Mesterséges megtermékenyítés a zsidó jog tükrében 2. rész

Sorozatunk első részében megismerkedtünk a gyermeknemzés micvájával és áttekintettük a mesterséges megtermékenyítéssel (ART) kapcsolatos háláchák talmudi hátterét. A sorozat második részében az inszemináció és a lombikprogram kapcsán felmerülő vallásjogi kérdésekre és megoldásokra fókuszálunk.

Oberlander Báruch írása

Elöljáróban

Ahogy a sorozat előző részében láttuk, a kérdés háláchikus hát­tere lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos keretek között az orvostudomány segítségével fo­ganjon gyermeke a meddő párok­nak. Az elvi kérdéseken túl azonban a mesterséges megtermékenyítésnek a zsidó jog szempontjából számos megvizsgálandó aspektusa van. Ebben a cikkben áttekintjük a mesterséges megtermékenyítés általános kérdéseit, majd az egyes módszereknél (inszemináció [ICI és IUI], in vitro megtermékenyítés [IVF]) megvizsgáljuk, hogy

  1. melyek a megengedhető módszerek;
  2. teljesíthető-e ily módon a szaporodjatok és sokasodjatok micvája;
  3. mi lesz a születendő gyerek jogi státusza;
  4. ki számít a gyerek szülőjének;
  5. milyen speciális eseteket vet fel az adott módszer.

 

A mesterséges megtermékenyítés kósersági feltételei

A meddőségi kezelések elterjedésének hajnalán volt egy akadály, melynek megoldása megnyitotta a mesterséges megtermékenyítés útját a zsidó párok előtt. Ez pedig az elcserélés veszélyének elhárítása volt. Hiszen, ahogy a talmudi Eliezer ben Jáákov rabbi mondta1: „Ha az anya nem tudja, hogy ki gyermeke apja, és az apa nem tudja, ki gyermeke anyja, akkor az vérfertőzéshez vezet, és tele lesz a világ törvénytelen gyerekekkel. Erre utal az Írás2: „Ne szentségtelenítsd meg leányodat, hogy paráznaságra engedd, hogy ne paráználkodjék az ország és megteljék az ország fajtalansággal”.

A lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi (1902–1994)3, Ovádjá Joszéf (1920–2013) volt izraeli szfárádi főrabbi4 és más törvényhozók is5 arra hívták fel a figyelmet, hogy folyamatos ellenőrzéssel kell biztosítani, „hét szemmel figyelni”6, hogy a mintákat semmiképp ne le­hes­sen elcserélni, nehogy „építés he­lyett rombolást hozzon a kezelés a pár életébe”7. Bár egy ilyen elcserélés oka lehet puszta tévedés is8, nem le­het kizárni a szándékosságot9, hiszen a sajtóból is tudunk10 olyan esetekről, ahol az egyes orvosok, vagy intézetek statisztikáinak mutatóit javítandó manipuláltak a mintákkal.

Nagyon fontos, hogy a felügyelet az egész zsidó közösség által elfogadott legyen, nehogy a későbbiekben a gyerek státusza megkérdőjeleződjön11. Az utóbbi években Izraelben és az Egyesült Államokban is egyre inkább az az igen szigorú protokoll vált elfogadottá, amit a lubavicsi Rebbe útmutatását követő rabbik által állítottak össze12.

Ezekben az intézetekben a másgiáchok (vallási felügyelők) nők, mivel a kezelés egyes folyamatait személyesen kell ellenőrizni pl. a mintavételt és a visszaültetést. A másgiáchok munkája a mintavételtől egészen a megmaradt sperma megsemmisítéséig tart13. (A rabbik egyetértenek ab­ban, hogy a megmaradt spermát, illetve a nem megtermékenyített pe­tesejteket meg lehet semmisíteni, ez nem érinti az abortusz kérdését.)

 

ART és a sábesz

Általában, ha a teherbeesés megtörtént, életmentésnek számít, ha a magzatot veszélyeztető helyzetet elhárítunk. Ezért pl. szabad a várandósság megmentése érdekében szombatot szegni14. Ugyanez nem vonatkozik a terhesség létrejötte érdekében végzett, szombatszegéssel járó meddőségi kezelésekre15. (Ez nem vonatkozik a gyógyszerek bevételére, mivel azt a bölcsek megengedték nem életveszélyes betegeknek is16.) Wosner Smuél (1913–2015) Bné Brák-i rabbi szerint17 ugyanígy nem szabad szombatot szegni egy megtermékenyített petesejt miatt.

 

* * *

 

Az inszemináció (IUI)

Nem olyan régen még csak az idő bizonyíthatta be, hogy egy párnak nem lehet gyereke, ezért voltak, akik csak tíz gyermektelen év elteltével engedték a vizsgálatok és a kezelések megkezdését. Ma már néhány vizsgálattal bizonyosságot szerezhetünk a meddőségről, ezért az a vélemény vált elfogattá, hogy a vizsgálatok negatív eredménye után megkezdhető a kezelés18, ha két orvos igazolja, hogy inszeminációval sikerülhet a fogantatás19. Az in­szemináció során a spermát egy szi­likontubus segítségével juttatják az anya szervezetébe. Az előző rész­ben tárgyalt kérdéseken felül a bio­lógiai apa személyét is meg kell vizs­gálnunk, ami kihat a születendő gyermek jogi státuszára is.

 

  1. Ha a férj a donor

Ilyen esetben az előző részben20 már felsorolt, mintavétellel kapcsolatos háláchikus szabályokra kell figyelni ahhoz, hogy ne hágja át az onanizálás tilalmát.

Mesulám Jiszáchár Hurwitz (1808–1888) stanisławówi rabbi véleménye21 az, hogy csak természetes mó­-
don fogant gyerek kapcsolódik az apjához, és számít a gyerekének, így a mesterséges megtermékenyítés­ből fogant gyermek jogilag akár az apa többi gyermekével is házasodhatna. Az elfogadott vélemény ezzel szemben az22, hogy az inszemináció­val fogant gyerek jogilag is az apa gyerekének számít23.

Ez azonban nem teszi okafogyottá azt a kérdést, hogy teljesíti-e így az apa a gyereknemzés micváját. Vannak24 ugyanis, akik szerint csak teljesen természetes módon megfogant gyermekkel lehet ezt teljesíteni, mivel Isten csak olyasmire kötelezi az embert, amit saját erőből el tud végezni. Mások25 azonban a Turé záhávnak az előző számban26 már idézett érvelésére hivatkozva úgy vélik, hogy azért nem számítanak a Talmudban és más forrásokban felsorolt esetek (pl. fürdő közvetítésével teherbe esni stb.) micvának, mert micvát cselekedet nélkül, „véletlenszerűen” nem lehet teljesíteni. Azonban, mivel ezek a párok nagyon is sokat tesznek a micváért, az teljesítettnek tekintendő.

 

  1. Megtermékenyítés zsidó donor spermájával

Az összes rabbinikus vélemény megegyezik abban, hogy ez a meg­oldás ti­los. Teitelbaum Joél (1887–1979) szat­-
mári rebbe27 és más rabbik28 Bib­lia tilalomnak te­kin­tik, arra hi­vatkozva, hogy a „Fe­le­barátod fe­le­ségével ne közösülj, hogy beszennyezed magadat ve­le”29 tilalom „be­szennyezése” fizikai kon­taktus nélkül is megtörténne, sőt felmerül a kérdés, hogy a gyerek nem számítana-e mámzérnak, törvénytelen gyereknek. Mose Feinstein rabbi (1895–1986)30 és a legtöbb vé­lemény31 azonban azon az állásponton van, hogy fizikai kontaktus nélkül a fogantatás nem esik a „beszennyezés” bibliai tilalma alá, és mivel nincs vétek, a gyerek se lenne törvénytelen.

Más okok miatt azonban mégis tilos a zsidó donor használata32. Egy ilyen eljárás (1) gyengítené és lerombolná a házasság intézményét és (2) elszakítaná a házasságot a gyereknemzéstől, sőt (3) akár az előbbiek folyományaként tiltott kapcsolatokhoz is vezethet. Anonim donor esetén (4) fennáll a testvérek házasságának veszélye, hisz, az elfogadott vélemény szerint a gyerek a biológiai apjához, ez esetben tehát a donorhoz kapcsolódik, és az ő gyerekének számít, ahogy ezt majd lentebb látni fogjuk.

 

  1. Nem zsidó donor

Mivel jogilag csak a zsidó apától született zsidó gyerekek számítanak testvérnek38, a testvérházasság veszélye ilyenkor nem áll fenn. Erre alapozva Mose Feinstein rabbi (1895–1986) egy időben megengedte ezt a metódust olyankor, amikor semmilyen más út nem volt járható39. Mordecháj Jáákov Breisch (1896–1976) zürichi rabbi40 és a legtöbb rabbi szerint azonban minden más, a zsidó donornál felsorolt ellenérv fennáll ilyenkor is, ezért általánosan elfogadott nézet szerint ez az eljárás is tilos41. (Ezen érvek hatására Feinstein rabbi levélben visszakozott az engedélyével42.)

  1. A fentiek fényében érthető, hogy a lubavicsi Rebbe és más törvényhozók ragaszkodtak ahhoz, hogy nagyon szigorú ellenőrzés mellett történjen a kezelés, ezzel biztosítva, hogy nem cserélik el a mintát. Az ilyen felügyelet hiánya vezethet az olyan esetekhez, mint az Amsel Méir (1907–2007) New York-i rabbi által 1972-ben a washingtoni Seattleben dokumentált szituáció, melyben csak az orvosi utánkövetés miatt derült fény arra, hogy biológiai féltestvérek akartak házasságra lépni43.

 

  1. Az anonim donáció

Itt kell megemlíteni, hogy bár élő embernek a vér vagy egyes szervek donációját a zsidóság támogatja33, a sperma donáció az onanizáció tilalma, és a spermabankok anonimitása folytán a testvérházasság elkerülése miatt tilos34.

Jáákov Árielhez (született 1937), az izraeli Rámát-Gán jelenlegi főrabbijához egy férfi fordult tanácsért, aki korábban adott spermát bankba. Később vallásos lett, és felmerült benne a kérdés, hogy vissza kell-e vásárolnia a mintát. A rabbi azonban ehelyett azt tanácsolta35, hogy kérelmezze, hogy a mintát kutatási célokra használják csak fel, hogy ne születhessen belőle gyerek.

Mivel a spermabankokra szigorú titoktartási előírások vonatkoznak, ilyenkor az apa ismeretlen, a születendő gyerek státusza is kérdéses. Nem tudhatjuk pl. hogy törvénytelen zsidó-e, kohén-e stb. Általában, amikor egy gyerek apja ismeretlen, stuki-nak nevezi a rabbinikus szakirodalom, számolva azzal a lehetőséggel, hogy a gyerek lehet, hogy törvénytelen36. Azonban a legtöbb rabbi azon a véleményen van, hogy a spermabankból fogant gyermek nem kapja ezt a státuszt, mivel nem is biztos, hogy zsidó, és ha az is, mivel a zsidók többsége nem törvénytelen, ez a gyerek is „kóser”37.

 

Donor esetében ki a gyerek apja?

A spermabankon keresztüli donáció esetén is felmerül, hogy a donor leszármazottjának számít-e a születendő gyermek. Menáchem Káser rabbi (1895–1983) szerint44 talán a bankba adástól kezdve kvázi gazdátlannak számít, de ez az érvelés nagyon nem meggyőző. Az biztos, hogy háláchikusan a házaspár férfi tagja nem számít a gyerek apjának, ám, ha beleegyezett az eljárásba, akkor kötelessége a gyereket eltartani45.

 

A születendõ gyermek nemének meghatározása

Mesterséges megtermékenyítés ese­tén elvileg lehetőség van arra, hogy megválasszuk a születendő gyermek
nemét, a spermák szétválogatásával.  Ilyenkor a sejtek DNS állománya alap­ján különítik el az X és az Y kromoszómájúakat.

Slomo Zálmán Auerbach (1910–1995) jeruzsálemi rabbi szerint46 ez háláchikusan tilos, mert a spermák egy része eleve nem lesz felhasználva, így az az onanizáció tilalmába ütközik. Mordecháj Elijáhu (1929–2101) volt izraeli szfárádi főrabbi azonban abban az esetben, ha csak azonos nemű gyerekek vannak a családban, és a szülők mindenképpen szeretnének ellenkező neműt, hogy teljesíthessék a micvát, vagy, ha az édesanya már idősebb, akkor megengedi47.

Abban az esetben, ha nemhez kötött genetikai betegséget akarnak elkerülni, akkor mindenképen megengedett a spermák nemek szerinti szűrése48.

 

Inszemináció speciális esetekben

Bár a férj spermájával történő inszemináció a fentiek értelmében megengedett, ha nincs más lehetőség, érdemes néhány speciális esetet is megvizsgálnunk.

 

Kemoterápia

Egyes orvosi kezelések, így például a kemoterápia is, meddőséghez vezethet. Kérdés, hogy egy olyan férfinak, aki még nem teljesítette a sokasodjatok és szaporodjatok micváját, kell-e a kezelés előtt gondoskodnia arról, hogy eltárolják a spermáját. Elijáhu Báksi-Doron (született 1941) volt izraeli szfárádi főrabbi úgy véli49, a még nem házas férfiakra technikailag nem vonatkozik a micva, ezért tilos neki ezt megtenni, az onanizálási tilalma miatt. Jáákov Áriel főrabbi szerint50, mivel a házasodás számukra is micva, azért is tennie kell, hogy lehessen gyereke. Auerbach rabbi szerint51 azonban a micva egyáltalan nem kötelezi még a házas embert se ilyen szélsőséges lépésekre.

 

Háláchikus meddőség

A háláchikus meddőségnek nevezett állapot ugyancsak komoly kérdés elé állathatja a párokat. A kifejezés arra a helyzetre utal, amikor az ovuláció még a nidá idején történik, olyan korán, hogy mire mikvébe megy a nő, már nem lehetséges a fogantatás. Megengedett, vagy éppen kötelező-e ilyenkor az inszeminációt választani? Mivel a nidá idején csak a házastársi együttlét tiltott, nem pedig a teherbeesés, általában ezt az eljárást Feinstein rabbi52 és mások53 elfogadják, azonban Chánoch Dov Padwa (1908–2000) londoni rabbi54 és mások55 úgy vélik, semmiképp nem szabad kifejezetten a nidá idejére időzíteni a teherbe esést.

 

Nem házas nő

Előfordul, hogy egy nem házas nő szeretne spermabankon keresztül egyedül gyermeket vállalni, pl. azért, mert nem talál párt és fél, hogy megöregszik, mielőtt gyermeke születhetne. Ezt – bár nagyon megindító és szomorú helyzet –, mégis több ok miatt tiltja Auer­bach rab­bi56. Egyrészt, ahogy fentebb lát­tuk, spermadonortól történő fo­gan­tatás eleve tiltott. Másrészt a há­-
zasság intézményét gyengítené, és ab­ba a gyanúba keveredne, hogy há­zasságon kívüli kapcsolata van57. A születendő gyereknek sem lenne jó, ha eleve csak egy szülője lenne.

Báksi-Doron főrabbi azt mondta erről58, hogy a „fák miatt nem tekint­he­tünk el az erdőtől”, vagyis bármennyire sajnáljuk az ilyen helyzetbe került nőket, a közösséget – itt a család erejét –, nem gyengíthetjük az egyén fájdalmát, és az anya öröméért nem okozhatunk fájdalmat a születendő gyereknek. Azonban van lehetőség arra, hogy az idősödő lányok petesejtet tároljanak el a későbbiekre – természetesen kóser felügyelet mellett, azonban még orvosi szempontból sem szabad erre hagyatkozva elhalasztani a gyerekvállalást59.

 

* * *

 

In vitro megtermékenyítés (IVF) – lombikprogram

1978-ban zajlott a világ első in vitro megtermékenyítése, melynek során egy angol pár gyermeke laboratóriumi körülmények között, lombiban fogant, és a megtermékenyített petesejtet ültették vissza az édesanya testébe.

Ez az eljárás nagy vonalakban nem vet fel az inszeminációhoz ké­pest újabb háláchikus kérdéseket, ugyanakkor sokkal szigorúbb kó­ser­sági felügyeletet igényel, hiszen na­gyobb az elcserélés kockázata. Éppen ezért – és az esetleges egész­ségügyi kockázatoktól tartva – a lubavicsi Rebbe tiltotta ezt a me­tó­dust. Egy esetben adott erre en­ge­délyt, akkor, amikor megbizonyo­so­dott róla, hogy kidolgoztak egy biz­tonságos vallási ellenőrzési rend­szert (lásd fent: A mesterséges megtermékenyítés kósersági feltételei)60.

 

Lombikbébi a válás küszöbén

Az in vitro megtermékenyítés extrém volta miatt extrém helyzetekhez vezethet. Például megeshet, hogy
a pár a megtermékenyítés után úgy összeveszik, hogy válni akar és a férj nem járul hozzá a beültetéshez.

Mivel erre végképp nincs valódi háláchikus előzmény, a rabbik61 erre az esetre meglepő hasonlatot hoztak: ha indul egy közös vállalkozás és az egyik fél menet közben ki akar szállni és felszámolni a vállalkozást, akkor ehhez a Sulchán áruch62 szerint nincs joga. Ugyanígy a pár „közös vállalkozást” indított a lombikprogrammal, ebből nem lehet útközben kilépni. Azonban Sául Jiszráéli (1909–1995) jeruzsálemi rabbi szerint63 itt olyan mérvadó dolog történt, ami semmisé teszi a „vállalkozást”64. Egy harmadik vélemény szerint65 azonban itt már nem a szülők döntenek, a megtermékenyített petesejt egy önálló entitás, nincs senkinek joga megállítani a „vállalkozás” folytatását.

Szerintem a fenti csak abban az esetben igaz, ha már megtermékenyítették a petesejtet, de biztos, hogy tilos a petesejtet a nő vagy a férfi beleegyezése nélkül felhasználni, ez többek közt lopásnak számítana66.

 

A megmaradt „anyag” felhasználása

Mose Sternbuch (született 1926) jeruzsálemi rabbi szerint67 nem számít abortusznak a megtermékenyített, de még fel nem használt petesejtek megsemmisítése. Sőt, Wosner rabbi szerint68, ha a kezelés után megmaradt megtermékenyített petesejt, azt helyes minél előbb megsemmisíteni, nehogy nem illően legyen felhasználva. De Mordecháj Élijáhu főrabbi szerint69 ez igaz a megmaradtakra, de azokat, amiket alkalmasnak találtak a beültetésre, nem szabad megsemmisíteni. Lévi Jichák Halperin (született 1933) jeruzsálemi rabbi egyetért ugyan Wosner rabbival, mégis úgy véli70, jobb ezeket az „extra” petesejteket kutatási célra felajánlani. Egyetértés van abban a kérdésben, hogy ha genetikai betegséget fedeznek fel benne, akkor meg lehet semmisíteni.

 

Cikkünk harmadik részében a sokat vitatott béraanyaságnak és az örökbefogadásnak a háláchikus vetületét vesszük górcső alá.

 

Szgulák: Tettek, amik elősegítik az isteni áldást

A lubavicsi Rebbéhez az egész világról emberek ezrei fordultak tanácsért. Keretes írásainkban gyer­mektelen pároknak írt leveleiből vá­logattunk, melyeken keresztül olyan szgulákat ismerhetünk meg, melyek a Rebbe szerint elősegíthetik a gyermekáldást.

 

Az örökkévalóba vetett hit

„Erősítsék meg a bitáchont, az Istenbe vetett bizalmukat, a világ teremtőjébe és vezetőjébe vetett bizalmukat. Mert ez [ti. a sokasodjatok és szaporodjatok] az első micva, ami a Tórában le van írva, és ha megerősítik megfelelő viselkedéssel hitüket a parancsolat parancsolójában, akkor biztos hogy örömben fogják tudni teljesíteni ezt a micvát71.”

 

Házasságszerzés

„Azt írják, hogy maguk segítettek a siduch-ban, ennek jutalmát nem lehet eléggé hangsúlyozni, különösen szívük kívánságnak kapcsán, hogy hamarosan saját gyerekük legyen74.”

 

Vendégfogadás

„Amit ír, hogy fiúért kér áldást… apósomtól, az előző rebbétől hallottam, akire az őt megelőző rebbéktől szállt rá ez a tanítás, hogy otthonában fogadjon vendégeket. Ennek alapja az Írás72, mely úgy is fordítható: mivel érdemli ki az ember a fiú gyereket (náár), azzal, ha vendéget fogad (et orcho). Természetesen a vendégek szeretete az összes többi micva és a Tóra elfogadása mellett kell, hogy része legyen az életének73.”

 

  • Küldés emailben