Úgy tűnik, végre sikerült megállapítani, ki írta az alapító szöveget 1948-ban.
Az Izrael hetvenéves fennállását ünneplő rendezvényeken a világon mindenütt elhangzik a zsidó állam békéjéért mondott ima, mely e szavakkal kezdődik: „Atyánk az égben, Izrael sziklája és megváltója, áldd meg Izrael Államát, megváltásunk kezdetét.” A legtöbben azonban nem tudják, hogy évtizedes rejtély lappang e sorok mögött: nem lehet ugyanis tudni, hogy ki írta 1948-ban ezt az imádságot, mely a mai napig része a zsidó liturgiának. Egészen mostanáig két tábor létezett, az egyik S. J. Agnon költőnek, a másik Jicchák Hálévi Herzognak, az újonnan alapított állam első askenáz főrabbijának tulajdonította a szöveget.
Egy izraeli kutató, Joel Rappel legújabb kutatási eredményeinek köszönhetően azonban, úgy tűnik, megoldódik a kérdés. Szerinte Herzog rabbi, a Munkapárt jelenlegi elnöke, Jicchák Herzog nagyapja volt a szerző, és az általa írott szöveget szerkesztette meg barátja, a Nobel-díjas Agnon. A bizonyítékokra az Izraeli Nemzeti Könyvtár archívumában található anyagok között bukkant rá Rappel, aki azt is elmagyarázta, miért olyan fontos, kinek tulajdonítható a szöveg: „Sokak – elsősorban vallásos emberek – számára az Izrael Államáért mondott ima fontosabb, mint Izrael függetlenségi nyilatkozata. Ezért aztán természetesen fontos, hogy ki írta. Azért is jelentős a kérdés, mert ha egy író írta az imát, akkor nincs [vallásos] szentsége. Ha egy rabbi írta, az azt jelenti, hogy a vallásos liturgia követelményei közé tartozik [a felolvasása].” Ha Herzog rabbi a valódi szerző, akkor az imádság vallásos jelentőséggel bír, mely minden zsidót Izraelbe hív és az államalapítást vallásos cselekedetként, a végső megváltás kezdeteként értelmezi.
Az imát először a Háárec nevű újság jelentette meg 1948. szeptember 20-án. Bár a cikk kijelenti, hogy az askenázi és a szfárádi főrabbi, valamint számos más, vezető rabbi, zsinagógai felolvasásra ajánlja az imát, a szöveg nem jelöl meg egyetlen szerzőt sem, viszont a szöveg alatt ez olvasható: „Azt mondják, hogy Herzog főrabbi szerint S.J. Agnon író is részt vett az ima megformálásában.”
Bár a maga idejében explicit módon nem jelentették ki, de Herzog rabbit tartották a fő szerzőnek mindaddig, amíg 1983-ban meg nem jelent egy cikk az izraeli Máárivban, melyben Dr. Dávid Támár Agnon szerzősége mellett érvelt. Véleményét egy, Agnon kézírásával írott szöveg fényképére alapozta. Rappel azonban néhány évvel később hozzájutott ahhoz a kézirathoz, melyről a fénykép készült. Ez a dokumentum egy borítékban lapult, melyre az volt írva: „Az állam imája, másolva és javítva Agnon úr által, az ő kézírásával”.
További húsz évbe telt azonban, mire Rappel megtalálta a végső bizonyítékot a főrabbi szerzőségével kapcsolatban. Egy 1948-ból származó levélről van szó, melyet a rabbi küldött Agnonnak: „A diaszpóra különféle közösségeinek a tagjai arra kértek, hogy javítsam az állam jóllétéért és vezetőiért elmondandó imát. Diaszpórában élő testvéreink megbíznak bennem, én pedig megbízom benned, mert te rendelkezel megfelelő költőiséggel és stílussal, és fiatal korod óta istenfélő ember vagy, és te vagy a legalkalmasabb az ima javítására.” Herzog rabbi egy, az államalapítás tízéves évfordulójára írott cikke tette fel az i-re a pontot: „az általam bevezetett ima”-ként utalt az államért mondott imára.
Agnon és Herzog közeli jó barátok voltak, kölcsönösen tisztelték egymást és bíztak egymásban. Úgy tűnik, a rabbi írta az eredeti szöveget, és a költő öt szót javított benne. Mivel azonban szent szövegekből nem szabad kitörölni szavakat, Agnon újra leírta – a saját módosításaival az egész szöveget; ez az eredete annak a változatnak melynek fényképére Támár alapozta a véleményét.
A szerzőség biztos tudatának fényében Rappel ismét kiemeli a szöveg három legfontosabb szavát: résit cmichát geuláténu – megváltásunk felvirágzásának kezdete. „Ha egy rabbi írta [ezt], az azt jelenti, hogy Izrael Állam [megalapítása] isteni cselekedet volt. Ez nagyon fontos.”- magyarázta Rappel. „Ha bemegyünk egy vallásos cionista iskolába, és megkérdezzük, ki tudja az „Izrael békéjéért mondandó imádság”-ot, kívülről fújja mindenki.” Herzog imája tehát a vallásos cionizmus köteléke Izrael Államhoz.
Idővel a zsidó államot érintő politikai viták miatt sok helyen megváltoztatták az eredeti szöveget, vagy egyes részeket kivágtak belőle, vagy bővítették. „A politika ezzel az imával bekúszott az imakönyvbe, mivel ennek [a szövegnek] politikai jelentősége van. Például a 2005-ös gázai kivonulás során sok zsidó azért változtatott a szövegen, mert úgy gondolták, hogy az állam megcsalta őket a Gázából való kivonulással.” Az új szövegváltozat kihangsúlyozza az ország területi egységébe vetett hitet és kiemeli az állami vezetők vallásosságának fontosságát is. Ám Rappel szerint Herzognak nem voltak az imával politikai szándékai. Ő csupán „vallásos Függetlenségi Nyilatkozatot” írt Izrael Állam számára.
zsido.com
Forrás: TOI