kell figyelni.

Tisztelettel

Chájim


Kedves Chájim!

A háláchá úgy tartja, hogy a vőlegény és a menyasszony óriási boldogsága, amit a házasságkötésük miatt éreznek, olyan különleges öröm, ami hét napig tart. Ezt a Jeruzsálemi Talmud szerint (Ktubot 1:1.) Mózes vezette be, de a Tórában is van utalás rá, ahol Lábán azt mondja Jákovnak, miután elvette feleségül Leát (1Mózes 29:27.): „Töltsd ki ennek a hetét, akkor odaadjuk neked amazt (Ráchelt) is…” (lásd RáSI uo.).

A sevá bráchot lakomákon a friss házasok örömében osztoznak a résztvevők is. Valahányszor lakomát rendeznek a fiatal pár tiszteletére (Nité Gávriél – Niszuin 2. kötet 103:5.), újra meg újra elmondjuk azt a hét áldást, a sevá bráchotot (Sulchán áruch EH 62:5.), ami elhangzott a chupá (hüpe) alatt az esküvői szertartáson (Sámuel imája – Zsidó imakönyv 104–105. oldal), innen ered az ünnepség elnevezése. Bár elterjedt szokás, hogy naponta egy ünnepi lakomát tartanak (NG uo. 83:3.), és ez leginkább vacsora szokott lenni, azonban nincs korlátozva, hogy egy nap hány lakomát lehet rendezni (lásd uo. 6.), lényeg, hogy ahányszor ünnepelnek, mindannyiszor elhangzik a hét áldás (uo.).

Nem kötelező minden nap sevá bráchotot rendezni (NG uo. 3.), azonban van egy feltétele az ismételt ünnepségnek. Ez pedig az, hogy részt vegyen rajta egy pánim chádásot, egy új arc, vagyis legalább egy olyan ember legyen a lakomán, aki nem vett részt sem az esküvői vacsorán, sem az előző napok sevá bráchot lakomáinak valamelyikén (uo. 7.). Ennek oka, hogy ha csak ugyanazok vannak jelen és az egész lakoma egy „újrajátszás”, akkor az már nem akkora öröm és nem lehet elmondani a sevá bráchotot (Áruch hásulchán uo. 25.) (kivétel ez alól a szombat, amikor maga a sábesz az, ami megújítja az ünnepséget – uo. 8.).

A hétnapos örömnek másik fontos háláchájá, hogy a friss házasok nem mehetnek dolgozni, hanem egymással kell, hogy elfoglalva legyenek, élvezve egymás társaságát (uo. 64:1.). Nem mehetnek egyedül az utcán (NG uo. 56:1.), hasonlóan az olyan tiszteletre méltó emberekhez, akik mindig csak kísérővel járhatnak. Egyesek úgy vélik, kettesben járhatnak, hiszen mindketten kísérik a másikat (uo. 6.).

A hét napot a chupától (esküvői szertartás) kell számítani (uo. 62:6.). Ha pl. nyáron hétfő este 7-kor tartották a chupát, akkor egy óra múlva, amikor lemegy a nap, az első nap már el is múlt, így vasárnap naplementéig ünnepelhetik a sevá bráchotot (Chelkát möchokék uo. 7.; Pitché tsuvá uo. 12.). Ha pedig ugyanebben az időpontban, de télen házasodtak, amikor korábban megy le a nap, akkor az már a következő napnak számít, és hétfő naplementéig lehet tartani sevá báchotot. Mindig nagyon kell figyelni, hogy az utolsó napon időben be kell fejezni az étkezést és az asztali áldást, hogy még naplemente előtt elhangozzon a hét áldás (NG uo. 109:9.).

A hétnapos ünnepség csak abban az esetben van, ha ez legalább az egyik félnek az első házassága (uo. 62:6.; NG uo. 55:8. és 11. lábj.). Ha mindketten voltak már házasok korábban, akkor csak egynapos a sevá bráchot (uo.), vagyis a chupá alatt elhangzik a hét áldás és ha az esküvői lakoma még naplemente előtt ér véget, akkor még egyszer elhangozhat a sevá bráchot, és ezzel véget ér az ünneplés, még akkor is, ha tartanak azon a napon további étkezéseket az új pár tiszteletére (NG uo. 110:2.).

Kérdésként merül fel, hogy első házasságnak számít-e az esküvő, ha a vőlegénynek és a menyasszonynak már volt kapcsolatuk egymással korábban, csak nem házasság keretében. A rabbik között vita van erről, de az elterjedt vélemény az, hogy hiába volt korábban is kapcsolatuk, a házasság mégis egy magasabb szint, ami mindig előidézi a nagy örömöt, amit hét napig ünnepelünk. Ennek oka, hogy házasság nélkül nem számít elkötelezettnek a kapcsolatuk, hanem alkalmi együttlétnek tekintjük (NG uo. 110:12–13.). Abban az esetben azonban, ha házasság nélküli, de nagyon elkötelezett kapcsolatuk volt, pl. gyerekeik születtek, akkor második házasságnak számít a házasságkötésük (uo. 14.).

Üdvözlettel,

Oberlander Báruch

Megjelent: Gut Sábesz 23. évfolyam 42. szám – 2021. július 2.

 

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.