Megújuló zsinagógák Magyarországon – körkép

A magyarországi zsidó közösség újjászületésének szimbólumaként is felfogható, hogy egymás után újulnak meg a korábban elhagyatott, pusztulófélben lévő zsinagógák.

Gabonatároló, lisztraktár, ruhaüzlet, iskola, könyvtár, bútorraktár, sportcsarnok, postahivatal, református templom, edzőterem, lakóház – csak néhány funkció, amely a szocializmus évei alatt az elárvult vidéki zsinagógákba költözött. Már, ha az épületek egyáltalán fennmaradtak – a háború alatt elkezdődött rombolást ugyanis a háború utáni évtizedek végezték be. A holokausztban meggyilkolták a vidéki magyar zsidóságot, alig akadt túlélő. Ahogy a meggyilkolt zsidó családok házait kifosztották, úgy a zsinagógák kegyszereit is ellopták a háború végén.

A vidéki közösségek után maradt üres zsinagógák, imaházak naponta szembesítették a lakosságot a szégyenletes múltra. Így aztán sok helyen a települések vezetői a szembenézés helyett igyekeztek eltakarítani a múlt vádló szimbólumait. Mintha az lett volna a cél, hogy az egykor virágzó zsidó közösségek emléke se maradjon meg. Ha találtak új funkciót az épületnek, akkor legalább arra megmaradt az esély, hogy a falak megmeneküljenek. Az Egységes Magyar Izraelita Hitközség jóvoltából 2010-ben újjáavatott Óbudai Zsinagógát korábban például tévéstúdióként használták.

Óbudai zsinagóga

Óbudai zsinagóga

A rendszerváltás után a megmaradt zsinagógára több figyelem jutott. Többek között a zsidó szervezetek és a hitközségek nyomására az önkormányzatok is próbálták menteni, a még menthető épületeket. Később az uniós források is megnyíltak. Ennek köszönhetően az utóbbi években új lendületet kaptak a zsinagóga felújítási projektek.

Határon innen

A kormány 2014-ben, a holokauszt-emlékévben célul tűzte ki, hogy a felújítással az egykori zsinagógák újra „a vallási vagy a helyi közösségi, kulturális élet színtereivé váljanak”. Ennek jegyében a kabinet 2015-ben és 2016-ban 15 felújítási kiemelt projektet támogat.

Így újul meg többek között a szegedi zsinagóga, Európa harmadik, Magyarország második legnagyobb zsinagógája. A zsinagógát 1900 és 1903 között emelték, Baumhorn Lipót tervei alapján. A szegedi Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, a magyar szecesszió egyik meghatározó műemléke. A monumentális, 48,5 méter magas épület a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat. A kupolabelső a világot szimbolizálja. A zsinagógában 1340 ülőhely található. A felújításra nagy szükség van, mert a 112 éves épület többször beázott, a tetőszerkezet gerendái elöregedtek, korhadnak, a kistornyok beszakadtak, a galambok a kupolákban okoztak különböző sérüléseket. Az első ütemben a három beszakadt és beázott kistorony felújítására 50 millió forintot fordítanak. Ebből azt az állagmegóvó munkát tudják elvégezni, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy ne kelljen bezárni a zsinagógát. A munkálatokra megítélt 950 millió forintból a tetőt és a kupolákat újítják majd fel, szigetelési és állagmegóvó munkákat végeznének el.

Szeged1

Szegedi zsinagóga

A kormány tavaly hárommilliárd forintot különített el a Rumbach utcai zsinagóga rekonstrukciójára, és az ott helyet kapó Együttélés Háza elnevezésű projekt megvalósítására.

Nemrégiben fejeződött be a debreceni Pásti utcai zsinagóga felújítása félmilliárd forint európai uniós és hazai központi támogatásból. A debreceni zsidónegyed felújítási programja 2013-ban indult a Kápolnás utcai zsinagógával.

Pásti utcai zsinagóga Debrecenben

Pásti utcai zsinagóga Debrecenben

A gyöngyösi zsinagóga is megújul, a Status Quo Ante Zsidó Hitközség helyi vezetőjének tájékoztatása szerint kulturális centrummá, a keresztény-zsidó párbeszédet szolgáló rendezvények központjává alakítják az épületet, amelyet a szocializmusban bútorraktárnak használták. A gyönyörű, kupolás épületben, berendeznek egy állandó kiállítást, amely a városban felnövő Richter Gedeon életét mutatja be. Az első magyarországi gyógyszergyár megalapítóját a nyilasok a Dunába lőtték. A hitélet is visszatér a falak közé: a gyöngyösi izraelita gyülekezet használja majd a zsinagógát.

Már folynak az egyeztető tárgyalások a miskolci zsinagóga felújítása kapcsán is. A tervezés szakasza nyáron befejeződik. Egyelőre még nincs meg a munkálatokra a pénz, az állami támogatás ugyanis csak az állagmegóvásra elegendő. Az épület nagyon rossz állapotban van, vizesedik és sok helyen omladozik.

Uniós forrás felhasználásával a tokaji zsinagógát már rendbe tették, a helyszín ma kulturális és konferencia-központként üzemel. A mezőcsáti zsinagóga pár éve esett át nagyszabású felújításon, ami az alföldi kisváros egyik büszkesége, legszebb kulturális épülete lett. Az uniós pénz kevés lett volna, a rekonstrukcióhoz kellett az elkötelezett polgármester támogatása is.

Gyöngyösi zsinagóga

Gyöngyösi zsinagóga

Határon túl

A kormány támogatja a határon túli zsinagógák megmentését is. A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagóga belső tereinek felújítására fél milliárd forintot biztosított, az ígéretek szerint az épület olyan lesz, mint amikor 1902-ben átadták. A VajdaságMa hírportál szerint „jövő év őszére fejeződhet be a szabadkai zsinagóga felújításának több évtizedes projektuma: addigra várhatóan véget érnek a munkálatok a felújítási sorrendben utolsó, északi homlokzaton, illetve a belső tér restaurálásával végeznek. A munkálatokhoz szükséges eszközöket Szabadka város és Magyarország kormánya biztosította.” Sokan nem tudják, hogy a szabadkai zsinagóga terve eredetileg a szegedi zsinagóga építésére meghirdetett pályázatra készült. Komor Marcell és Jakab Dezső építészek pályamunkája a második helyezést érte el. A szecesszió sajátosan magyar stílusához tartozó gyönyörű zsinagóga így épült fel végül Szabadkán. Az ólomüvegek terveit Roth Miksa készítette.

Szabadkai zsinagóga

Szabadkai zsinagóga

Helyreállították a 20. század első felében Papp Gyula és Ferenc Szabolcs által tervezett mór-stílusban épült ungvári zsinagóga üvegkupoláját is. A ’70-es és a ’90-es években a belső tér radikálisan átalakult, de néhány díszítés megmaradt az eredeti formájában. Az eredeti belső üvegkupolát bádogtetővel fedték be korábban. Az épület jelenleg koncertteremként működik.

Ungvári zsinagóga

Ungvári zsinagóga

Ahogy arról beszámoltunk, megmenekül a pusztulástól a nagyváradi Cion zsinagóga is. Az eklektikus épület Busch Dávid és id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján készült el 1878-ban. Az Európai Unió regionális fejlesztési alapja több mint 1,4 millió eurót adott a rekonstrukcióra, további 400 ezer pedig magyarországi regionális fejlesztési pénzekből származik. A projekt ugyanis két jelentős történeti értékkel bíró zsinagógát karolt fel: Romániában a nagyváradit, a határ innenső oldalán pedig a debreceni Kápolnás utcai zsinagógát. Így együtt részévé váltak egy regionális kulturális, turisztikai, vallási és oktatási programnak. A már felújított debreceni zsinagóga újra vallási célokat szolgál, tavaly szeptemberben készült el. A nagyváradi Cion zsinagógában tavaly februárban kezdték meg a munkákat, a kupola restaurálása volt az egyik legnehezebb feladat. A mór-stílusú mintáknál igyekeztek a legjobban előhozni az eredeti színeket. A Sebes-Körös fölé magasodó zsinagóga, Nagyvárad egyik fontos látványossága, hosszú évekig ált üresen, egyre romló állapotban. Nagyváradon még öt másik zsinagóga található, a két ortodox szintén felújítás alatt, három másik továbbra is magára hagyottan áll.

Nagyváradi zsinagóga

Nagyváradi zsinagóga

A korábban műtrágyaraktárnak használt losonci zsinagógát is felújítják. Az Európai Unió 2,3 millió eurós támogatásának köszönhetően, végre megújulhat a romos losonci zsinagóga, amit korának híres építésze Baumhorn Lipót tervezett. Az ő munkája egyebek mellett a szegedi és az újvidéki zsinagóga is. Ez év elején jelentette be a dél-szlovákiai város vezetése, hogy uniós alapokból szerzett pénzből renoválják az épületet, ami kulturális központként fog működni. Az 1926-ra elkészült, több mint 35 méter magas kupolájú zsinagóga az egyetlen, ami megmaradt Losoncon a korábbi ötből. Az épület a Baumhorn munkásságára jellemző nagyszabású, eklektikus stílusban épült. Az építész, több mint 20 zsinagógát tervezett, a már említetteken kívül például Makón, Nyitrán, Nyíregyházán és Szolnokon is. A losonci zsinagógát a kommunista hatóságok államosították 1948-ban és 30 éven keresztül műtrágyaraktárnak használták. Ezután üresen állt és még rosszabb állapotba került. A ’90-es években új tetőt kapott, de mostanáig nem volt pénz a további munkákra. A nemrég megkezdődött felújítás első heteiben régészek dolgoznak a helyszínen, aki már felfedeztek egy 1863-ban lezárt időkapszulát is, a mostani épület helyén ugyanis korábban szintén zsinagóga állt. A kapszulában a korábbi zsinagóga alapításával kapcsolatos dokumentumokat, valamint arany és ezüst érméket találtak egy üveg tárolóban. A tárolón egy bizonyos Ján Kossuch neve szerepelt, akinek üveggyára volt és vélhetően pénzzel is támogatta a zsinagóga építését.

Losonci zsinagóga

Losonci zsinagóga

 

2016. április 12-én sok száz ünneplő avatta újra Budapest legrégebbi zsinagógáját Óbudán, annak örömére, hogy a zsinagóga 8 hónapos munka után visszakapta eredeti 1821-es belső díszítőfestését. A zsinagóga 2010-ben nyerte vissza eredeti rendeltetését. Az EMIH használatba vette az épületet, és példátlan közösségi összefogással, magánadományokból megkezdte a felújítást. Az azóta kialakult közösség együttes erővel dolgozik azért, hogy a páratlan szépségű belső tér ismét eredeti pompájában ragyoghasson. A zsinagóga ma Budapest egyik legaktívabb és leglátogatottabb vallási és közösségi központja. Mindennapos a közös imádkozás, heti többszöri alkalommal tartanak tanulóköröket, beszélgetéseket, közösségi összejöveteleket és itt működik a legnagyobb vasárnapi iskola, az Álef kids közel 200 fiatal hallgatóval.

A zsinagóga ugyan továbbra is a Magyar Televízió tulajdona, az elmúlt években az EMIH komoly felújítási munkákat végzett az épületben, melyek egy része magánadományokból, egy része állami támogatásból valósulhatott meg. A stúdiórendszer elbontását követően gondoskodni kellett az épület statikai megerősítéséről, megtörtént a tetőszerkezet felújítása, kialakították a ma is használatos imateret, felújították a Tóraszekrényt, mobil tóraolvasó asztalt állítottak fel és részlegesen visszakerültek az ólomüveg ablakok is. Mindezeken túl vizes helyiségeket, az első emeleten közösségi teret, illetve egy emelettel feljebb átmeneti gyermekközpontot alakítottak ki a látogatók számára.

A megújulás idén tavasszal véget ért fejezetében a magyar állam támogatásának, illetve a Róth család és a közösség nagylelkű adományainak köszönhetően restaurálták az imatér belső felületét, visszaállították a csillárokat, kialakították a végleges konyhát, valamint villanyszerelési munkálatokat és gépészeti felújítást végeztek el a nagy múltú épületben.

Az EMIH nemcsak Budapesten, hanem vidéken is különleges törődéssel ápolja a múlt emlékeit, hogy azokat újra birtokba vehesse a zsidó közösség. Egyik legfőbb projektje a Tokaj-Hegyaljához kötődik, a célja pedig, hogy a valamikor virágzó tokaj-hegyaljai zsidó tradíció tovább éljen. Kevesen tudják ma Magyarországon, hogy a holokauszt előtt Észak-Magyarországon gyakorlatilag minden településen komoly zsidó közösség élt. A zsidók részesei voltak annak a sikernek, amely a tokaji bort világhírűvé tette.

Az EMIH Olaszliszkán, a volt zsinagóga területén emlékparkot hozott létre, illetve nemrégiben felújított mádi zsinagóga mellett rendbehozta a rabbiházat, amely zarándokházként működik.

 „A tokaj-hegyaljai zsidóság Tokaj-Hegyalján évtizedek óta sajnos már csak emlék, de mégis az ilyen megemlékezések rámutatnak, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében, melynek emlékét ápolnunk kell – nyilatkozta Köves Slomó az EMIH vezető rabbija, amikor átadták a mádi zsinagógát.

 

Munkatársunktól

 

A fenti cikk az Egység májusi számában megjelent írás bővített változata.

 

  • Küldés emailben