Megoldódik az illegálisan épített beduin település sorsa?

Heti izraeli hírösszefoglaló

Úgy tűnik, békés megoldást találtak az illegálisan épített és bontásra ítélt beduin telep problémájára. Hosszú hónapok óta egy mindössze 180 fős, félnomád beduinok lakta, sátrakból és viskókból álló beduin falu, Khán-el-Ámár sorsa foglalkoztatja az izraeli és a nemzetközi közvéleményt. A település a Tel-Avivot a Holt-tengerrel összekötő 1-es autópálya közvetlen közelében fekszik, Jeruzsálemtől keletre, egy Kfár Ádumimhoz tartozó földdarabon.

A Júdeai-sivatagban számos beduin közösség él, ám legtöbbjük gazdátlan területen építi fel egyszerű lakóépületeit és karámjait. Khán-el-Ámár azonban állami földön fekszik, ráadásul veszélyesen közel az autópályához. A hosszas jogi huzavona után az izraeli Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, nincs helye további vitának, a települést fel kell számolni. Az állam néhány kilométerrel arrébb, Ábu-Disz város mellett alakított ki nagyságrendekkel rendezettebb és komfortosabb területet a lakosok számára.

Sajnálatos módon a Palesztin Hatóság remek propaganda-lehetőséget látott az ügyben, és megtiltotta az egyébként kompromisszumkész beduinoknak, hogy bármit is elfogadjanak a “cionista megszállóktól”. Ezzel egy időben számos külföldi, baloldali mozgalom is aktivistákat küldött a beduin telepre, olyanokat, akik a fizikai erőszaktól sem riadtak vissza az izraeli rendfenntartókkal szemben. Az Európai Unió, amely nagy összeggel támogatta az illegális falut és engedély nélkül húzott fel épületeket a területén, határozottan felszólította Izraelt, hogy álljon el a kitelepítéstől.

Kfár Ádumim lakóinak egy csoportja a jó szomszédság szellemében megpróbált segíteni a beduinoknak, és azt ajánlották, hogy a főúthoz közeli építményeket költöztessék biztonságosabb helyre, és próbálják meg legalizálni a falut. Amikor azonban a Palesztin Hatóság átvette az irányítását, és megjelentek a PFSZ és a Hezbollah terrorszervezetek zászlói a házakon, illetve antiszemita karikatúrákból avattak kiállítást – az EU képviselőinek jelenlétében – a telep központjában, a helyiek jobbnak látták visszavonulni.

Az elmúlt hetekben a rendőrség és a határrendészet megkezdte az evakuálás technikai előkészítését, ám szombat este Netánjáhu miniszterelnök bejelentette: elhalasztják az akciót, mert a beduinok végül késznek mutatkoznak önként elhagyni Khán-el-Ámárt, és néhány kilométerrel északabbra, az arabok lakta Ánátá falu földjére költözni. “A lakók meghatározott időt kapnak a költözésre. Az illegálisan felhúzott épületeket a Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében le fogjuk rombolni” – mondta a kormányfő.

Khán-el-Ámár

Felhőszakadás

Nem sokkal az után, hogy Izraelben megkezdték az esőért való imádkozást, az ország északi és déli területein is hatalmas felhőszakadás volt. Haifa utcáin ismét víz zubogott, a déli Árává térségben pedig hatalmas áradásokról számoltak be. Egy időre Éjlát repülőterét, illetve a 90-es főút egyes szakaszait is le kellett zárni. Hasonló korlátozásokra lehet számítani a Holt-tenger térségében is, mert a Júdeai-sivatag száraz folyóvölgyeit is eláraszthatja a víz. A Nemzeti Parkok Hatósága lezárta az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelyét, Éjn Gedit, és felszólította a lakosságot, hogy senki se induljon el az áradásokat megfigyelni. Minden évben súlyos balesetekhez és gyakran halálesetekhez vezet, hogy a figyelmeztetés ellenére többen nekiindulnak terepjárójukkal a sivatagnak, hogy jelen lehessenek az áradások kezdeténél. A váratlanul megjelenő, hatalmas víztömeg könnyen elsodorhatja az autót, a benne ülőkkel együtt.

Áradás a sivatagban

Beléphet Izraelbe az Izraelt elutasító diáklány

A Héber Egyetem hallgatóinak egy csoportja plakátokkal és szórólapokkal fogadja a kéthetes reptéri várakozás után végül az országba engedett Lara Alqasemet. Az arab származású amerikai diáklány a Héber Egyetem egyéves programjára utazott Izraelbe, ám a határon megtagadták tőle a belépést, mert korábban a radikális Justice in Palestine (SJP) szervezet aktivistája, majd egyetemi elnöke volt. Az SJP az Izrael-ellenes bojkottmozgalom elszánt támogatója, rendezvényein a zsidó állam ellen uszítanak, tagjaik inzultálják a zsidó hallgatókat az egyetemeken és támogatják a palesztin terrorizmust.

A diáklány nem volt hajlandó visszafordulni, ehelyett a repülőtéren próbálta jogi eszközökkel rendezni státuszát. Arra hivatkozott, hogy már egy ideje nem aktív tagja az SJP-nek. Végül a bíróság neki adott igazat, és Alqasem beléphetett Izraelbe. Gilád Erdán belbiztonsági miniszter felháborodott az ítéleten, és a BDS-mozgalom győzelmének könyvelte azt el.

Az Im Tircu diákszervezet plakátján a következő szöveg olvasható: “Lara, nem szégyelled magad? Egy olyan terroristát támogatsz, aki a Héber Egyetem diákjait gyilkolta meg, és most itt akarsz tanulni? Nem akarjuk, hogy itt legyél!”

A plakáton arra utalnak, hogy Alqasem kifejezte támogatását Rászmea Ode számára, akit börtönbüntetésre ítéltek Izraelben, mert 1969-ben részt vett egy bombamerénylet kivitelezésében, mely két egyetemi hallgató életét oltotta ki.

Egy másik plakáton tanácsot is adtak a 22 éves diáklánynak. “Lara, ha annyira elítéled Izraelt, menjél Gázába, Iránba vagy Szíriába. Ott tárt karokkal fogadják az olyan BDS és terrorista szimpatizánsokat, mint te!”.

Alqasem üdvözlése

zsido.com

  • Küldés emailben