Miért négyzetes alakú a tfilin?

A bár micvára való felkészülésről szóló sorozatunkban részletesen beszéltünk a tfilinről. Most nézzük meg azt, hogy miért kell szabályos szögletes formát öltenie a kis dobozkáknak.

 

A tfilin alakját a szóbeli tanból ismerjük, abból a hagyományból, amelyet Mózes az írott Tórával együtt kapott meg a Szináj-hegyen, de írásban csak generációkkal később rögzítették. A parancsolatok pontos és megfelelő betartásához az írott és a szóbeli tan törvényeire egyaránt szükség van.

A Talmud nem ad magyarázatot a tfilin formájára, vagyis ez egyike azoknak a parancsolatoknak, melyeket azért tartunk meg ebben a formában, mert az Örökkévaló így parancsolta, anélkül, hogy akár magunktól megérthetnénk, akár logikus magyarázatot találhatnánk rá. Hiába tudjuk, hogy a tfilin micvájának oka, hogy jelként szolgáljon a zsidó emberek számára, ez a tudás nem visz közelebb a parancsolat részleteinek megértéséhez. Ugyanúgy, ahogyan a kóserság szabályait is azért tartjuk be, mert Isten így parancsolta, bár nem érthetjük meg, hogy miért, a tfilineket is négyzetesre préselik, mert ez a háláchá.

A négyzetes alakot egyébként igen nehéz munkával érik el. A bőrt erre a célra készült géppel formálják megfelelő alakúra. A szerkezet működtetéséhez jelentős testi erőre is szükség van, és természetesen pontosan kell ismerni a készítésre vonatkozó szabályokat. Mivel micva teljesítéséhez szükséges eszköz készül, a tfilinkészítő mesternek mindig a fejében kell tartania, hogy ezért a micváért dolgozik.

A kabala alapműve, a Zohár azt mondja, hogy a tfilin micvájának okát a következő bibliai mondatban találjuk: „És készítsenek nekem hajlékot, hogy közöttük lakozzam” (M.II. 25:8). A hajlék, melyről szó van, a pusztai Szentély, a Miskán. A kabalisták a héber írásmódból kiinduló magyarázatot adnak, és a „betochám”, vagyis „közöttük” szót „betoch-M”, vagyis a „mem-ben” kifejezésként értelmezik. A héber írás kétféleképpen írja le az „M” hangot megjelenítő „mem” betűt: szó elején, vagy szó közben nyitott, szó végén teljesen zárt, négyzetes alakzattal: ם. Ez a forma a magyarázat szerint a négy világtájra emlékeztet, valamint a Szentély négyzetességére.

A midrás emellett azt is kiemeli, hogy a szöveg nem azt mondja, hogy „benne [a hajlékban] lakjam”, hanem azt, hogy közöttük, vagyis a zsidó nép között lakjon. Hogyan tarthatjuk be ma, amikor nem áll a Szentély, ezt a parancsolatot? Azzal, ha valaki az előírásoknak megfelelően teszi a tfilint, saját magát magasabb szintre emelve, és megteremtve azt a hajlékot önmagán belül, melyben az Örökkévaló lakozhat. Ezért is négyzetes a tfilin, hogy emlékeztessen minket a Szentély alakjára, illetve a fentebb említett parancsolatra.

Egy másik magyarázat szerint, melyet a Jeruzsálemi Talmudban olvashatunk (Nedárim 3:2) a teremtés hat napja alatt semmi olyat nem hozott létre Isten, ami négyzetes lett volna. Vagyis négyzetes alakja csakis olyan dolognak lehet, amit ember hoz létre. A négyzetes tfilin tehát az embernek azt a feladatát képviseli, hogy a materiálisat, az anyagit, a hétköznapit magasabb spirituális szintre kell emelnünk, át kell itatnunk szentséggel és ezáltal, végső célként az Örökkévaló számára alkalmas lakhellyé kell alakítanunk. Ez az ideál a messisási időkben teljesedik majd ki, adja az Örökkévaló, hogy ez minél hamarabb, még napjainkban bekövetkezzen!

 

zsido.com

 

Forrás: chabad.org

  • Küldés emailben