Menáchem Mendel Schneerson rabbi, a hetedik lubavicsi rebbe a 20. század egyik legmeghatározóbb zsidó vallási vezetője volt, akinek tanításai emberek tízezreit inspirálták arra, hogy visszatérjenek vallási gyökereikhez, megismerkedjenek őseik hagyományaival és befogadják a zsidó filozófia alapértékeit.

Mostantól a magyar közön­ség is elsőkézből ismerkedhet

meg a Rebbe gondolataival. A

Chábád Lubavics Nevelési és Oktatási Egyesület ugyanis meg­kezd­te a Rebbe beszédeit egybefűző könyvsorozat, a Li­ku­té

Szichot fordítását és publi­kálását. „Sokféle módon lehet a zsidósághoz kapcsolódni, de nagyon fontosnak tartom azt, hogy a saját zsidósága mindenkinek egy sze­mélyes élmény legyen.” – mondta el kérdésünkre a kötetek egyik fordítója, Kovács Jichák rabbinövendék. „A szichotok nagy részben járultak hozzá a sze­mélyes kötődésem elmélyüléséhez. Nagyon szeretném, ha erre másoknak is lehetősége lenne. Ez talán az egyik legfontosabb feladat, hogy az emberek a zsinagógákból az otthonukba érve is szellemi táplálékhoz jussanak, mert attól a pillanattól az már mindenkinek a személyes zsidósága és szellemi-spirituális élménye lesz.

A több mint három tucatnyi kötetet számláló, angolul és héberül is megjelent sorozat címe azt jelenti: „Összegyűjtött beszédek”, és valóban, sem többet, sem kevesebbet nem nyújt az olvasónak, mint a Rebbe beszédeinek leiratát. Nincs ennél autentikusabb forrás ahhoz, hogy megismerjük a Rebbe egyedülálló magyarázatait a zsidóságról. A magyar fordítás tulajdonképpen az eredeti formájában, hetente kiadott füzetekben jelenteti meg a Rebbe beszédeit, melyek a sábáti és ünnepi haszid összejöveteleken, fárbrengeneken hangzottak el. Ezeket a beszédeket különösen jó memóriával megáldott haszidok megjegyezték, majd a szombat, vagy az ünnepnap kimenetele után leírták. A kész szövegeket a Rebbe ellenőrizte, és lábjegyzetekkel látta el: hetente akár 18 órát is szánt ezeknek a lejegyzett beszédeknek a tisztázására.

A Rebbe hagyományos haszid diskurzusainak, a máámároknak a mély kabbalisztikus fejtegetésével szemben a szichotok a hetitszakaszokhoz és ünnepekhez kapcsolódó témákról szólnak. „Attól függően változik a különböző szövegek hossza, hogy mennyi előismeretet feltételeznek a közönségtől.” – magyarázza Jichák, aki az angol fordítást használva folyamatosan ellenőrzi a szöveget a héber kiadásból – „És mivel a zsidó vallási irodalom alapnyelve a héber, világos hogy könnyebben kezel bizonyos fogalmakat, mint mondjuk az angol nyelvű fordítás”

A magyar fordítás nehézségét gyakran éppen ezeknek a „szakkifejezéseknek” a magyarázata adja. Ezekben különösen nagy segítség a két szerkesztő, Oberlander Báruch rabbi és Köves Slomó rabbi felügyelete.

„Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért, hogy egy olyan ember gondolatait fordíthatom magyar nyelvre, aki a világ zsidóságára korábban soha nem tapasztalt hatást gyakorolt.”

Megszakítás