Érdekes látvány fogadta a reykjavíki járókelőket peszách előtt: egy fekete kalapos, szakállas fiatalember a metsző szélben a jeges tengerbe mártogatott különféle edényeket.
Egy derék izlandi felajánlott egy mosogatótálcát az ismeretlennek, de az elhárította az ajánlatát. „Köszönöm, de a tengerbe kell megmerítenem. Ez egy vallási előírás” – magyarázta a 27 éves, New Yorkból érkezett rabbi, Avi Feldman, aki ezután visszapakolta az edényeket az autójába. Az új, nem zsidóktól vásárolt edényeket ugyanis mikvében, vagy természetes vízben – mint például a tenger – kell megmártani az első használat előtt, a kóserság előírásai szerint. A szertartás neve: tvilát kélim.
A fiatal rabbinak, aki feleségével és két kisgyermekével érkezett Izlandra a lubavicsi mozgalom küldötteként, más zsidó szokásokat is el kell magyaráznia a helyi törvényhozóknak. Nem régen, éppen a szigetország parlamentjében javasolták a csecsemők körülmetélésének betiltását. A törvény hat év szabadságvesztéssel sújtaná az elkövetőket. „Remélem, sikerül felhívnom az izlandi emberek és a döntéshozók figyelmét a hagyományaink fontosságára. A törvénytervezet komoly aggodalomra ad okot a szabad vallásgyakorlattal kapcsolatban” – mondta a rabbi.
A 330 000 főnyi, szinte teljes egészében evangélikus izlandi lakosság között mindössze pár tucat zsidó és néhány száz muszlim él. E közösségek természetesen minden erejükkel a törvény elfogadása ellen küzdenek, ám az ettől függetlenül feltehetően átmegy majd a szavazáson. Bár a szabályozás csak egészen kevés embert érintene, mégis veszélyes precedenst teremthetne Európában, ahol számos országban fontolgatnak hasonló lépést, illetve sok helyen támadják a rituális (kóser és hálál) vágást is, melyeket már számos országban – köztük Izlandon is – törvényen kívül helyeztek. A szélsőjobboldali erők elsősorban az iszlám térhódítását próbálják ezzel megállítani, a baloldali-liberális pártok pedig az állatvédelemre, illetve a gyermekjogokra hivatkoznak, melyek érdekében készek korlátozni a vallásszabadságot.
A négy skandináv ország rabbikara levélben fordult az izlandi törvényhozáshoz, melyben felhívták a figyelmet, hogy a tilalom életbe lépése lehetetlenné tenné a zsidó életet Izlandon, és Izland válna az egyetlen olyan országgá a világon, ahol törvény tiltaná a zsidó vallás legalapvetőbb parancsolatának betartását. A tilalom a közelmúltban, Bécsben rendezett, antiszemitizmus elleni konferencián is központi téma volt, elsősorban annak precedens jellege miatt, s megvitatásán többen vettek részt, mint ahány zsidó él Izlandon. „A zsidó vallásgyakorlat egyik legfontosabb eleméért küzdünk egy tucat ember nevében, akik közül talán senki sem akarná azt gyakorolni” – mondta Andrew Baker, a konferencia egyik szervezője.
„Izlandon nincs zsidóellenesség és az emberek nem is igazán tudják, hogy miről van szó. Amikor azzal érvelek, hogy a nácik is hasonlóan jártak el, azt mondják, eltúlzom a dolgokat” – mondta Hannah Jane Cohen, egy Izlandon élő, amerikai zsidó újságíró.
„Felháborító, hogy az ország ahol élek, úgy ítéli meg, hogy nemcsak barbárok vagyunk a férjemmel, de még bűnözök is. Mindezt csupán azért, mert zsidó vagyok” – jelentette ki Szigál Hár-Mesi, három – körülmetélt – fiú édesanyja, aki 14 éve települt át Reykjavikba Izraelből. Ezzel együtt az asszony fenntartásokkal is él a körülmetéléssel kapcsolatban. „Meglehetősen megrázó dolog, és a fiaimat is érte már inzultus, amikor nyilvános zuhanyzót használtak. Az elmúlt évtizedben egyébként talán húsz esetben végeztek itt körülmetélést vallási okokból” – mondta Mesi-Záháv, aki 1986-ban turistaként látogatott az országba, majd feleségül ment egy helyi férfihoz.
Feldman rabbi érkezése egyébként nagy örömöt jelentett a kis közösség számára. „A judaizmus nem tartozik az elismert izlandi vallások közé, ezért nincs esélyünk, hogy hivatalos státuszt kapjunk. A közösségnek zsinagógája sincs, a zsidó ünnepeket és eseményeket egymás otthonaiban, közösségi helyiségekben, vagy éttermekben tartjuk. Korábban előfordult, hogy kenyeret is hoztak a széderestére, de néhány éve már a Chábád küld rabbit, hogy megszervezze a szédert. A szigorú vallásosság meglehetősen távol áll a teljesen szekuláris helyi közösségtől. Feldmanék az egyetlen vallásos család.” – mondta Mike Levin, egy Chicagóból áttelepült zsidó, a helyi hitközség nem-hivatalos vezetője. Levin egyébként szintén tart a körülmetélést betiltó törvény elfogadásától, mivel az szerinte „több évtizedes közösségépítő munkát” tenne tönkre. „Nagyon aggasztó és nagyon rossz üzenetet hordoz” – mondta.
Bár kóser élelmiszereket nem árusítanak Izlandon, lazacot könnyű beszerezni, így a széderestén is ez volt a főfogás. Az eseményt egy szállodában tartották. Az első este 100, a második este 50 érdeklődő jelent meg.
„A rabbi érkezésével hivatalos képviselője is lett a közösségünknek a külvilág felé. Talán ez az első lépés az állami elismerés felé, ami anyagi támogatást is jelenthet. Egyszer talán lesz zsinagógánk és óvodánk is” – mondta Levin.
Feldman rabbi és felesége már azon dolgoznak, hogy hamarosan zsinagógát és Chábád-központot nyithassanak. Ezen kívül helyi importcégekkel tárgyalnak kóser hús behozataláról. Könnyen lehet, hogy a nehézségek ellenére hamarosan felvirágzik a zsidó élet a fagyos szigetországban.
zsido.com
Forrás: Arutz7