Létezik-e ünnepi esernyő?

 

 

Kedves Ede!

Ahogy a kérdésben is céloztál rá, szombaton egyértelműen tilos az esernyő, hiszen nem szabad az utcán hozni-vinni semmit, még akkor sem, ha nincs az embernek esőkabátja, és így meg fog ázni (Sulchán áruch OC 301:14.) [kivétel ez alól, ha éruvval körülvett területről van szó]. A cipelés ugyan jom tovkor meg van engedve (uo. 495:1.), az esernyő azonban nem emiatt tilos, hanem azért, mert tető építésének tilalma alá esik.

Tórai tilalom állandó építményt (sátor, épület stb.) építe­ni sábeszkor vagy jom tovkor (Mai­mo­nidész, A szombat szabályai 10:13.). Építménynek tekintünk minden olyan tetőt is, mely az időjárás körülményeitől védelmet nyújt vagy fe­dett helyet hoz létre, még akkor is, ha nincs fala (SÁ RSZ 301:1.). Az ideiglenes építmények létrehozása egyes vélemények szerint (RIF Sábát 56b.) ugyancsak bibliai tilalom alá esik, mások szerint (Maimonidész uo. 22:27., SÁ RSZ uo.) azonban ez csak rabbinikus rendelkezés. Ideiglenes építménynek tekinthető az a tető is, amit még aznap elbontanak (Smirát sábát köhilchátá 24:5.).

Az esernyő a 18. században ter­jedt el újra Európában, a rabbik ekkor kezdtek el vele foglalkoz­ni. Jechezkél Landau (1713–1793) prágai rabbi erről így írt (Nodá biJhudá, Tinjáná, Orách chájim 30. fejezet): „egy pár éve, hogy ez az eszközt elhozták a közösségünkbe és többen rászoktak, és sábeszkor is használják [Prága zsidó negyedét ekkor éruv fogta körül – a szerk.] … a dróséban elmondtam a zsinagógában, hogy ez szigorúan tilos, még akár bibliai tilalom alá is eshet…

1813-ban a Chátám Szofér (Schreiber Mózes pozsonyi rabbi, 1762–1839), úgy vélte (Responsum Orách chájim 72. fejezet), az esernyő semmiképp nem esik bibliai tilalom alá, ám használata jom tovkor és sábeszkor nem helyes: „aki őrzi a lelkét, tartsa magát távol tőle”. Hozzátette azonban, hogy sokan nem-zsidóval nyittatják ki az ernyőjüket, hogy ő végezze el az építés tiltott feladatát, ám a Chátám Szofér szerint ez sem helyes, mert nem szabad nem-zsidót dolgoztatni szombaton (uo. 244. fejezet), „de emiatt már nem kell tiltakozni”.

A legtöbb rabbinikus vélemény azonban még ezt a kis engedményt sem fogadta el, és úgy vélték, még a szombat előtt kinyitott ernyők ellen is fel kell lépni, két ok miatt: 1. elképzelhető, hogy „maga az a tény, hogy a feje fölé emeli, már tetőkészítés”, illetve 2. az emberek, akik látnak valakit nyitott esernyővel, nem tudhatják, hogy ki és mikor nyitotta ki azt (lásd Nodá biJhudá uo., Töhilá löDávid 315:16., Smirát sábát uo. 15., Jöcháve dáát responsum 2:44.).

Oberlander Báruch

 

  • Küldés emailben