Megkésett (bár) micvák Miskolcon

Két fiatalember nekivágott egy idegen országnak, elutaztak egy ismeretlen városba, és megpróbáltak minél több zsidót felkutatni. Volt, ahol már nem élt, akit kerestek. Volt, ahol nem nyitottak nekik ajtót. Volt, ahova „pszt! antiszemiták” suttogás kíséretében nyertek bebocsátást. De a legtöbb helyen örömmel invitálták be őket és hamarjában gyerekeket, unokákat rendeltek haza, szomszédot hívtak át, hogy segítsenek leküzdeni a nyelvi akadályokat. 

Meir és Levi unokatestvérek. Azok közé a lubavicsi bócherek közé tartoznak, akik a vakációjukat slichuton töltik: felkeresik a gyökereiktől eltávolodott zsidókat, hogy inspirálják őket, és segítsenek nekik néhány alapvető micva megtartásában: tfilint rakni, szombati gyertyát gyújtani, mezüzét helyezni lakásuk ajtajára. Úti céljuk Miskolc volt, ahol három napon át kutatták fel a helyi zsidókat.

Rögtön elsőre egy házaspárt kerestek fel – ahol kiderült kiderült, hogy a házigazda a világon az egyetlen férfi, aki Auschwitzban született. A nyelvi akadályok ellenére örömmel fogadták őket, és a házaspár fiának segítségével megindult a beszélgetés. „Egy zsidó szív beszélt egy másik zsidó szívhez. Ha nem is ismerjük a nyelvet, valahogy kapcsolódtunk egymáshoz.”

 Az idős úr életében először tfilint is rakott, a fiúk pedig egy kis bár micva ünnepséget rögtönöztek ebből az alkalomból: „Hihetetlen élmény volt, hogy elsőként segíthettünk feltenni a tfilint az egyetlen élő férfinak, aki Auschwitzban született.”

Ha indulás előtt megkérdezték volna, lehetségesnek tartom-e, hogy lesz olyan, aki ajtót nyit a két bóchernek, alkalmi tolmácsok segítségével elbeszélget velük a zsidóságról, tfilint rakn és mezüzét szereltet az ajtajára, azt mondtam volna, ez lehetetlen. De tévedtem volna.

Huszonöt miskolci zsidó nyitotta meg az otthonát és a szívét előttük, ők pedig lehetővé tették micvák elvégzését. Egy zsidó szív beszél egy másik zsidó szívhez. Minden zsidó lelkében ott van az isteni szikra, ami lángra lobban a jócselekedetektől. Minden micva, legyen bármilyen kicsiny, számít. Bármelyik elegendő lehet, hogy a jó és a rossz mérlegét a jóra billentse el. Nincsenek lehetetlenek.

Steiner Zsófia

 

  • Küldés emailben