A palesztin elnök antiszemita kirohanását Brüsszel és Washington is elítélte.
Máhmud Ábász a Palesztin Hatóság elnöke antiszemita klisékben bővelkedő előadást tartott Rámállában, a Palesztin Nemzeti Bizottság kongresszusán megjelentek számára. Beszédének lényege a holokauszt relativizálása, valamint a zsidó nép és Izrael közötti történelmi kapcsolat tagadása volt. Ábász hosszasan fejtegette, hogy az államalapító askenázi zsidók valójában kazár eredetűek és így semmi közük és joguk sincs a Szentföldhöz. „Az askenázi zsidók nem tartoznak a sémi népekhez és semmi közük Ábrahámhoz vagy Izsákhoz. A tatár-török összetételű kazár birodalomban vették fel a zsidó vallást, a birodalom szétesése után pedig kiáramlottak Európába.”
Ez az állítás az antiszemiták egyik kedvelt kitalációja, amit a legújabb genetikai kutatások is cáfolnak. A világon szétszóródott, különböző eredetű zsidó közösségek DNS-vizsgálata kimutatta, hogy mindannyian közös, közel-keleti ősökkel rendelkeznek. Az európai zsidóknál csupán egészen kismértékű genetikai kapcsolat mutatható ki a környező népekkel. A IX. században a kazár uralkodó valóban zsidó hitre tért, ám feltehetően csupán az uralkodó osztály tagjai követték őt ebben.
Ábász természetesen az antiszemitizmus felelőseit is megnevezte hallgatósága előtt: „A XI. századtól kezdve egészen a németországi holokausztig a zsidókat 10-15 évente lemészárolták Nyugat- és Kelet-Európában. Miért történt mindez? A zsidók miatt!”
Az elnök azt is állította, hogy az iszlám létrejötte óta sehol sem üldözték a zsidókat az arab államokban. „Kíváncsi vagyok, tud-e valaki akár egyetlen zsidóellenes atrocitásról beszámolni az iszlám 1400 éve alatt?” – tette fel a költői kérdést. Igaz, hogy már a Korán is Mohamed több zsidóellenes hadjáratáról számol be, és a későbbiekben is sok inzultus érte a zsidókat, például százezrével üldözték el őket arab államokból Izrael megalapítása után, de Ábász nem engedte, hogy a tények megzavarják és így felelt saját kérdésére: „Egyetlenegy sem történt”.
Ábász arra is rávilágított, hogy a holokauszt kiváltó oka nem az antiszemitizmus volt, hanem „a zsidók társadalmi magatartása, a kamatszedés és a gazdasági ügyek”. Az elnök egyébként egy holokauszt-tagadó témában írta meg doktorátusát a moszkvai egyetemen. Természetesen a hatmillió áldozatot is „erős túlzásnak” tartja. A valós számot „egymilliónál kevesebbre” taksálja, és véleménye szerint a „cionista mozgalom fújta fel a számot politikai nyerészkedés miatt”.
Ábász a cionista mozgalomról is lerántotta a leplet. Véleménye szerint az európai zsidók önként vállalták az üldöztetést és a halált a Szentföldre való költözés helyett. „Elegünk van abból, hogy azt hallgassuk, hogy a zsidók a Cion utáni vágyódásuk miatt települtek ide. Ez egy történelmi hazugság. Az igazság az, hogy Izrael egy kolonialista vállalkozás, melynek célja, hogy idegeneket telepítsen le ebben a régióban. Akik zsidó államot akartak alapítani, valójában nem is voltak zsidók. Ez egy gyarmatosító program volt, melynek semmi köze a judaizmushoz”.
A nyugati világ és az izraeli baloldal által „mérsékelt békepartnernek” tekintett vezető kijelentéseit Izraelben és világszerte is nagy felháborodás fogadta, szokatlan módon még az ENSZ is nemtetszését fejezte ki. Nickolay Mladenov, a világszervezet közel-keleti megbízottja így foglalta össze véleményét: „Az efféle kijelentések elfogadhatatlanok, rendkívül aggasztóak és nem szolgálják a palesztinok és a közel-keleti béke érdekét. A vezetők feladata mindig és mindenhol az antiszemitizmus elleni küzdelem, nem pedig a gyűlöletet szító összeesküvési elméletek terjesztése”.
Az Európai Unió külföldi szolgálata is elfogadhatatlannak minősítette a palesztin vezető beszédét. Brüsszeltől szokatlan nyíltsággal bíráltálta Ábász elnök beszédét, kijelentve: „Máhmud Ábász palesztin elnök április 30-án elmondott beszéde elfogadhatatlan megjegyzéseket tartalmaz a holokauszt eredetével és Izrael legitimitásával kapcsolatban… Az antiszemitizmus nem csupán a zsidók számára, de nyílt és liberális társadalmaink számára is alapvető fenyegetést jelent. Az Európai Unió továbbra is elhivatottan harcol az antiszemitizmus minden formája, valamint a holokauszt megbocsátására, igazolására, illetve trivializálására irányuló kísérletek ellen”.
Benjámin Netánjáhu sem hagyta szó nélkül a történteket: „Ábász ismét elmondta a legvadabb antiszemita rágalmakat. Úgy tűnik, aki egyszer holokauszt-tagadó volt, az az is marad”. Juli Edelstein, a Kneszet elnöke így fogalmazott: „Az antiszemita kibújt a zsákból. Ábász egy kis, jelentéktelen ember, aki feltárta, hogy a Palesztin Hatósság vezetőjeként mit is gondol Izraelről és a zsidókról”.
Jason Greenblatt az amerikai kormány közel-keleti különmegbízottja Ábász szavainak elítélésére szólított fel, és hozzátette: „E kijelentések rendkívül szerencsétlenek, nyugtalanítóak és megdöbbentőek. A békét nem lehet ilyen alapokra építeni”.
Neves holokauszt-kutatók is elítélték Ábász szavait. Deborah Lipstadt, a washingtoni Holocaust Memorial Museum szakértője kijelentette: „Ez az ember holokauszt-tagadással kezdte a karrierjét és most, karrierje utolsó szakaszában újra akarja írni a holokauszt történetét. Ez klasszikus antiszemitizmus és áldozathibáztatás”.
Jehuda Bauer, Izrael legnagyobb tekintélyű holokauszt-kutatója így vélekedett az ügyről: „Ábász rendkívül intelligens, bár az iszlám történelemről nem sokat tud. A mai napig az anticionista, Izrael-ellenes, és zsidóellenes kommunista ideológia fogja”.
Mindeközben Száeb Erákát, Ábász tanácsadója és a PFSZ terrorszervezet egyik veterán vezetője értetlenül figyeli „az Ábász elleni összehangolt támadássorozatot”. Véleménye szerint az akció célja, hogy Izrael elkerülje a tárgyalások újraindítását. „Ábász békeszerető ember, aki nagy tiszteletet tanúsít a zsidó vallás iránt”- közölte.
zsido.com