Menekülnének a török zsidók?

Törökország kormánya azt ígéri, megvédi a zsidókat, ugyanakkor nyíltan antiszemita retorikát használ. A kivándorlás még nem indult be a kisszámú török zsidó közösség köreiből, de a „bőröndök készenlétbe vannak helyezve”.

Alig néhány hónappal azután, hogy az iszlamista AKP vezette ankarai kormány lényegében saját toleranciájának ünneplésére használta fel a négyéves munkával felújított edirnei zsinagóga átadását, a törökországi zsidó közösség újra aggodalommal néz a közösség jövője elébe.

Az ötven év után márciustól újra működő nagy zsinagóga (amely Európa harmadik legnagyobb zsidó imaháza) átadásán a külügyminiszter-helyettes, Bulent Arinc felidézte, hogy 500 éve spanyol földről, míg a 30-as években Németországból menekültek sokan országába, és hangsúlyozta, hogy „a zsidó közösség elválaszthatatlan része a török kultúrának.” Ugyanakkor kitért a török vezetés és Izrael nyílt konfliktusára, amikor azt mondta, ketté kell választani az államközi és a kultúrák közti kapcsolatokat.

Azonban a – Törökországban évszázadokig viszonylag békében élő – zsidó közösségek esetében nem nagyon lehet érvényesíteni ezt a különbséget a gyakorlatban, mert nehéz szétválasztani az Izrael-ellenes, ún. „anticionista” nézeteket az alig leplezett antiszemitizmustól. Ezért Törökország kisszámú (15-20 ezresre becsült) zsidó közösségén az utóbbi időben egyre nagyobb a nyomás.

Az ellenséges retorika, ami időnként a kormányzó iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyes illetékeseinek szájából elhangzik, egyre nyugtalanítóbb. Főleg, amikor az államfő, Recep Tayyip Erdogan él vele – írja a jta.org.

A lapnak nyilatkozó szakértő Denis Ojlavo elmondta: Erdogan és pártja a szavazat maximalizálás érdekében erőteljes izrael-ellenes retorikát használ, ami azért különösen problematikus, mert az átlagos török polgár nem tud különbséget tenni általában a zsidók és Izrael között.

A felmérések szerint növekszik az antiszemitizmus a török társadalomban, amit erősítenek a médiában megjelenő és a kormányzati illetékesektől hallható negatív megjegyzések. (Egy friss felmérés szerint a törökök 42 százaléka úgy látja, Izrael fenyegeti leginkább az országukat.) Az Anti Defamation League antiszemitizmus-indexéből látszik, hogy a megkérdezettek 69 (!) százaléka rendelkezik zsidóellenes előítéletekkel, ez a 49 milliós lakosságból 34 millió embert jelent. Az ADL tavaly közleményben fejezte ki aggodalmát a törökországi zsidókat körülvevő „egyre ellenségesebb környezet” miatt. A kisebb-nagyobb atrocitások mellett előfordult, hogy zsinagógákat is értek terrortámadások.

Cefi Kamhi korábbi képviselő, ismert zsidó közéleti szereplő úgy látja, Erdogan populizmusa oda vezetett, hogy a fiatal zsidók egyre inkább külföldön képzelik el saját és gyermekeik jövőjét.

torok-zsidok

Török zsidók a restaurált edirnei zsinagógában

Az elnök 2013-ban például a feltételezett külföldi zsidó spekulánsokat támadta. A tavalyi gázai háborús konfliktus idején török tüntetők százai támadták meg az izraeli nagykövetséget és a nagykövet rezidenciáját a fővárosban, Ankarában. Erdogan „fasizmussal” és „szisztematikus népirtással” vádolta meg Izraelt, és – mint az nemrég kiderült – 200 millió dollárt ígért a palesztinoknak Gáza újjáépítésére (igaz, mindeddig csak 520 ezer dollárt utaltak át).

Mindennek ellenére a törökországi zsidók elvándorlása meg nem indult be jelentősen, 2012 és 2014 között 204-en települtek át Izraelbe, jóval kevesebben, mint 2009 és 2011 között. Mivel a közösség többsége szefárd zsidó, sokan élnek a portugál kormány új programjával is, ami állampolgárságot biztosít a korábban száműzöttek leszármazottjainak.

A Haaretz a The New York Times információjára hivatkozva arról ír, sokan Spanyolországra tekintenek, annál is inkább, mert a madridi parlament e hónapban ugyancsak arról szavaz, megadja-e a spanyol állampolgárságot az 1492-es inkvizíció idején elűzött zsidók leszármazottainak. Egy angol nyelvű török portálon megjelent információ szerint ugyanakkor a török zsidó közösség részéről visszautasították, hogy a török állam antiszemitizmust gerjesztene, és emiatt ők a kivándorlást fontolgatnák. Állásfoglalásukban visszautaltak közösségi vezetőjük márciusi, az edirnei zsinagógában elmondott beszédére, ő ugyanis „háláját fejezte ki” Erdogannak, amiért „változást hozott” a törökországi kisebbségek életébe.

Sami Aker újságíró – aki már Izraelben és az Egyesült Államokban is élt – ugyanakkor a jta.org-nak úgy nyilatkozott: a török zsidó közösség azért mozdul nehezebben, mert szerinte, nem illenek be máshova, 2000 éve élnek ott megszakítás nélkül. Egy másik megszólaló úgy fogalmaz: „a táskáink nincsenek bepakolva, de az ágy alatt állnak készenlétben”.

Munkatársunktól

Kép: jta.org

 

 

 

  • Küldés emailben