Szombat, Szukkot - Ünnepi gyertyagyújtás időpontja: 2020-10-02 18:02 - Ünnep kimenete: 2020-10-04 19:02:00

Megtalált jegygyűrű – Újjáéledő zsidó élet Mádon

Több mint hét évtized szünet után tartották meg az első esküvőt, majd most tavasszal az első purimi vigasságot a tokaj-hegyaljai Mádon annak jeleként, hogy visszatérőben van a zsidó élet a vidéki Magyarországra. Az utóbbi éveknek köszönhetően más kisebb Borsod megyei településeken, így Bodrogkeresztúron vagy Bodrogkisfaludban is dolgoznak vagy laknak újra zsidók. A mádi zsidókat éppen hetvenöt éve, 1944 májusában deportálták Sátoraljaújhelyről az auschwitz–birkenaui haláltáborba. Alig negyvenen tértek vissza. A Magyar Nemzet riportja.

 

A langaléta Fuchs rabbin úgy áll a csikósruha, mint ha ráöntötték volna. Egy bohóccal, egy bóherrel és egy nyuszifüllel ékesített figurával táncol. A bóher, a rabbinövendék a nevemet kérdezi, belém karol, balra forgat, jobbra forgat, így nem szédülünk el. A ruhája sarkán lógó szemlélőrojtok a levegőben himbálóznak. Férfitánc ez. Ortodox zsidó nem táncol más feleségével, lányával.

A rabbi az erősítőn babrál. „Rabi Náhmán m’Umán / kápájim, sámájim / tuc, tuc, tuc…” – bömböl a haszid sláger. Az izraeli Itzik Dadya énekli, a YouTube-on 7,7 milliószor nézték meg az egyik változatát. Az umanyi Nahman rabbiról szól, aki mindig vidám, táncol, örvendezik. Umany ukrajnai város, ahol 1941-ben 17 ezer zsidót öltek meg a németek. Most tér vissza a zsidó élet Umanyba.

A mádi rabbiházban vagyunk, a Szerencsi járás 2200 fős településén. Hetvenöt éve, 1944 tavasza, a német megszállás és a magyar holokauszt kezdete óta ez az első purimi vigasság itt.

– Különleges alkalom ez számunkra. Olyasmi, amiről nagy elődeink sem gondolták volna, hogy megtörténhet – mondja Fuchs Jehósua. A Floridából származó rabbi 2016 óta él Miskolcon a családjával, és felesége révén beszéli nyelvünket is. Büszkén mutatja csikósjelmezét.

A szerencse forgandóságát jelképező maskarák hozzátartoznak a legvidámabb ünnephez. Purimkor arra emlékeznek a zsidók: 2500 évvel ezelőtt sikerült meghiúsítani Hámánnak, a perzsa király főemberének tervét. Hámán el akarta pusztítani a zsidókat.

Mád nem Brüsszel vagy Párizs: nem áll biztonsági őr a zsinagóga előtt, a bejáratnál nincs fémdetektor. A hívek autóval vagy szervezetten, különbusszal érkeznek. Főleg az innen 44 kilométerre fekvő Miskolcról és környékéről. Angol és héber szót is hallani. Egy ortodox család Bodrogkisfaludban akarja újrateremteni a zsidó életet. Az egyik hívő, a már nagypapa korú Kalmár István – aki a 3500 fős Taktaharkányban él – az unokáival jött. Alsózsolcáról mesél, a nemrég bezárt Sanmina elektrotechnikai gyárról, ahol több százan dolgoztak. A cégvezető kipában járt, senki nem bántotta, meg nem szólta.

– Taktaharkányban rólam is tudják, hogy zsidó vagyok. Nincs ebből probléma, ezen a környéken régen is éltek zsidók – mondja nagyot szippantva izraeli márkájú cigarettájából. Ma is behozatja ezt a fajtát, hiányzik neki az ismerős íz. Kalmár István tizenöt évet élt Izraelben, családi okokból települt vissza.

– Miskolcon van egy-két antiszemita, de ők Pestről jöttek. Tavaly a helybéliekkel együtt gyújtottuk meg az utcán a hanukai gyertyákat – ezt már Bonta Páltól hallom, a megyeszékhelyen élő, ötven év körüli vállalkozótól. Az ingatlanokkal és napelemekkel foglalkozó férfi a feleségével ruccant át Mádra. Az utóbbi időben kezdte el keresni zsidó gyökereit, foglalkoztatja a vallási spiritualitás.

Magyarországon 1944. április 16-án kezdődtek a gettósítások Kárpátalján és az északkeleti országrészben. Az első Orbán-kormány döntése nyomán 2001 óta ez a nap a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Mádról több száz embert hurcoltak el Auschwitz–Birkenauba, amely 1944 óta a legnagyobb magyar temető. Májusban indultak a deportálóvonatok Sátoraljaújhelyről Kassa felé, ahol átadták a zsidókat a németeknek. Az 1944. március 19-e után német megszállás alatt álló országban pár hét leforgása alatt 437 ezer vidéki zsidót deportáltak.

Horthy Miklós kormányzó 1944 júliusában leállíttatta a transzportokat, de néhány vonatot ezután is indítottak még. Egy deportálási listán olyan mádiak is szerepelnek, mint egy hétéves kislány, Neumann Anikó vagy Lichtmann Dávid, akit 83 esztendősen kényszerítettek marhavagonba. Egyikük sem jött vissza. Összesen 600 ezer magyar zsidót öltek meg a holokauszt során.

 A riport itt folytatódik

 

Forrás: magyarnemzet.hu 

  • Küldés emailben