Eddig láthatatlan szöveget fedeztek fel a holt-tengeri tekercsek töredékein az Izraeli Régészeti Hatóság laboratóriumában. A felfedezést egy olyan képalkotó technológia segítségével tették, melyet kifejezetten a tekercsek vizsgálatához fejlesztettek ki.

Az 1950-es években több tízezer papirusztekercsre bukkantak a Holt-tenger északnyugati partvidékén megbújó barlangokban, Kumrán térségében. A kétezer évvel ezelőtt írt iratok ezer különböző dokumentumhoz tartoztak. Bizonyos töredékdarabokat különösebb vizsgálat nélkül elraktároztak, azok kis mérete és rossz fizikai állapota miatt.

A közelmúltban megkezdték a teljes anyag digitalizálását, és eközben végeztek ismételt vizsgálatokat a töredékeken. Az új technológia segítségével ekkor vették észre, hogy a korábban üresnek gondolt töredékeken valójában írás van, mely sok új információval szolgál a tudósok számára. Az egyik felirat egy eddig ismeretlen kézirat létezésére utal.

A felfedezésről a „Holt-tengeri tekercsek hetven éve” című nemzetközi konferencián számoltak be.  Az új szövegrészletet a régészeti hatóság egyik doktorandusz munkatársa, Oren Ableman vette észre, amikor a 11-es számú kumráni barlangban talált, korábban vizsgálat nélkül félretett töredéket elemezte. Először tintamaradványokat vett észre olyan tekercsdarabokon, melyeket korábban üresnek gondoltak. Ezt követően alapos munkával megfejtette a szövegeket, és bizonyos darabokat össze tudott kapcsolni más, töredékes állapotban lévő tekercsekkel.

Bár az új módszerrel vizsgált töredékeken gyakran csupán néhány betű maradt fenn, mégis sikerült több esetben rekonstruálni az eredeti szöveget, mert ezek ismert forrásból származnak: Mózes második és ötödik könyvéből illetve az apokrif Jubileumok Könyvéből.

Kiderült az is, hogy a jeruzsálemi szentélyben végzett papi szolgálatot leíró Templom Tekercsnek három példánya maradt fent, a Nagy Zsoltáros Tekercsben szereplő 147. zsoltár második fele pedig kiegészült a zsoltár eddig hiányzó, első felével, melyet most találtak meg az egyik „láthatatlan szöveget” rejtő pergamendarabkán. Ebből az is kiderült, hogy a Kumránban élő esszénus szekta tagjai egy rövidebb változatát ismerték a 147. zsoltárnak. Találtak olyan töredéket is, melyen a szövegrészlet semmilyen, ma ismert héber szövegnek nem része, tehát feltehetően valamilyen elveszett szent irat darabja lehet.

zsido.com

Forrás: JewisPress

Megszakítás