Meg tudja-e védeni Belgium a zsidó közösségét?

Folyamatos félelemben él Európa egyik legnagyobb háredi közössége. Hiába a sok katona az utcákon, nem bíznak a kormány intézkedéseinek hatékonyságban. Egyre többen vándorolnak ki Izraelbe.

Rengeteg állig felfegyverzett katona és rendőr járőrözik a belgiumi Antwerpen zsidó negyedében, ahol 12 ezren élnek. Itt található Európa egyik legnagyobb háredi közössége. A fegyveresek jelenléte nem újdonság a környéken. 2014 májusában négy embert öltek meg a belga zsidó múzeumnál, azóta fokozott a biztonsági készültség.

A jta.org-nak nyilatkozó ékszerész, Isaac Michaeli azonban nem érzi magát biztonságban. „Ha a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal, akkor a katonák lehetnének akár papírból is kivágva” – mondja a 40-es éveiben járó férfi. A belga zsidó vezetők korábban üdvözölték, hogy a kormány 4,5 millió dollárnyi összeget különített el a közösség védelmére, de aggodalommal szemlélik, hogy a terrorizmus elleni harcban rendre kudarcot vallanak.

Menáhem Hadad brüsszeli rabbi az izraeli hadsereg rádiójának arról beszélt, hogy a zsinagógák és a Chábád Ház előtt posztoló katonák fegyverében nincs töltény, csak látványnak vannak ott. A portálnak erre a belga védelmi minisztérium úgy reagált, hogy a brüsszeli katonák „megfelelő fegyverzettel és kiképzéssel” teljesítenek szolgálatot, de vizsgálják a konkrét kifogásokat. Idén a Purim ünneplése is sokkal visszafogottabb volt, tekintettel a biztonsági körülményekre és a brüsszeli áldozatokra. A terrortámadások sérültjei közül két fiú ezen a környéken él. Belgium főrabbija szerint a hatóságok most is olyan kapkodva reagálnak, mint a 2 évvel ezelőtti múzeumi támadásnál és nagyon szeretne hinni abban, hogy képesek lesznek megállítani az erőszakot – olvasható a jta.org riportjában.

Az ebben való kétely már a kivándorlási statisztikákon is meglátszik: tavaly 287 zsidó alijázott, ez a legmagasabb szám az elmúlt 10 évben. A belgiumi zsidók úgy látják, hogy a francia állam határozottabban tud fellépni a rendkívüli helyzetekben, bár az is tény, hogy onnan is egyre többen vándorolnak ki Izraelbe.

Az antwerpeni Joods Actueel főszerkesztője Michael Freilich úgy látja, hogy az állandó fegyveres jelenlét egyfelől megterhelő a közösség számára, egyfajta „pszichológiai útdíj”, másfelől nagyra értékeli a járőrök munkáját. Freilich és felesége nem tudja, hogy miként lehetne a legjobban megmagyarázni a 8 éves fiuknak, hogy miért vannak állandóan katonák az iskolánál, ahova jár. „Szeretnénk megnyugtatni az összes gyermekünket, hogy minden rendben lesz és azt mondjuk nekik, hogy itt nagyobb biztonságban vannak, mint Brüsszelben, de nem mondhatjuk azt nekik, hogy itt ilyen nem történhet, mert történhet.”

 

Kép: jta.org

  • Küldés emailben