A Good Deeds Day egy ősi zsidó értéken alapuló modern izraeli kezdeményezés, amit Shari Arison amerikai születésű izraeli üzletasszony és filantróp indított el.
A napot a Ruách tová („jó szellem”) nevű izraeli civil szervezet szervezi. A 2007 óta működő projektben egyre többen vesznek részt világszerte, hiszen egyes ember képes arra, hogy valami jót tegyen annak érdekében, hogy mások élete javuljon, és ezzel jobbá tehetik a világot.
„Hiszek abban, hogy ha az emberek jóra gondolnak, szépen beszélnek és jót tesznek, akkor a jóság körei növekedni fognak a világban. A Jócselekedetek napja a másoknak adás legfontosabb napjává vált, és idén iskolás gyerekek, egyetemista diákok, katonák és rengeteg cég alkalmazottai csatlakoznak az évente megrendezett naphoz azzal a céllal, hogy másoknak jót tegyenek.” – mondja a projektről Shari Arison.
A 2007-es indulás óta 2018-ra a résztvevők száma hétezerről 3 és fél millióra nőtt, a projekt pedig immár száz országban működik. 2018-ban az önkéntes jótevők együtt összesen hétmillió órányi jócselekedetet végeztek el. A naphoz lehet egyénileg, vagy csoportosan is csatlakozni, iskolák, közösségek, munkahelyek, települések egyaránt részt vehetnek a megmozdulásban.
Bár a nap nemzetközi jellege viszonylag új, az alapgondolat régi. A zsidó hagyományban igen fontos szerepet tölt be a jócselekedet, melyet héberül gmilut chászádimnak neveznek. A magyarra többnyire jócselekedetnek fordított gmilut chászádim a legátfogóbb és legalapvetőbb zsidó szociális érték, melybe a másokkal szembeni jótétemények hosszú sora beletartozik. Ezt olvassuk a Misna egyik legismertebb részében, az Atyák tanításaiban:
Három dolgon áll a világ: a Tórán, a szentélybeli szolgálaton és a jócselekedeteken. (Ávot 1:2)
A vallásos zsidó élet alapvetése, hogy jócselekedeteket teszünk, amikor csak erre lehetőségünk van. Ezek a nagyobb szabású micváktól – mint a cedáká (adakozás), a nélkülözők ellátása, a bikur cholim (beteglátogatás), vagy a halottak eltemetése – az egyszerű, mindennapos kis jócselekedetekig terjedhetnek. Bölcseink azt mondják, hogy a jócselekedeteknek nincs mértéke, ezért az a legjobb, ha minél többet gyakoroljuk, a nap bármely órájában:
„A következő dolgoknak nincs megszabott mértéke… a jócselekedetek… Ezek azok a dolgok, melyeknek a gyümölcsét az ember még ezen a világon élvezheti, de az eljövendő világra is megmarad belőle: … jócselekedetek” – mondjuk el minden nap a reggeli imában. Vagyis annyi jót kell tennünk másokkal, amennyit csak tudunk, a jutalmát pedig ezen a világon és a túlvilágon is élvezhetjük.
Jót tehetünk bárkivel, csupán odafigyelés, a másik ember felé való nyitottság szükséges hozzá, hogy észrevegyük, mit, kinek a számára és hogyan tehetünk, hogy segítsünk másoknak. Az ilyenfajta jótéteményt nemcsak anyagiakban szükséget szenvedők felé terjeszthetjük ki, hanem bárki részese lehet a jócselekedeteinknek. Ezzel kapcsolatban azt tanítja a Talmud, hogy a gmilut chászádim három szempontból is előrébb való, mint az adakozás: adakozni csak a szegényeknek lehet, míg a gmilut chászádim szegény és gazdag felé egyaránt irányulhat; adományt csak élőknek lehet adni, míg a gmilut chászádim halottak esetében is megvalósulhat (temetésen való részvétellel); cedákát csak pénzben lehet adni, míg a gmilut chászádim segítségnyújtás révén is létrejöhet.
Jót cselekedni minden nap kívánatos, de a Jócselekedetek napja különleges lehetőséget kínál arra, hogy egy nagy egész részeként tegyünk így. A programra itt regisztrálhatnak az érdeklődők. És hogy mit lehet tenni? Csupán néhány ötlet a szervezőktől: egy-egy piszkos terület megtisztítása, közösségi kertek építése, idősotthon, vagy kórházi gyerekosztály meglátogatása, madáretetők kihelyezése, véradás, közösségi piknik szervezése, ételosztás, pozitív gondolatok falának készítése, faültetés.
Egy 15 éves izraeli résztvevő szavaival zárjuk a program bemutatását. Támár az osztályával együtt Tel-Avivba látogatott, hogy egy kis figyelmességgel örvendeztessék meg a járókelőket: „Néhány nappal korábban kis cédulákat készítettünk, és ezekre kedves mondatokat írtunk. Például, hogy legyen jó napod, vagy hákol letová – végül minden jóra fordul. Minden cédulához tartozott egy kis csoki is. Elutaztunk Tel-Avivba, és az utcán megállítottunk embereket, mosolyogtunk, szép napot kívántunk, és odaadtuk nekik a cédulákat. A legtöbben örültek és mosolyogtak, volt, aki megkérdezte, hogy miért adtuk ezt neki, és akkor elmeséltük. Jó érzés volt, hogy örültek. De volt olyan is, aki nem akarta elfogadni, és elfordult, az rossz érzés volt, mert készültünk, és ő mégsem örült.”
Ahogyan a második Szentély a zsidók közti megalapozatlan gyűlölet miatt pusztult el, úgy épül majd fel a harmadik Szentély a zsidók közti szeretet alapjain. Adja az Örökkévaló, hogy ez mihamarabb bekövetkezzen!
zsido.com
|
Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.
A zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről. A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját. Az EMIH technikai száma: 1287
|