Mikve-ösvény nyílt a Templom-hegy alatt

Érdekes tanösvényt alakítottak ki a jeruzsálemi óvárosban, a Templom-hegy alatt elhelyezkedő Davidson Régészeti Központban, mely a számtalan, kétezer évnél is idősebb mikve között kanyarog.

A látogatók megcsodálhatják a különböző méretben és formában a kőzetbe vájt rituális fürdőket, melyek a zarándokünnepekre Jeruzsálembe érkező, megtisztulni vágyó zsidókat szolgálták ki. Így, nem sokkal peszách előtt különös jelentőséget kap a látogatás az új parkban.

“Háromszor az évben jelenjék meg minden férfi-személyed az Örökkévaló, a te Istened színe előtt ama helyen, melyet kiválaszt: a kovásztalan kenyér ünnepén, a hetek ünnepén és a sátrak ünnepén; és ne jelenjék meg senki az Örökkévaló színe előtt üresen.” (5Mózes 16:16)

A Tóra előírásának értelmében az ókori Izraelben minden évben háromszor hatalmas tömeg érkezett Jeruzsálembe, hogy áldozatot mutassanak be a szentélyben és közösen üljék meg a zarándokünnepeket. Ezekben a hetekben, nem sokkal peszách előtt, már zarándokok ezrei érkeztek a szent városba az ország legtávolabb vidékeiről is, sőt, a második szentély idejében külföldről is.

Az út hosszú, és fáradtságos volt, így a zarándokok első dolga az volt, miután megérkeztek Jeruzsálembe, hogy megfürödjenek a város és az ünnep tiszteltére. Nemcsak az út porát kellett azonban lemosniuk magukról, hanem rituálisan is meg kellett tisztulniuk. Erre szolgáltak a rituális fürdők, a mikvék, melyeket – különösen a második szentély idejében – nagy számban építettek Jeruzsálemben, és az oda vezető utak mentén. Izrael területén eddig 700 mikvét tártak fel. Jeruzsálemben kétszázat, az egykori szentély környékén pedig ötvenet. A medencéket a viszonylag könnyen megmunkálható mészkőbe vájták és vízálló borítással tapasztották be. Néhány fürdőnek az oldalfala és a teteje is megmaradt, ezeket vésetekkel díszítették, általában rózsamotívummal. Egyes mikvékben a medencébe vezető lépcsőt fal választja ketté. Ez azért volt praktikus, mert a vízből kilépő, megtisztult zarándok nem érintkezhetett a lefelé haladó, még meg nem tisztult társával.

A legtöbb jeruzsálemi mikve a Templom-hegy déli fala mellet található. Itt hozták létre az új tanösvényt is. A város e része, mely Dávid városa és a Templom-hegy között fekszik,  a Bibliában az Ofel nevet kapta, és Slomó (Salamon) király idejében, mintegy 3000 évvel ezelőtt kezdték beépíteni, amit régészeti leletek is bizonyítanak.

A szakemberek által restaurált és magyarázó szövegekkel ellátott, több tucatnyi mikve a Templom-hegyre vezető lépcsők előtt helyezkedik el. A feliratok nem csak a feltárt mikvét írják le, hanem részletesen ismertetik a rituális megtisztulás szabályait is. Az ünnepek idején egyszerre emberek ezrei akartak alámerülni a forrás- vagy esővízzel feltöltött medencékben, ezért épültek a mikvék ilyen nagy számban, egymástól kis távolságra. A hagyományok szerint hiába merítkeztek meg ugyanabban a medencében tömegek, a víz sohasem vált piszkossá, ahogy a falak közé szorított város is csodálatos módon képes volt befogadni a zarándokok tömegeit, és a szentélyben sem volt rossz szag, annak ellenére, hogy áldozati állatok ezreit vágták le az udvarán.

A feltárások ezen a területen a hetvenes években kezdődtek, addig az összes lelet mélyen a föld alatt pihent. A második szentélyt a polgári időszámítás szerint 69-ben rombolták le, majd a Bár-Kochvá felkelést (132-135) kísérő pusztítás nyomán nem maradtak zsidó lakosok Jeruzsálemben, így nem volt többé szükség a mikvékre sem. A bizánci korban a városba költöző emberek víztárolóvá, vagy raktárhelyiséggé alakították a medencéket, esetleg betemették őket és épületet húztak fel felettük.

A tanösvény a Templom-hegy falánál ért véget, annál a befalazott kapunál, mely Hulda bibliai prófétanő nevét viseli. A kapuhoz vezető lépcsők a mai napig jó állapotban vannak. Érdekesség, hogy a lépcsőfokokat eltérő méretűre építették, hogy a vallási áhítattól felajzott zarándokok ne rohanják meg a szentélyt, hanem tisztelettel, lassan haladjanak felfelé.

A mai látogató számára is felemelő élmény megtenni ezt az utat, s gondolatban látogatást tenni a reményeink szerint mihamarabb újjáépülő szentélyben, mely bizonyára együtt jár majd a számtalan mikve újjászületésével is.

zsido.com

Forrás: TOI

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287

 

  • Küldés emailben